Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)
Természettudomány - Molnár Zsolt–Hoffmann Károly: A hortobágyi pásztorok növény és növényzetismerete. III. Élőhelytípusok és jellemzésük
54 MOLNÁR ZSOLT-HOFFMANN KÁROLY zsombikos, bíbicek odatojnak; bíbicek és pacsirták, tövinél kikaparta, védelmet adott nekik/szíkes főd, jajjgatott a bíbic/rossz főd/zsombékos részek (értsd: marikkal rakott) /ilyen semmirevaió, ha felszántaná, nem teremne semmi/olyan szegény főd, libuc ki se kelt, már csak itt-ott vót tippan/ elég rossz kutya főd, hépe-hupás, bíbic rakott magának egy porongot / szikes fődre mondják / olyan rongy főd, mindig víz szokott állni, aztán mire elmegy, nem marad semmi/ahol olyan ritkán van a tippan, a Kékesen /eny- nyi mező nincs, egész fehéres / ezen a részen nincs az a szikes főd / ahun nem sok gyep van, tiszta szikes / ahol alig van legelő, kutya szar főd az ott gyerekek! / ezek a bíbicesek nincsenek nálunk / bíbicbaszta=marikkal rakott=kopogós=bíbickopogó: há mer ott nincsen semmi; az a marikkal rakott, kopogós, a bíbic azt szereti, bíbickopogó, a bíbic nem szereti a gazt, kicsi tippan...; hát elvitte a körmivel (összetörte a csenkesz leveleit a birka), idén nem kisült, csak megszáradt, megégett, erős vót a sugár, csupa vörös lett / bíbicfutó terület, lapos, sík, valami víz, lemegy a víz, van rajta jó mező / igazi szikes, legelő alig van, kis szíkpadkák, vakszík, nincs takarmány / ahun semmi sincs / bíbicbasztafőd, a bíbic is kidöglött éhen, nagyon sovány terület / bíbicbaszta= szíkkopár: még gyep sem terem rajta, tikkadt szöcskenyájak.. .Petőfi, ahogy írta / bíbicbaszta^ szíkkopár, ahol rossz a főd, szikes / bíbicbóbás=marokkal rakott=bíbicbaszta / valami fűféle nő rajta, minden bábán nő fű, nincs is közte fű / bíbicbóbás /sík víz, hamar felszárad/bíbicfészkes rész: padkás részre csinálta a fészkét/bíbicjárás: nincs semmi / bíbicjárás: nagyon silány, kis zsombikok vannak, arra rakja a fészkit/bíbickocogó: szikes, szíkácsos, ezt magamtól (találtam ki) / bíbickocogtató: marikkal rakott, egykiszsombék, egy kis víz, bíbickocogtató, azér mer azon pároztak a bíbicek, mindjárt a fertőhöz közeli rész, a jó tippa- nos nem/bíbickocogtató: sok zsombikos, sűrűn vizes, szélei / bíbickopogó: ahol a bíbic kőt / bíbickotyogó, bíbiczsombikos: laposas, Bíbic-lapos / bíbiclegelő: csomókra rakja a fészkit / bíbiclegelő= bíbicfészek: szikes, tocso- gós, kis helyiségekben van, legelő nincs/bíbicrakta főd: kis fátokban vannak, ilyen kis fődek, nem sík/bíbicrakta főd: csak tippanszéna vót rajta, szíkfótok voltak, 5-6 cm magas / bíbicrakta főd / bíbicríkatós: gyenge minőségű, ki sem nő a dudva, még a bíbic sem él meg, sovány, ott jajgat a bíbic rajta, Gergely napon, máricus 12. /bíbiccsalta főd, szíkfótok vótak, 5-6 cm magas, 1-2 rrf, idomtalan sziget / bíbicszaladó=bíbicjárta főd=bíbicbaszta főd/ideiglenes vízállás, nyáron kopár, szikes kopár, szikes kopogós rész/ buckás fődek, hépe-hupás fődek, bárányüröm vagy mi a geci. Egyszer egy ilyen szikes területre a szettyényes kifejezést használták, de a szó eredetét, értelmét nem tudta az illető (öreg pásztorok mondták erre a területre). A Hortobágy falutól keletre fekvő Szettyényes véleményünk szerint az Euphorbia (szettyin(kóró), szattyin(kóró), Molnár és B. Papp 2010) után kaphatta a nevét, bár ezt a nevet a Hortobágyon már nem találtuk meg. Talán partosabb, löszgyepesebb részt jelenthet. A marikkal rakott főd a bíbicbaszta főd egy részének az önálló neve. Enyhe eróziós lejtőn a veresnadrágcsenkesz csomói közül erodálódik a legfelső talajfelszín, így egy miniatűr zsombékos képződik, „tanuhegyekkel". Olykor zsombékosodott ürmöspusztára is mondják. Talaja erősen szikes, biomasszája alacsony, gyenge legelő. Leggyakrabban marikkal rakott főd (mindig rövid i-vel ejtették), olykor marokkal/marékkal rakott főd, igen ritkán marikkal rakott szík/zsombík, marokkal ültetett. A pásztorok kb. egynegyede nem ismeri, néhányan csak hallották a nevet, mások ismerik a típust, de nem tudják a nevét. A marikkal rakott jelentheti a szíkporongost is, padkás jelentéssel. Nem ritkán szinoním a bíbicbaszta főddel. Pásztorok általi jellemzései: nem sok hasznú főd, hogy lyuk ne legyen, ne, azért (van), hogy kitaposta / rossz, kis, marékkai rakott fűcsomók vannak rajta csak, kaszálni nem lehet / marikkal rakott főd, a szikes főd / marikkal rakott sziki sic) / marikkal rakott főd, nem szerette a birka / hépe-hupás, kupás / marikkal rakott zsombík, sován főd / marikkal rakott(s\c), nem ért rá az Isten elboronálni, mikor teremtette a fődet / marikkal rakott főd, az mondás csak=szíkporong / csak a tippan! / közte szíkfót és hancsik tippannal / bibircsókos, birka körüllegelte / marékkai rakott főd / olyan zsombikos, dimbes-dombos / tavasszal vizes / itt-ott van egy tippantű/ apró zsombékok, szikes helyen, lapos rész/görcsök egymáshoz közel, jószág nyoma, eső kiverte / rossz! nagyon silány! / kis zsombékok vannak, 20-30 cm sima rész/itt nem, arra részen lehet találni/sejtem mire gondolsz, de mi nem úgy hívjuk, szinte bütyökbe vót a tippan, de sima terület, nem vótak különbözetek (azaz padkák) /gidres-gödrös /hallottam, ahol bukdácsol az ürge, az is marékkai van kirakva / bibircsókás, hasonló a zsombikhoz csak kisebb / azért van, hogy nem lyukas a főd! / a hancsikos /láttunk már olyat!/sima terület, pacsirta is íhenhal, hogy lyuk ne legyék! marokkal rakott főd=bíbicbaszta főd / mint az öklöm, kiemelkedés, talaja szikes (marokkal rakott főd=bíbicbaszta főd) /apró, öklöm- nyizsombikok, giliszta dúrja, azt mondják, juh legelőn/mint a zsombékos, mint egy marék valami, sziken van, tetejin kinőve egy tippan tő/itt-ott van egy tippan, közte muhás (marokkal rakott=bíbicbaszta főd) /laposszélben /bokros fű, szik, bokor fű, megint..., híjjasok, nem összefüggő / itt is van! Hiába ül a bíbic is kőteni, kilátszik a fűből, ragadozó megeszi (marokkal rakott=bíbicbaszta) / kopár: marikkal rakott, csupa zsombik. A marikkal rakott főd olykor megidézi a zsombékost, de vélhetően ezek tévesztések (laposban / nagy zsombík, hancsik, laposas részen). Máskor a zsombékos szóra jön elő a bíbicbaszta vagy a marikkal rakott főd (bíbiclelőhely, buckás, kis víz). Ritkán nevezik hancsik(os)nak is (tippan ahol, zsombéknakmondják, kiszsombék, nagy zsombék/ami dimbes-dombos, marikkal rakott főd, zsombokos, egy bokor tippan, egyebütt tiszta por / hancsikos=marokkal rakott=bíbicbaszta: semmit tevő főd, bíbic szereti, oda szokott fészkelni, maréknyi, lerakott (dombok), silány mező van rajta. A fehér, növényzetben szegény foltok leggyakoribb neve a szíkfót tkp. szíkfok, vakszík jelentésben (de lehet szántó szikes foltja is): ezittmerevül szíkfótos, sós vadszík/szíkfótos: azon nem nagyon van semmi, itt-ott egy- egy bokor tippan, azon nem sok legelő van/négyzetméteres, birka szíkfótra rátalált, ette! valóságos sós vót!jóformán nagyon ritka, ami ott megterem/ szik foltos főd, semmi nincsen, jószág kitapossa / vízzel borított, akkor tűnik el, ha a nap felsüti / kacskaringós / itt-ott egy-egy bokor tippan, azon nem sok legelő van / kamilla lemegy, semmi nem nő, porzik/jószág nyalja, rágja / el van vadulva / összes Daraksa szíkfótos! I arra csupa szíkfótos, zsombékos! / a csatornán túlnét szíkfótok, ugartyúk ott kötött / (az egész) úgy néz ki, mintha direkt így lett vóna kialakítva / mert foltokban, megáll a víz (vakszík) / szíkfót, csak a sóvirág jött ki, szíksó / szíkfót=szíkfok=szíkér=s
