Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)
Régészet–Ókortudomány - Nemes Zoltán: A Déri Múzeum görög feliratos római kori sírköve. I.
A DÉRI MÚZEUM GÖRÖG FELIRATOS RÓMAI KORI SÍRKÖVE. I. 97 2. Az aedicula és díszítőelemei A sírkő fülkéjét, amelyben a két halottat ábrázoló dombormű található, vízszintes alapon álló két pilaszter, a rajtuk található pillérfőre támaszkodó hármas osztató gerenda és a pillérfó'k közötti keresztgerenda határolja. A vízszintes alapozás, az alapgerenda szélessége azonos a sztélé alsó szélességével, vastagsága 4-6 cm. A bal oldali pilaszter magassága (az alapozástól számítva) 67.9 cm, a jobboldalié 67.1 cm. A bal oldali pilaszter szélessége a pillérfő alatt 6 cm, az alakok vállmagasságától lefelé teljes hosszában 5.5 cm. A jobb oldalié a pillérfő alatt 6.3 cm, az alakok vállmagasságánál 5.5 cm, ezután lefelé egyenletesen keskenyedő, az alakok bokamagasságában már csak 5.0 cm. Az aedicula szélessége felül 45 cm, alul az épen maradt részen (a fülkében található alakok bokái magasságában) 42,1 cm. A fülke magassága azonos a határoló pilaszterek magasságával, vagyis bal oldalon 67.9, jobb oldalon 67.1 cm. Az aedicula felső részét (8-9. kép) a díszítőelemek sokasága és sokfélesége ékíti, melyek közül néhányat az eddigi vizsgálatok figyelmen kívül hagytak, vagy jelentőségüket nem ismerték fel. Felülről lefelé haladva: a pillérfőkre támaszkodó gerenda felső részét 25 mm magasságú tojás-sor40 díszíti. Mivel a sírkő bal felső és jobb felső sarkai sérültek, a tojások száma nem állapítható meg teljes bizonyossággal, a sztélé jelenlegi állapotában 16 darab található a sorban. Mindegyiket két-két függőleges osztás választja el a másiktól. Figyelemreméltó, hogy a függőleges osztáselemek tojás felőli oldalán alul is és felül is41, átlagosan 4 mm átmérőjű lyukakból álló sor található, tehát egy-egy tojást négy lyuk keretez, ami valamilyen applikáció egykori jelenlétére utal. Az applikáció valószínűleg fémből készülhetett és a tojásformákat fedhette .42 A tojás-sor alatt 25 mm magas, 34 darabból álló fogsor található, ami kiemelkedik az alatta található, a pilléreken nyugvó gerenda alsó részét alkotó 15 mm vastag, sima felületű keresztlécből. A fogsor érdekessége, hogy a fogak szélessége a középpontból kiindulva a kő két széle felé egyre inkább és arányosan keskenyedő. Egy fog mérete középen 16 mm, a fogsor bal szélén 8 mm, jobb szélén 9-n mm. Emiatt a fogsor a szemközt álló szemlélő számára íveltnek, dombomnak tűnik. A stíluselem ilyen kivitelezése is a sztélé tudatos tervezésére, optikai szempontok alkalmazására utal. A hármas osztató gerendát kétoldalt a pilaszterek tetején csigavonallal és levélsorral díszített pillérfő tartja. A bal oldali pilaszterfő volutája kettős spirál, alatta akanthosz-levélsor található. A díszítés magassága 65 mm, alatta 20 mm vastag díszítetlen részben 6 darab, 3,5-4 mm-átmérőjű lyuk található, egymástól egyenletes távolságban. Hasonló átmérőjű lyukak vannak mindkét csigavonal belsejében, és 4 darab, a csigavonal tetején. A jobb oldali oszlopfő volutája széthúzott szárú egyszeres csigavonal, mely kettős akanthosz-\e\ié\som támaszkodik. A díszítés magassága 63 40 Sprincz Emma kymasornak nevezi. Sprincz 1964,351. 41 A felső lyuksorról Sprincz Emma publikációjában nem történik említés, vö. Sprincz 1964,351. 42 A lyukakból anyagmintát vettünk, ezek kémiai (ICP) elemzése folyamatban van. mm. Ez alatt is megfigyelhető egy 15 mm vastag díszítetlen sáv, melynek alsó részén 6 darab, 3,5-4 mm-átmérőjű lyuk található; egymástól való távolságuk rendezetlen, nem szabályos. A sáv felső részének bal oldalán egy, jobb odalán két lyuk nyomai ismerhetőekfel. A voluták belsejében itt is található egy-egy lyuk, ezen kívül a levélszárak kétoldalán is elhelyezkedik egy-egy, továbbá a bal oldalhoz hasonlóan a voluták felett is van 4 darab. A fentiek alapján, akárcsak a tojás-sor esetében, az oszlopfőknél is fel kell tételeznünk applikációk egykori jelenlétét, ez a tartólyukak száma és elhelyezkedése alapján bizonyos. A pillérek felső harmadában Sprincz Emma bordázás, kanelúrázás nyomait jelzi és ezt láthatjuk a Patsch-féle rajzon is. A kő mai állapotában ezek a díszítőelemek már nehezen vehetők ki, legalábbis a kőmunkára utaló nyomai nem. Megfigyelhető viszont a felület durva lecsiszolása és nagyobb bevésésekkel való előkészítése a további munkálatokra: a kanelúrák kiképzését valamilyen felvitt kötőanyaggal és arra festéssel jelezhette a szobrász.43 Fig. 135 Grabrelief aus Kalkstein. io. kép Összességében megállapítható, hogy az aedicula díszítése gondos alkotómunka eredménye, a díszítőelemek túlnyomó többsége precízen volt megtervezve és igényesen, nagy műgonddal volt kivitelezve. Külön em43 A vájatokkal, kanelúrával teljes magasságban díszített oszlopokkal ellátott sírsztélére szép apollóniai példát találunk Patschnál: Patsch 1904,163, No. 19, Fig. 135. (= Cabanes-Ceka 1997,56, No. 207, Pl. 14.). Vö. 10. kép.
