Angi János – Lakner Lajos – Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2013 (Debrecen, 2013)

Régészt–Ókortudomány - Vozil Irén: Újbirodalmi és későkori egyiptomi koporsók

ÚJBIRODALMI ÉS KÉSŐKORI EGYIPTOMI KOPORSÓK 91 A DÉRI MÚZEUM KÉSŐKORI KOPORSÓJÁNAK DÍSZÍTÉSE ÉS FELIRATAI A koporsó szikomor fából készült. Alapszíne tört-fehér a fedél és az alj külsején. Minkét fél belseje meszes-fehér, az alj fenéklapján díszítéssel. A koporsóalj alacsonyabb, a fedél magasabb kiképzésű. A késó'kori koporsó múmiáján nem volt kartonázs. A múmia mellrészén csak a viszonylag épen maradt pólyát borító huzat (zsákszerű) leszorítá­sára szolgáló keresztpántok nyomai láthatók. A röntgenfelvétel szerint a múmia női jellegű, határeset. A felvételen a múmia karjai kinyújtva, ke­zei a szeméremtájon, a combon nyugodnak - ez a mozzanat is a Késő­korra utal. A koporsó a felirata szerint egy Hor nevű férfi számára készült. A fedél A paróka három osztatú. Az alapra sötétkék csíkozással festett, az arcot keretező paróka mellig ér és két vége vízszintes, szélesebb csíkkal zárul. Külön díszítése nincs. Az arc, a nyak, valamint plasztikusan megmintázott fül égetett okker vörös színű. A szemöldök, a szemkontúr, a szembogár, valamint az álszakállt felfüggesztő pánt fekete. A fonott, végén kunkoro- dó, fából külön kifaragott, festett szakáll rozsdavörös alapon sötétkék fo- natú, ill. csíkozású. A hétsoros uzeh-gallér a mellet takarja, melyen levélkés sor és gyöngy­sor váltakozik, közben egy sor lótuszvirág és egy sor rozetta, majd a gallért lezáró hosszúkás szemű gyöngysor. A díszítés zöld festésű, piros kontúr­vonalakkal határolt és keretezett. A gallér vállrészét napkoronggal díszí­tett sólyomfej zárja le. A napkorong rozsdavörös, a madárfej sötétkék csíkos. A kezek és karok sem festve, sem megmintázva nincsenek áb­rázolva. (IX. kép) A meglehetősen hosszan lenyúló gallér alatt, két vertikális és horizon­tális, párhuzamos csíkkal keretezett mezőben, kiterjesztett szárnyú ska- rabeusz bogár ábrázolása van. Színe sötétkék. A szárnyas skarabeusz a felkelő Napnak, az égbe való repülésnek, a feltámadásnak és létnek a ki­fejezője. A skarabeusz ábrázolás alatt két vertikális, párhuzamos csíkkal és egy horizontális hieroglif sávval határolt kisebb keretben a halotti kul­tuszra vonatkozó balzsamozási jelenet látható. Az oroszlántestű halottas ágyon fekszik a múmia, mögötte áll Anubisz, a sakálfejű balzsamozó is­ten. A balkezében csészét tart, melyben a balzsamozáshoz szükséges ke­nőcs, vagy olaj van. A jobb kezével megérinti a múmiát. A halottas ágy alatt a belső részt tartó kanópusz edények vannak elhelyezve. A négy kanópusz edény közül csak három látszik, bár a negyediknek is meg van a helye festéknyomokban, mivel éppen itt volt egy sérülés a koporsón. Jól látszik az emberfejű Amszet, megvan a sólyomfejű Kebehszenuf és a majomfejű Hapi, de hiányzik a sakálfejű Duamutef. Ezek az edények kez­detben lapos fedelú'ek, később emberfejűek, majd az Újbirodalom má­sodik felétől ember és állatfejű istent ábrázoló fedelek voltak. A vallás a négy edényt, amely kanópusz együttest alkotott, Hórusz négy fiával azo­nosította. Mindegyik edénynek volt egy védőistennője is: ízisz (Amszet), Nephthüsz (Hapi), Néith (Duamutef), Szelket (Kebehszenuf). Amszetbe került rendszerint a máj, a tüdő Hapiba, a gyomor Duamutefbe, az alsó­test különböző szerveit Kebehszenuf kapta. Az ábrázoláson az Ozirisszé vált halott arca, és a sakálfejű isten, Anubisz alakja zöld színű, az újjászü­letés jelképeként. Kék a ravatal és az alatta lévő kanópusz edények. Piros kontúrvonalakkal rajzolt a múmia bepólyált teste, a ravatal oroszlánfeje, Anubisz alakja és fehér köténye. Ez alatt egy horizontális és két-két vertikális hieroglif sáv által határolt hosszúkás mezőben középen egy dd-oszlop tetején, kosszarvakon nap­korongos Atef-tollak, Ozirisz jelvénye. A dd-oszlop okkervörös kontúrú és a rajta lévő három sáv sötétkék. A kosszarvak is sötétkék színűek, felette a korona okkervörös kontúrral megrajzolt. A koporsó alj fenéklapján belül Maat-tollas istennő ábrázolás ége­tett vörösessárga kontúrvonallal megrajzolva. Maat az igazság istennője és a halott megítélésénél is szerepel. Tekintve, hogy az istennő ábrázo­lást, mely a koporsó fenéklapjának teljes hosszában helyezkedik el, leg­nagyobb részt sötét (fekete) folt takarja és a festés a megmaradt területen kopott, így nem kivehető, hogy a Maat-tollon kívül más jel is van rajta, mint esetleg Imentet (Nyugat) istennő esetében, aki a túlvilágra érke­ző halottakat fogadja. Az istennő hajviselete, mely egyszerű, lekerekített, s viszonylag rövid, a szaiszi korra jellemző. (X. kép) Az alj külsején csak a paróka van sötétkék csíkozással jelezve. A későkori koporsó felirata Felirat csak a koporsófedélen van. A mumifikálási jelenet alatt egy ho­rizontális és két-két vertikális, bokáig érő szövegsávra van felosztva a láb­rész, amely piros kontúrvonalakkal határolt és közre fogja a ^-oszlopos képmezőt. A bal oldali, szélső szövegsáv kitöltetlen maradt. A két belső feliratos és elhatárolt a horizontális sávtól. A jobb oldali, szélső sáv viszont a nyitott horizontális sávba csatlakozik. A hieroglif jeleket feketére festet­ték. A felírat egyszerű áldozati formulát tartalmaz. (IX. a kép) 1. / Bal oldali vertikális sáv Htp dj nsw.t Wsjr hntj imnt.t ntr-nfr nb Sbdw djf krs.t nfr. tlllllllllm hrt-ntr - „Áldozat, amit a király ad Ozirisz- nek, aki a Nyugat élén van, a tökéletes Istennek, Abüdosz Urának, hogy Ö adjon szép temetést a Nekropoliszban, (folytatás a jobboldali vertiká­lis sávban.) 2. /Jobb oldali vertikális sáv djf prr/tfc nb hr jb wd llllnwf Imi hrt-hrw prt-hrw kí w ipdw nfr ntrj... jr.pjrt.t sntr - adjon mindabból, ami oltáráról (oltára közepéből) származik naponta (napi áldozatként) szép és isteni invokációs áldozatot... ökröt, libát, bort, tejet, tömjént ///. 3. / Horizontális sáv Wsjrwih rnh wls jm 1/1/ki l/ljlmi/lhwl/ftj) ntr. pf = Ozirisz tartósság, élet és hatalom, amelyekből az Isten él ott... (folyta­tás a jobb vertikális sávban)

Next

/
Thumbnails
Contents