Angi János – Lakner Lajos – Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2013 (Debrecen, 2013)
Muzeológia - Szelekovszky Márta: A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatóságának lengyelországi kapcsolatai 1956 és 1979 között
A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI MÚZEUMOK IGAZGATÓSÁGÁNAK LENGYELORSZÁGI KAPCSOLATA11956 ÉS 19Z9 KÖZÖTT 161 1967. október 7-én kelt levélben Castiglione László, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének igazgatóhelyettese arra kéri a Déri Múzeum vezetését, hogy fogadja Dr. K. D^browski lengyel régészt, aki az Akadémia „egyezményes vendége", s szeretné a múzeum hunkori anyagáttanulmányozni.50 A múzeum 1967-évi nemzetközi kapcsolatairól és az 1968-as tervekről meghatározott szempontok alapján összeállított részletes jelentést kér a Művelődésügyi Minisztérium, melyet a Megyei Tanács Művelődésügyi Osztályán keresztül kell nekik eljuttatni.51 A megküldött beszámolóban52 a múzeumigazgató leírja, hogy a tárgyévben kollégái közül senki sem utazott külföldi tanulmányútra, sem hivatalosan, sem magán szervezésben. Megemlíti, hogy ő maga, mint a Debreceni Népi Együttes vezetője, két hetet töltött Lengyelországban,53 ahol „alkalomszerűen kapcsolatot teremtett" lengyel kollégákkal - elsősorban néprajzkutatókkal. A nemzetközi kapcsolatok ebben az évben is kiadványcserére (az 1965- ös évkönyvet, mely ebben az évben jelent meg 354 külföldi intézménynek küldték meg), illetve külföldi kutatók (14-en látogattak a múzeumba) fogadására korlátozódtak - bár a múzeum kölcsönzött három műtárgyat a középkori magyar művészetről rendezett kiállításhoz, melyek a kiállítás keretein belül Párizsban és Londonban is bemutatásra kerültek. A Városi Művelődésügyi Osztály rendezésében a múzeumban nyílt meg Vladimir Vicsev bolgár festőművész kiállítása. Felvázolja röviden az 1968-as nemzetközi kapcsolatok tervét: folytatják a kiadványcserét, a cserepartnerek számának bővítésével; a múzeum szeretne fogadni egy francia képzőművészeti kiállítást. Béres András szeretne két hetet Csehszlovákiában tölteni, ahol néprajzi kutatást végezne, Mesterházy Károly pedig kéthetes ásatási gyakorlaton venne részt Csehszlovákiában, vagy Lengyelországban - a Művelődésügyi Minisztérium által biztosított keret terhére. Castiglione László levelében54 arról tájékoztatja a Múzeumot, hogy 1968. január 24-én érkezik Jan Machnik, a Lengyel Tudományos Akadémia Anyagi Kultúra Intézetének régésze, akit elsősorban a neolit, a rézkori és a korabronzkori anyag érdekel. Kéri a múzeumigazgatót, legyen a lengyel kutató segítségére. Az év februárjában egy, hosszútávon meghatározó levelezésre került sor: levél érkezett Debrecen MJ. Városi Tanács VB. Művelődésügyi Osztályától: „Debrecen és Lublin testvérvárosi kapcsolatának elmélyítése érdekében szeretnénk a két város kulturális együttműködését múzeumi vonatkozásban is kiszélesíteni. 50 Iktatószáma: 488/1967 DMSz, illetve 8025/244 - MTA ügyiratszáma. 51 Minisztériumi ügyiratszáma: 68955/67. 52 Iktatószáma: 569/1967 DMSz. 53 Erre vonatkozó egyéb adatot nem találtam, ami a Debreceni Népi Együttes lengyel- országi utazásával kapcsolatosan előkerült, az mind Farkas Terézre, a Népi Együttes tagjára vonatkozott (esetleg elírás történhetett?). 54 MTA ügyiratszám: 6801, iktatószáma: 23/1968 DMSz. Testvérvárosunk vezetői célszerűnek látnák a testvérvárosok életét, fejlődéstörténetét bemutató cserekiállítás megszervezését. A javaslattal mi is egyetértünk....“ Egyben fel is kérik az „Igazgató Elvtársat", hogy gondolja végig a cserekiállítás megszervezésének lehetőségeit, költségeit, és mihamarabbi válaszában részletesen tájékoztassa a felettes szerveket az esélyekről.55 Az igazgató válaszából56 megtudjuk, hogy a Déri Múzeum örömmel kapcsolódna be egy ilyen kulturális együttműködésbe, kész tervet mutat be a város fejlődéstörténetét bemutató tárlatot illetően, mely felölelné Debrecen történetét a „várossá alakulásától a mai napig". A kiállítást gazdagítaná a debreceni gyárak termékeinek bemutatása, a modern épületekről készített színes felvételek sora. Mindemellett felveti egy, a debreceni képzőművészetet bemutató kiállítás ötletét is. A megvalósításhoz 10.000,- Ft támogatásra lenne szükség. Vázolja a megvalósítás technikai részét is: a kiállítások egyidejűleg kerülnének megrendezésre: Lublinban a debreceni anyagból, Debrecenben pedig a lublini anyagból. A kiállítások cseréjéhez szakembercsere is párosulna, melynek költségeit egy részben a Déri Múzeum dolgozói is vállalnák. A kivitelezés időpontjára is tesz javaslatot: 1968 második negyedéve lenne ideális - ez elegendő idő az egyeztetésekre is. A kiállításokkal kapcsolatban semmilyen egyéb dokumentumot nem találtam az 1968-ban iktatott anyagok között, ugyanis annak megvalósítása áthúzódott 1969-re. Az 1969. évre vonatkozó munkaterv57 V. pontja foglalkozik a „Népművelésimunka" kérdésével. Itt július-augusztus hónapra beterveztek egy nemzetközi népművészeti kiállítást, mely a művészeti napok keretében kerülne megrendezésre. A rövid információban szerepel Sumen (Bulgária) és Lublin (Lengyelország) neve is, feltehetően mint társszervezők vagy leendő kiállítási helyszínek. Mindezeket megerősíti a Debrecen MJ. Városi Tanács VB. Művelődésügyi Osztályától érkezett Megállapodás,58 amely 1969. február 25-én köttetett Lublinnal és Sumennel, cserekiállítás lebonyolítására.59 A megállapodásban felsorolásra kerülnek a Déri Múzeum kötelezettségei - kitűzik a szervezés egyes feladatainak határidőit (az anyagok ösz- szeállítása, a szükséges engedélyek megszerzése, a kiállítás szállítása, propagálása). A tárlat időtartamát is meghatározzák: 1969. augusztus 17-31, címe: „Testvérvárosaink népművészete". A Városi Tanács átvállalja a kiállítási anyagok szállításának költségeit, a kiállítás-rendezők utazásának és ellátásának költségeit, valamint a „propaganda kiadványok" költségeit is. Az iktatott anyagok között megtalálható a kivitelezés teljes dokumentációja, melyből megismerhetjük az eljárás teljes folyamatát - részleteiben ugyan eltér a maitól, alapelveiben azonban semmiben sem 55 Iktatószáma: 93-1/1968 DMSz. 56 Iktatószáma: 93-2/1968 DMSz. 57 Iktatószáma: 120/1969 DMSz. 58 Ügyiratszáma: 20.184/1969. sz. 59 Feltehetően az 1968-ban jelzett tervek megvalósítására került sor most.
