Angi János – Lakner Lajos – Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2013 (Debrecen, 2013)
Történettudomány - Takács Péter: Kölcsey és Wesselényi politikai barátsága
KÖLCSEY ÍS WESSELÉNYI BARÁTSÁGÁNAK KIBONTAKOZÁSA 109 A lakosok aratni, szénát takarni a falu határára se mehettek ki. Sok háznép - nem lévén tartalékuk - éhezett. Az állatot tartókat, gyümölcsöt termelőket megfosztották a részes aratás, a cséplés lehetőségétől. Odavetették őket a fenyegető éhhalálnak. „Ezerkétszáz főből álló helységet a maga mezejétől elzárni, minekelőtte az élelemről minden részben szükséges rendelések megtétettek volna - írta Kölcsey Bugát Pálnak -, nagy veszély nélkül nem lehet... Naponként látni embereket, kik kosarakban már hordják magoknak a száradni kezdő kalászt. Mi fog mán az ilyenekből lenni, ha mezejüktől elzáratnakl" Az erőszakos elzárással - figyelmeztetett Kölcsey - a királyi biztos éhhalálba kergeti a falu szegénységét.80 Felrótta azt is, hogy Bugát - orvos létére - annyira félt a kórtól, hogy ahol meg- neszelte pusztítását, onnan fejvesztve menekült. A Hazai és Külföldi Tudósítások 1831. augusztus 6-án - arról írt, hogy július 13-ától augusztus 5-ig 33 megyében és városban pusztított a járvány.81 Szatmárban „megszökvén 35 községet, szeptember 12-ig kegyetlenkedett" A megbetegített 1381 ember közül meghalt 630.82 Csekén 1831. június 21- tó'l az 1137 lakosból 113-án betegedtek meg. Közülük 34-en meg is haltak.83 Kölcsey - Cseke körbezárása előtt -1831. május 30-tól június 13-ig Wesselényivel, Károlyival és az operatív bizottságok jelentéseit véleményező testület tagjaival Nagykárolyban munkálkodott: Erdély Magyar- országhoz csatolásának szükségességéről is gondolatot cserélet, de megoldandó feladatuk az országos bizottságok jelentéseinek véleményezése volt: „Az Országos Küldöttség munkái - írta Bártfaynak - még most is nagyon elfoglalva tartanak. Ami készen van, azt báró Wesselényi vitte el magával."84 A köz- és magánjog megreformálására lehetőséget kínáló munka során Kölcsey rendszerezhette reformnézeteit. Megfogalmazhatta polgárosító javaslatait. Számolnia kellett azonban az újítások ellen felhorgadó indulatokkal; az érdekek, a szokások és hagyományok táplálta negáci- ók erősségével. Ki kellett tegye magát és vele egyetértő társait - Geöcz Ferenc, Nagy Károly, Wesselényi, Károlyi - a durva szidalmazásoknak. A megyegyűlés által kijelölt tagok - Kölcsey néhány lelkes barátját kivéve - nem voltak annyira lelkiismeretesek, hogy különösebb gondot fordítottak volna a rájuk bízott feladatok elvégzésére. Május 11-ig a többség még az országos jelentéseket sem olvasta el. A ragályos kór dühöngésekor közéleti szereplőként Kölcsey először kényszerült szembenézni a közigazgatási és hatalomgyakorlási struktú80 Kölcsey Bugát Pálnak írott levelét először Taxner-Tóth Ernő közölte (1992.). i. m. 232- 234. 81 Szabolcs, Szatmár, Zemplén, Sáros, Turóc, Heves, Abaúj, Máramaros, Bereg, Borsod, a Jász és Kun kerület, Esztergom, Fehér, Pest, Trencsén, Komárom, Békés, Ungvár, Csongrád, Nógrád, Gömör, Liptó, Torna, Torontál megyék, Bártfa, Szatmár, Debrecen, a Hajdú-városok, Szeged, Kassa, Pest és Buda. 82 Szatmárban. Hazai és Külföldi Tudósítások Mindszent hava 29-én: Október 29-én 273. lap 83 OL. P 538. Perényi Zsigmond iratai 21. cs. 43. tétel. 84 Kölcsey Bártfaynak, Cseke, 1831. július 2. Kölcsey Levelezés II. 370-373.; Kiss András 2003.80-90.; Wesselényi napló. 5495 filmtekercs.; Wesselényi lengyel ügyben mondott beszéde, OSZK, Kt. Föl,. Hung, 1084. Kende hagyaték. ra tehetetlenségével. Az embermentő céllal kinevezett királyi biztosok - a járványtól leginkább érintett északkelti törvényhatóságokban (Máramaros, Bereg, Szatmár, Ung, Zemplén, Szabolcs) - hanyagul, tömegeket éhínségbe sodró közönnyel végezték a dolgukat.85 Jogos felháborodását levélben írta meg Bugát Pálnak.86 Karácsony előtt pedig - amikor Csomay Pál újabb feljelentése nyomán - vizsgálat indult Wesselényi ellen, a „szörnyölők szörnyölő fiának" Vécseyt elmarasztaló közgyűlési felszólalását leghatározottabban ő olvasta az adminisztrátor fejére. Az oktalanul szigorú zárlat miatti rosszallását már július 2-án megírta Bártfaynak. Hozzáfűzte: „mint ezelőtt, a béke napjaiban, háborítás nélkül folytatom mind gazdai foglalatosságaimat, mind az országos küldöttség munkálkodásai vizsgálatát.." Pár sorral alább ez utóbbira még visszatért: „Az ocszjágos] küldöttség munkái még most is nagyon elfoglalva tartanak." Szerette volna Bártfayval megosztani a véleményét: „Semmitsem kívántam inkább, mint jegyzéseimet veled olvastatni," de a ragályos kór ebben is akadályozta.. A június eleji megyegyűlésnek volt egy Kölcseyt személyesen érintő mozzanata. Ezt - Károlyi György jószágigazgatójának írva - „lehetetlen [volt] elmellőznie." A megye első aljegyzőjének határozott, de az emberi méltóságot soha nem sértő nézeteit mind az adminisztrációban tevékenykedők, mind a megye nemesei ismerték. Méltányolni azonban elfelejtették. Az 1831. június elején tartott közgyűlésen Károlyi György szólt mellette: a gróf - írta - „felállott, s Indította a rendeket, hogy nekem főjegyzői címet eszközöljenek... Grófod engem valóban nagyon lekötelezett; s e közhelyen így kijelentett hajlandóság inkább magához vonz, mint bármelyjótétemény. Mert jót tenni minden gazdag tudhat; de így tisztelni meg csak azon kevesek tudnak, kik gróf Károlyi Györgyhez hasonlítanak"*1A költő feltehetően ekkor került legközelebb Károlyi Györgyhöz, s távolodott el az általa korábban hálával vegyítve tisztelt Vécsey Miklós adminisztrátortól. A báró nem engedte, hogy szavazásra bocsássák Károlyi javaslatát. Számos oka lehetett az adminisztrátor vétójának. Leginkább a Károlyival szemben érzett kisebbrendűségi érzés. Az uralkodó kegyéből ő Károlyi família örökös főispánságát bitorolta. A törvénynél is erősebb hagyomány szerint az örökös fó'ispánság Szatmárban Károlyi famíliát, ekkor Károlyi György grófot „Ültette volna." Ö csak odarendelt ember volt a posztján. Felhorgadt hiúsága nem engedhette, hogy a megye vezetésére ősei jogán, és vagyona okán is hivatottabb Károlyi címeket osztogasson. Feltételezhetjük azt is, hogy a tisztségétől megvált apja emberei helyett az ifjabb generáció tagjaiból kívánt „udvartartást" szervezni, s abban szerepet szánt Kölcseynek is. A költő várható hűsége honorálására ő szerette volna a főjegyzői székbe ültetni.88 Bármiként történt Vécsey a szándékának a megvalósítását „szétzilálta" a báró riadalma. Történt ugyanis, hogy a kolera hírétől is remegő Bugát 85 Hasonló tapasztalatot rögzített Széchenyi István is 1831. augusztus 25-én Wesselényinek írt levelében. Wesselényi levelezése. OL. Wesselényi Levéltár. Mikrofilm 8768. tekercs. 86 A levelet közli Taxner-Tóth Ernő 1992. i. h. 87 Kölcsey Bártfay Lászlónak, Cseke, 1831. július 2. Kölcsey Levelezés II. 370—37388 A rejtélyt megkísérelte feloldani Taxner-Tóth 87-97.
