Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)
Természettudomány - Molnár Zsolt–Hoffmann Károly: A hortobágyi pásztorok növény és növényzetismerete. III. Élőhelytípusok és jellemzésük
A HORTOBÁGYI PÁSZTOROK NÖVÉNY- ÉS NÖVÉNYZETISMERETE 51 beleértik: mocsár és locsogó együtt; csetkáka, sás, sárkelet; még meg lehet kaszálni; csattogó, kákás, plpaszúrkáló, a tocsogóban szeretett tocsogni, tottyogósrész. Egyesek csak messzebb ismernek mocsarat: itt közelben nem tudok / a ladányi sárréti mocsár, kerül itt is egy kis mocsaras rész a legelőkön, én is olvastam, bele lehetett veszni/itt nincs, az nagyon lápos rész, nincs benne növény, annyira vizes, elnyel / Csécs-mocsár, Kócsfaiunái azokat hittak mocsárnak, lápos. Van, aki mocsarasként használja, és van olyan is, aki nem ismeri a mocsár szót. Jelentős részben átfed az alábbi élőhelyekkel: zsombikos, lapos, laposas rész, tocsogós, fertő. Egyszeri név: fűmocsár (vízbe van a növény). A lapost nevezik aljas(abb) résznek is (mélyebb (a tocsogónál) /a lapos aljasabb része, ahol a káka nő, meg a gyíkíny / víz van félnyárig, mélyebb fekvésű (a zsombikossal egyezik)/zsombikos lapos/vizesebb, kákával vót felfordulva), máskor hajlatosnak (nagy víz, lapos, fenyer, sás, vegyes/laposban erek, nád, káka). A laposakat, mocsarakat olykor uralkodó fajukkal nevezik meg. Nádas vagy nád: talán ez a leggyakrabban használt név (nád, nádba, nádas /nádbokor vót ott/itt nem annyira vót (nádas) /Hortobágy hullámtériben, Kosi/beengedtem a nádba, hadződnádaljanak, mire kihajtottam a nádbúl, habzott a seggem, utána nem vót nádalás / nádsarok (a nádas széle)). Csattogós: létezik, mint élőhelynév, de nem csupán a Bolboschoenus- ost jelenti (vizes rész, csattog, cuppan a lába / azonos a kákással / vizes rész, magja van/sásod), több fajt is magába foglalhat (ez a kákás rész, sás/ káka, nád, csattogó /csattogós=kákás=mocsár: vizes, lápos hely, vízicsirke kőt, szárcsa, vegyes, gyíkínyes, legeltetésre nem való). Sokan nem élőhelyre, hanem csak a fajra (Bolboschoenus), esetleg a csattogós sárra(?) gondolnak hallásakor. Egyesek bizonytalanok (biztos...). A pásztorok talán fele nem ismeri, mások csak földrajzi névként tudnak róla (ott vótam a Csattogós fele (de nem tudja a jelentését, öregektől hallotta!) / Csattag- mocsár/Csattogó-lapos/mélyedés neve). Gyíkínyes/gyékényes (ritkán említik, de a faj kapcsán rendszeresen előjön: buzogányosabb rész/gyékényesek / gyíkínyes). A kákás szintén a faj kapcsán kerül elő inkább (kákás / Kákás-lapos is) (egyszer határozottan azonos a csetkákással: nem sok van, nád szélén, méterre (nő meg), barna virágszerűség). A csetkákást nem sokan ismerik, tavi kákást vagy Eleocharis-állományt vagy sást jelenthet laposban vagy laposszélben. Komócsin(os): majdnem mindenki által ismert faj, de élőhelynévként ritka (fertő, Bogárzó/van ilyen /komó- csinosatis vágtak), földrajzi névként is él. Nem gyakran említett név a sá- sos (sásas (sic), sásba). A mocsarakban, laposokban termő növényzet összefoglaló neve a csáté(s), de sokan nem ismerik e szót (nem való semmire, káka, háromélű sás, harmattartó /mindenféle gaz, mit akarsz ezzel a semmirevaló fűvel; laposban: csak olyan csáté van!/közös néven mondják a ringy-rongy dudvá- nak; gyenge minőségű, víz szélén, van benne sás, komócsin, káka, csetkáka /nagy, magos, gazos, sás féle fű; csattogó a laposban, ősszel magától kicsattant, mint a dohányl/nem megy bele a csátéba / a sást lekaszáltuk (=sás), az összerakott izét, hozzad azt a csátét! / ringy-rongy fű, kijön mindenütt, hasznavehetetlen/széleslevelű, hasonló a gyíkínyhez/gazos, sás, nagy gaz, nád). A sáté szó talán egyáltalán nem ismert a Hortobágyon. A mocsaras élőhelyek esetében mikroéló'helyek is előkerültek az egyes fajok termőhelyjellemzésekor: mocsár tetejin /zsombik tetején / nádon / felmegy a nádra. A fertő (fertős) szintén a lapos egyik szinonimja. Rokon szavak: mocsár, fenék, lapos. A pásztorok fele nem ismeri, egyesek inkább csak érzik a jelentését (ugyanakkor Kunmadarason a laposak mindenki által használt általános neve). Többen csak a dunántúli Fertő tóra gondolnak, mások szerint Nádudvarnál van egy fertő (Fertő-lapos?). Pásztorok általi jellemzése: süppedékes, mocsáros valami / fenék / csak fertőnek mondják általában/tiszta vizek létesülnek/olyan vizes, lehet kaszálni, nem kotús, lapos vízállás / tószerű, szerintem / lápos, nádas, itt Csukásban / kotús, mék helyen hogy nevezik, eriggy mán, belemegy a fertőbe / ilyesmi (mint a mocsár) /ahul víz vót sokáig, aztán elment, nincs benne semmi erő, ősszel kicsi fű nőtt/akkor még csicsogós vót a széle; fertős helyen; szíkfertő: egyik fertő neve /laposnak mondják/kis fertőkön = locsogó = fertős rész = vizes terület/ fertő-fenék: hasonmás, mindnek van neve. Kunmadarason a belvizes szántókra is használják (nem művelt, vízállásos rész szántóföldön / fertő, szíkfertő: hajlatok, vizes, kiszántogatták, de csak fertő maradt). Egyedi adat: sok sánta birka: ez tiszta fertő! Pocsolya: posványos, minta fertő! A fenék szintén a lapos egyik szinonimja. Talán inkább rétiesebb, mint mocsarasabb, határozott mélyedés a pusztán (jellemző fajok: perje, csattogó, káka). Pásztorok általi jellemzése: nagy lapos, mély részen van lenn/ mindig víz áll benne, aztán a hangyák..., nyáron mind tele van hangyával / ez is fenék!, ott is egy nagy fenék, zsombikos! a fenékbe ott a perje! / fenekek / a Disznó-fenéknek nincs feneke /pusztai részen aljas rész / kisebb vizes terület, lápos-vizes a Nyíró/ a fertőt becézgessük (ennek), nagy perje van benne / fenék=derék: olyan lapos rész / fenekesebb). Egyesek szerint csak földrajzi név. A derék pontos jelentését nem tudtuk meg (talán két fenék közti átkötő szakasz - Kovács Gábor szóbeli közlése). Egyszer került elő a kadarcs: kadarcsok vótak, nagyobb erek, partján galléros főd. A nagyobb, időszakos vízfolyás, hosszanti állóvíz neve ér, de használják a kifejezést a kisebb szíkerekre is (lásd ott). Pásztorok általi jellemzése: erek, természet alakította, 80-500 méter hosszú/Horgos-ér/esik az eső, érben folyik, laposokba megyen lefele/ilyen erek vótak/gyíkíny meg káka, mező nem jön ki/vízi perje, csattogó, káka, ér kiágazása/szélesebb, ritkán megy el a víz / víz ér, ott marad a víz / nagyobb fertős, vizes részek, természetes vízgyűjtő/amiben a víz folyik, kicsi és nagy is/laposban levezetődik. A róna egyik régi, ma már alig használt jelentése a nádtalan mocsár, egy keskenyebb mocsárnak áthajtásra alkalmas mocsaras szakasza. Kevesen ismerik: (van egy) nagy nádas, azt hítták rónának, ami tiszta vót, nem vót semmi, télen befagyott, át tudtak menni/Kösiben, ahol nem terem nád, ott jártak át, megyek a rónán / vidd le a lovakat a tisztásra. Egy furcsább adat: a Bombatér, egy laposszerűség, tele náddal, meg itt a Sarkadban. Rónára utalnak az alábbi földrajzi nevek is: a Róna-gát/Róna-gát, Róna-kút. Mocsár jelentésű a rét szó az alábbiakban: vizes, hosszú, sekély terület, 20-30 cm víz, hosszan megáll a víz, sás, (vagy) gyíkíny, ha tovább van rajta víz / egy nagy lapos / nagy, kerek, mélyebb, mint a lapos / az a neve! egy nagy Úgy lapos, káka, gyíkíny,... /aljűs, vizes/rétes rész. Egykori mocsarakra utal a rét szó Balmazújvárosé^ hiszen a várostól észak
