Angi János – Lakner Lajos – Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2013 (Debrecen, 2013)
Régészt–Ókortudomány - Gesztelyi Tamás: Intercisai gemmaleletek
59 Gesztelyi Tamás INTERCISAI GEMMALELETEK LELŐHELYEIK Intercisa a Duna kanyartól a Dráva torkolatáig déli irányba haladó Duna vonalának majdnem középpontjában fekszik, bizonyára innen származik elnevezése is. Ez a tény a hosszú, Alföld felé néző határszakaszon fontos stratégiai szerepet biztosított neki. Ennek is köszönhető, hogy itt jött létre Pannónia Inferior legjelentősebb auxiliaris erődítménye.' Az itt állomásozó lovas egységek a Kr.u. 1. sz. közepétől követhetők nyomon. A markomann-kvád-szarmata háború idején, 176-ban került ide a cohors I milliaria Hemesenorum, ezt követően építették ki a kőtábort. 202-ben Septimius Severus családjával, 214-ben Caracalla látogatta meg. Ez az időszak a település virágkora, a tábor körül főleg keleti bevándorlókból népes canabae alakult ki. A lakosság nagy számáról tanúskodik a nagy kiterjedésű déli temető (Öreg hegy és környéke), mely a limes út két oldalán jött létre. A több mint ezer sír egy része hamvasztásos, nagyobb része csontvázas.1 2 Ez utóbbiaknál - a későbbi sírrablások ellenére is - olykor igen gazdag ékszermellékletek fordulnak elő, ami egy jómódú réteg kialakulásáról tanúskodik, mely még a 4. sz. első felében is nyomon követhető. A 4. sz.-ban nagy létszámú keleti népcsoportok települtek be,3 amiről az Intercisa körül kialakult hatalmas késő antik sírmezők tanúskodnak.4 A betelepülők a Délkeleti temető esetében jómódúak voltak,5 ezzel magyarázható, hogy sírjaik arany ékszerekben sokkal gazdagabbak, mint más korabeli sírmezők. A települést az 5. sz. elején hagyták el lakói. Intercisa neve gemma lelőhelyeként először Jankovich Miklósnál szerepel.6 7 A19. sz. végétől kezdve már rendszeresen kerültek innen leletek - köztük gemmák és ékszerek - a Magyar Nemzeti Múzeumba/ sőt még a bécsi Kunsthistorisches Museumba is.8 A 20. század elejétől egyre növekvő leletmennyiséget leginkább az Intercisa II. gyűrűkatalógusában (414 skk.) követhetjük nyomon, ahol nemcsak a vésett kővel ellátott gyűrűk szerepelnek. Itt az 1926-ig terjedő időszak 79 tételt foglal magában. Feltehető, hogy a leltárkönyvben 23.1906 és 164.1909. szám alatt szereplő dunapentelei ékszerek eladója, FejérJ. a későbbiekben is innen származó 1 VisyZs., A Ripa Pannonica Magyarországon. Budapest 2000,57. Aquincum 2003,71. 2 Ld. VÁGÓ-BÓNA1976. 3 VÁGÓ-BÓNA 1976,168 skk. 4 VÁGÓ-BÓNA 1976,8. 5 VÁGÓ-BÓNA 1976,207. 6 Ann.Jank. 1,76,79. Kézirat a MNM gyűjteményében. 7 Ld.AGÍ/A/p. 6. 8 Ld. Wien III. Nr. 2508-2512. darabokat juttatott a múzeumba. Ez esetben nem kizárt, hogy egy hosszú aranyláncon függő, női portrét ábrázoló kameo is intercisai lelet,9 ugyanis a későbbi ásatások során került elő ott hasonló ékszer10 Ugyancsak Fejér F.-től származik 10 db római gemma (38.1920.2.) részletező leírás nélkül. A 20. sz. elején elkezdődtek az első ásatások, melyek nagy mennyiségű tárggyal gyarapították a Nemzeti Múzeumot. 1912-ben 205 késő római sírt tárt fel Hekler Antal11, de a több száz leletet tartalmazó lista eltűnt, a leltárkönyvben csak utalás van rá (Isz. 100.1912). A leletek egy részét felsorolja az Intercisa monográfia II. kötete (p. 600). Ugyanígy nincs nyoma a Paulovics István 1926-os ásatásából származó, ifjút ábrázoló köves vasgyűrűnek (Isz. 6.1926.91.).12 A terület feltárásában az 1950-es évek eleje hozta meg a nagy fordulatot, amikor egy új ipari központ megépítése miatt óriási felületek feltárása történt meg, az eredményeket pedig két vaskos kötetben tették közzé.13 Az előbbi összefoglalás korántsem jelentette a kutatás folyamatának a lezárását, mert 1957-1969 között Vágó Eszter feltárta az 1500 sírt magában foglaló délkeleti temetőt, valamint a canabae és a castrum egy részét. A leletanyag ezzel a korábbi duplájára emelkedett, ahogy ásatási beszámolójának bevezetőjében írta,14 és először készített részletes dokumentációt a feltárásról. A leletanyag teljes kiértékelését korai halála miatt sajnos már nem állt módjában elvégezni, csupán a délkeleti temetőről jelent meg egy önálló kötet,15 melyben öt (Kát. 10,11,15,16,34) vésett gemmáról esik szó. Ezek csak részben egyeznek az előzetes jelentésben szereplő gemmákkal (Kát. 16,34). A Kát. 15, mely az 1097-es sír mellékleteként van feltüntetve, az előzetes jelentésben a canabae leletei közt van említve.16 A Kát. 32. az előzetes jelentésben lánykarkötő díszeként szerepel,17 a temetőpublikációból hiányzik, és maga a karkötő sincs már meg. Ezen túl még több gemma illusztrációja vagy említése szerepel az előzetes jelentésben, melyek nem fordulnak elő a sírmellékletek között. Közülük egyről találunk említést a canabae hulladékgödréből származó leletek között (Kát. 35), a többiről (Kát. 9,13,21) csak találgathatjuk, hogy a canabaeból, 9 /4<jtWNr. 27910 VÁGÓ-BÓNA 1976 T.XXV/i. 11 Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum állapotáról. 1912,206-225. 12 PAULOVICS 1927,62 $k., 64,56 sk. kép. 13 Ld. Intercisa /-//. 14 VÁGÓ 1970,109. 15 VÁGÓ-BÓNA 1976. 16 VÁGÓ 1970,113, Taf. UH. 2. 17 VÁGÓ 1970,119,Tat.Úti.
