Angi János – Lakner Lajos – Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2013 (Debrecen, 2013)
Történettudomány - Takács Péter: Kölcsey és Wesselényi politikai barátsága
KÖLCSEY ÉS WESSELÉNYI BARÁTSÁGÁNAK KIBONTAKOZÁSA 117 vá kedden délután két órára érkezett meg. A Magyar utcában elfoglalta szállását. Másnap megírta az útjáról tudósító leveleit Kendének, Pepinek, Bártfaynak és Szemere Pálnak, és megkezdte követi tevékenységét.144 1814 júniusában Bécsbe szándékozván utazni, pár napot időzött már Pozsonyban,145 ahonnan Bécs helyett - az elmúlásról töprengve - a Pest- Pécel - Álmosd útvonalat választotta. Azóta eltelt 18 év. A Bécs árnyékában meghúzódó város - lakói is, Kölcsey is - sokat változtak. A szállingózó, vontatottan érkező követek között fel-felbukkant egy-egy ismerős arc, de az első napokban hiányoztak a közeli ismerősök és a barátok is. Olyanokkal futott össze, „kik az író Kölcsey iránt mutatták figyelmüket!''*6 Az országgyűlés vontatottan indult. Késett a nádor is. Megérkezését követően - december 16-án - a rezidenciáján várta a követeket a tisztelgő bemutatkozásra. Azok díszmagyarban, oldalukon karddal, főispánjuk, annak távollétében a perszonális kíséretében járultak a nádor elé. Míg a főispán vagy a perszonális megnevezte őket és megyéjüket, kezet fogtak a főherceggel. Bemutatkozó szavakat mormoltak a dinasztia iránti hűségükről. A főherceg pedig dicsérő szavakat keresett, „mik a Bendegúz unokáinak képviselőit szelídítsék."'*7 Kölcsey sokuknál jobb helyzetben volt. József nádor emlékezett rá, több munkáját is ismerte. Néhány héttel korábban - amikor Kölcsey az Akadémián Kazinczy életpályáját méltatta- néhány lépésre álltak egymástól. Ezúttal néhány emberséges szót váltottak. Ez felderítette a költő lelkét. Naplója szerint együttérzéssel gondolt arra, hogy a nádornak végig kell udvariaskodnia valamennyi megye, szabad kerület és város követeinek a bemutatását, és a protokoll szerint dicsérő mondatokat kell találnia mindenki számára. Úgy tűnt, hogy az ország dolga senkinek sem sürgős. Kölcsey december 13-tól 18-ig csak tájékozódott. Az ötödik napon futott össze az utcán Széchenyivel. December 18-án délután a szállásán köszönt rá az akkor érkező Wesselényi, aki megkésve kapta kézhez a királyi meghívót.148 Aznap este együtt keresték - hiába - Benyovszky Péter szállását.149 Csak másnap találtak rá. Benyovszkynál találkozott Felsőbüki Nagy Pállal, akiből hamar kiábrándult tapsot kereső, a tárgy lényegét elmosó retorikája miatt. Naplójának fejcsóválva vallotta meg, hogy az elhíresedett ellenzéki követ retorikája megdohosodott - az ifjúság tapsától és éljenzésétől kísérve is- kong az ürességtől és kétértelműségtől.150 Wesselényivel újólag december 23-án futottak össze Andrássy György szállásán, ahol az Andrássy által 1830-ban felvetett, de akkor megvalósulatlan diétái sajtó ötletét vitatták. Az optimista reményeket Wesselényi hű- tötte le, aki az álmodozás helyett már tárgyalt egy kó'nyomda vásárlásáról, a tervezett újság nyomtatási költségeiről is. A vitatkozókat ezek ismereté144 Kölcsey 1832. december 13-án Kende Zsigmondnak, Pepinek, Szemere Pálnak, Bártfay Lászlónak címzett levelet. KFÖM1960. III. 457-460. 145 Kölcsey Ferenc: „Mi azélettűzfolyása? Kézirattár-sorozat. Bemutatja: Kerényi Ferenc. Bp. 1981. Lásd még: Taxner-Tóth Ernő 1992.83-86. 146 Országgyűlési napló, 1832. december 16. KFÖM 1960. II, 347. 147 Országgyűlési napló. 1832. dec. 16. KFÖM 2. k. 349. 148 Trócsányi tgístSl 149 Országgyűlési napló. KFÖM 2. k. 350-351. 150 U0.361,364., 368.; ben tájékoztatta a vágyuk megvalósításának technikai és cenzurális nehézségeiről. Meghallgatván az érveket, úgy döntöttek, hogy készületlenül nem viszik kerületi ülés elé a lap kiadásának tervét.151 A hivatalosan nem, de ba- rátilag vitatott országgyűlési sajtó kérdését végül Wesselényi és Eötvös Mihály a Kossuth által készített jegyzetekről kért véleménytől tette függővé. Kölcsey reményét egyelőre - a Kossuth készítette feljegyzések tartalmas volta ellenére - lehűtötte az, hogy gróf Andrássy György gyanúsnak vélelmezte a zempléni ügyvéd múltját.152 Kossuth Orosz Józseffel társult szorgalma és munkájának színvonala eleitől kiállta a próbát. A Lónyay Gábortól is támogatott Kossuth pedig rövid időn belül mind Wesselényinek, mind Kölcseynek a baráti köréhez tartozott. A diéta szélesebb körű nyilvánosságát az általa szerkesztett Országgyűlési Tudósítások biztosította. A megoldásra váró politikai kérdések - a magyar nyelv ügye, a vallás, a Partium és Erdély sorsa, a kereskedelem elrendezése, az urbárium, a Nemzeti Színház, a törvénykezés és az igazság kiszolgálása stb... az első napoktól viták, magánbeszélgetések, tanácskozások témái voltak. Az ellenzéki képviselők esténként kisebb csoportokban, egy-egy követ szállásán tartottak megbeszéléseket. Amit Kölcsey és Wesselényi eddig is sejtettek, kettejük véleménye konfliktus nélkül rendeződött harmóniává. A különbség legfeljebb annyi volt közöttük, hogy amíg Wesselényi híres orgánuma az országház üléstermén kívül is „bezengte" Pozsony tereit, parkjait, a vendégfogadók ebédlőit, és hangsúlyai olykor dohos, penészedé'érvekből összerakott ellentmondásra ingerelték a pecsovicsokat, addig Kölcseynek a tolla alól Wesselényi gondolataival mindenben egybecsengő, művészi stílusban fogalmazott előterjesztések, felíratok, üzenetek és állásfoglalások kerültek ki. A sajtónyilvánosság lehetőségének a viharos keresése mellett, hosz- szan elhúzódó vita, többszöri szavazás tárgyát képezte a nyolc országos bizottság munkálatainak a vármegyék által véleményezett, az azokkal kapcsolatos álláspontok országgyűlési döntés alá bocsátása. A királyi előterjesztés és a törvényhatóságok akarata között - sok lényeges és mellékes mozzanattól eltekintve - két alapkérdés körül éleződött ki leginkább a vita. Elvileg a Magyar Kancellária - valószínűbb azonban, hogy Metternich - tanácsával élő királyi udvar az egyre költségesebb adminisztráció és hadsereg finanszírozhatósága céljából csökkenteni szándékozott az amúgy is korszerűtlen, és fölöttébb súlyos földesúri terheket, hogy a hadiadót biztosabban behajthassa. A jó király képzetének sulykolása, az állami adó behajthatóságának biztosítása céljából első helyen az úrbéri bizottság tervezetét (egy országos urbárium minden részletének törvényerőre emelését) javasolta vita alá bocsátani a kormányzat.153 A követek pedig - mivel az ország romló anyagi helyzetét, a lakosság teherviselő képességének elégtelen voltát a diszkriminatív vámpolitiká151 Országgyűlési napló. KFÖM 2. k. 359-360. 152 Uo. 372. A Kossuthtal kapcsolatos fenntartásokra lásd: Barte István i. m. 153 Az uralkodó szándékát tükröző, a Kancellária által előterjesztett úrbérrendezés a Mária Terézia által rendeletileg bevezetett, az 17910/91-es országgyűlés által törvényes védelmet kapott urbáriumban meghatározott, aföldesuraknakadandó jobbágyi szolgáltatásokon kívánt könnyíteni.
