Angi János – Lakner Lajos – Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2013 (Debrecen, 2013)
Muzeológia - Szelekovszky Márta: A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatóságának lengyelországi kapcsolatai 1956 és 1979 között
156 SZELEKOVSZKY MÁRTA Cs. Tábori Hajnalka a lengyel kollégák körében, Lublin, 1969 közötti kapcsolat kezdete. A tárgyakért cserébe a lublini múzeumból egy komplett női viselet és egy szőttes érkezett a debreceni múzeum számára. Az egyik első dokumentum 1957. május 22-én készült, amelyben a Lublini Múzeum igazgatója köszönetét fejezi ki a „Debreceni Néprajzi Múzeum Igazgatóságának" a felajánlott faragott szarukürtért. A levélből megtudjuk, hogy a debreceniek levele nem érkezett meg, ezért néhány adatot kérnek újra elküldeni a kürttel kapcsolatban (ki készítette, mikor, ki használta, stb.),11 cserébe küldenek egy népi szőttest (Janina Sawka készítette 1953-ban, Czeberaki nevű falauban).'2 Javasolja közelebbi kapcsolat kialakítását a múzeumok között, illetve felajánlja, hogy hamarosan küld egy rövid tájékoztatót a múzeumról. 1957 nyarán lublini delegáció járt Debrecenben, erről értesít az 1957. november 15-én kelt levél,13 amelyet a Déri Múzeum igazgatója írt a Mű11 Ezekre az adatokra a leltárba vételhez volt szükség - a leltározásról: SZILÁGYI 2003, 82-90. 12 Iktatószáma: VII/5/2/57. 13 Iktatószáma: 410/1957 DM, a levélből megtudjuk, hogy a „... lublini történeti múzeum ez év folyamán a Déri Múzeumnak egy teljes női viseletét, több népművészeti könyvet küldött cserébe, mintegy 1000 forintértékben, k küldeményt [...] beleltároztuk, k nyár folyamán Lublin város Debrecenben járt küldöttségének megígértem, hogy hasonlójellegű magyar népviselettel fogjukviszonozniazajándékot!' s ennek megvalósítását kéri engedélyezni a múzeumigazgató. A Minisztérium válaszlevelében hozzájárul ehhez (u.a. az iktatószámon), ám fölrója, hogy az utolsó negyedévben igen jelentős összeget tud a Múzeum még elkölteni, s nem annak eredeti rendeltetésének megfelelően. velődésügyi Minisztérium Múzeumi Osztályának, hozzájárulásukat kérve a pásztorviselet elkészítéséhez. Ennek előzménye olvasható az 1957. július i-én írott levélben - amelyet a Déri Múzeum igazgatója írt a lublini Néprajzi Múzeum Igazgatóságának - és amelyikből megtudjuk, hogy: „A lublini múzeum által korábban küldött népi takácsmunkát, mely színes gyapjúfonalból készült köszönettel megkaptuk. Úgyszintén köszönettel vettük a nemrég városunkban járt küldöttség által hozzánk eljuttatott régi népviseletet, valamint szines papirkivágásokat. Ez az ajándék nagyban segiti városunk és múzeumunk barátságát, amely a jövőben egyre inkább kiszélesedik az által is, hogy tárgyak ajándékozásán túl személyes látogatást is tehetünk és teszünk majd egymás városaiban, illetőleg múzeumaiban. Csekély viszonzásképpen egyelőre egy régi debreceni mézeskalácsos-mes- terség utolsó sarjának készítményeiből küldünk egy kis 9 db.-ból álló gyűjteményt. A közeljövőben egy hortobágyipásztorviseletet is fogunk küldeni."14 Ez az irattárban fellelt első dokumentuma a Lublini Múzeummal való kapcsolatnak - együttműködésnek. Egy tárgycserét ír le: Lublinból egy 14 Iktatószáma: 267/1957 DM. Ezen az iktatószámon 2 db iratot tartanak nyilván, az egyik a levél, a másik pedig azon tárgyak jegyzéke, melyeket a Déri Múzeum Lublinba küldött: 1. mézes tányér a debreceni Nagytemplommal, 2. Mézes huszár, 3. Mézes szív, 4. Mézes kard, 5. mézes kakas, 6. Mézes kisasszony, 7. Mézes csikó, 8. Cukros szív, 9. Cukros bölcső.
