Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)
Természettudomány - Molnár Zsolt–Hoffmann Károly: A hortobágyi pásztorok növény és növényzetismerete. III. Élőhelytípusok és jellemzésük
50 MOLNÁR ZSOLT-HOFFMANN KÁROLY nagyon megy bele / tó vóna, de el van mocsárosodva / vadak vannak, jószág nem szereti, sásos, gyíkínyes/nádközt (!) / aljasabb: lezabál a fű, nem bírja a vizet, ki pusztítsa a víz a füvet / laposban per je, tavasszal van benne víz, nyáron nincs (ez nem totyogós)/csetkáka, sás, sárkelet/nyáron tó- csás, lekotúsodott/amikor elkezdődik a zsombik/nagy semmirevaló, lapos / tápértékben lent áll / pipaszúrkáló, csattogó, káka / az zsombikos / van komócsin, meg víz/sások, káka hazája, gyíkíny... /kétféle: kiszárad egy hét alatt, a fenék nagyon nehezen veszi be a vizet/nagy lapos felszedi körbe a vizet/laposmező, bodorka, hajlásosabb fődeken /nádas! /mocsár és locsogó együtt / sás / a laposban nőtt fű kisebb tápértékű, mint a hátas / pipaszúrkáló, sás, más nem nagyon, káka/inkább a nagyobbat becézik úgy /csengővirág, sás, akkor ismeri meg, ha jön kifele/itt víz vóna! (ősszel már ki volt száradva)/ ahol megáll a víz, sásos széna, csetkáka, sás, háromélű sás = kutyaherélősás / széle: lejtősebb részén gyengébb minőségű széna, gazos széna / lapos=fenék: még meg lehet kaszálni / olyan lapos mező / lapos, zsombikos: a nyom által keletkeznek / laposabb, mocsarasabb, aljasabb, zsombékos is hasonló /megáll a víz, partos részről oda folyik, per je / mezei sás / csattogó, kákás, pipaszúrkáló, a tocsogóban szeretett tocsogni, tottyogós rész/nem lehet kaszálni, csak legeltetni / csádés / komócsin,.... A vizes élőhelyek másik általános neve a zsombikos. Olyan vizes területekre értik, amelyekben a víz hosszan megáll, és a felszín egyenetlen, zsombékos, növényzete az egész évben vizes mocsár és a kiszáradó rét közötti átmenet (pl. vizes ecsetpázsitos, fehér tippanos, mocsári fajokkal). Neve leggyakrabban zsombikos/zsombíkos, nem ritkán zsombékos, ritkán zsombokos (van, aki kettőt vagy akár mindhármat használja, pl. a zsombikosbanzsombék van). Valószínűleg mindenki ismeri és használja is a szót. A lapos és zsombikos szavakat gyakran együtt használják: zsombékos lapos, zsombikos lapos. Ritkán egyszerűen zsombék. Ritkán a zsombék- kal azonos értelemben használják a hancsik szót (zsombéknak mondják, kis zsombék, nagy zsombék/hancsik (van) a laposban is/ugyanaz, mint a zsombik / laposban, hasonló a zsombikhoz / hancsikos=zsombékos, ingoványos, vizes, felnő, magasítsa). Az éló'helynév kapcsán az alábbi fajokat említették meg: csetkáka, gyíkíny, nád, háromélű sás, káka, vízimuhar? /sás, gyíkíny/nád, káka /perje, sás, gyíkíny/nád, kijjebb gyíkíny, káka, majd legelő / törpe csetkáka, perjefű, nagyobb csetkáka, sárkelepvirág, ecetpázisfű / ott nincs tippan!/sás, perje, fenyer, gyíkíny, szélein: bodorka, zsálya (Lycopus, Lythrum?) I nád, sás, komócsin, fenyer, kórószerű valamik /pipaszúrkáló, fogpiszkáló, bodorka, sóslórium. Termőhely-meghatározáskor a zsombékost adták meg a következő fajoknál: fenyer (Agrostis), káka, csetkáka, pipaszúrkáló, sóslórium, pitypalatyvirág (Taraxacum). Pásztorok általi jellemzése: nagy zsombik, hancsik, laposas részen / csetkáka, gyíkíny, nád, háromélű sás, káka, (vízimuhar?) / laposbúi ered, amikor kiszárad, zsombék - gödör/olyan lápos rész vót, zsombékos, láposos, egy részét kaszálták, torsra vágták, elment a víz, akkor dézsmálták /jószág taposta fel, tele vót vízzel, ment a jószág, nyomult / fertőben, fenékben / lásd marikkal rakott / laposakban, giliszták, hangyák alakítsák, fent szarja ki, marha közé lép / a természet! a víz kimossa / 30 cm-es térdigérő, olyan mint a hangyák, perje, sás, gyíkíny, lemegy róla a víz, vagy nem megy le/a zsombikos lapos mindig tele vót vízzel, a madarak abból éltek, meg a bogarak. .. /hangya feltúrja a zsombikot, oda fészkel a bíbic, feltaposás/a fertőbe van a zsombikos, a fertő nyúlványa, lefolyás, aljasabb / csetkáka, gyíkíny, nád, háromélű sás, káka, vízimuhar; most mán elsimogatták, lelegelte még a zsombikos fődet is/zsombikos a laposban, annak mondják ősi nyelven, zsimbek-zsombikos, milyen növények vannak ott?: Nem tudom, de ott nincs tippan! (vö. locsogós) / a laposokból került ki/térdig ér, zsombikos lapos, nád, nagy víz, kijjebb gyíkíny káka, majd legelő/sás, perje, fenyer, gyíkíny, szélein: bodorka, zsálya (Mentha) /zsombikos rész, lapos, mély fekvésű legelő, (akkor legelte) ha rá vót szorulva: nád, sás, komócsin, fenyer, kórószerű valamik, jobban a marha, ló járt benne / a zsombikot a marha csinálta, a ló belement/a ló hajcsa a vizet a hátára / buckák, giliszta feldúrta, azt mondják/laposakban, fődkupacok, a bíbic arra fészkel/egy halom, egy mélyedés... /giliszta feldúrja, rárakódik, bukdácsoltunk/dim- bes-dombos, mosásban maradoztakki, abba van egy kis élő anyag/ki van taposva, göbölyék vannak / lapos / kinyől magától, elsimították, 3 év múlva olyan vót, gondóta, hogy kitaposta a jószág, de nem!/laposban van /itt mán zsombikosodik elfele, elvadul a jó legelő is (Juncus conglomeratus) / zsombikosos (ecsetpázsit zsombékokon) / az Isten tudja! A Sárkányból el lett simítva, vissza kinőtt! ez felzöldül, tartja a ződet, esi borálnak, lapossas /zsombokos laposak: pipaszúrkáló, fogpiszkáló, bodorka, sóslórium / nagy dzsumbuj, zsombokos lapos/zsombokos lapos /semmi hasznát nem veszi senki, eresztettük capon bele (a marhát), ment, nem legelt, pókhálótól felfúvódott, zsombokos, zsombékos /perjeszéna van benne, meg sásos széna, meg fenyer (Agrostis), zsombokos, zsombékos/rucarakta főd. Egyesek szerint jelentésben egyezik a marikkal rakott főddel, mások szerint pedig a marikkal rakott jelentése: zsombikos lapos (hogy ez újabbkori névkeverés vagy mélyebb története van, nem tudjuk) (marokkal rakott zsombé- kok, kézzel rakott zsombékok, alig lehet menni, sík víz vót, lelegelte a jószág). Ritkán furcsa nevek és meghatározások is előkerülnek: az a! szíkporong, így néz ki (fenti és lenti részeket mutat és zsombékosra gondol), ugyanígy a szik porong kapcsán is: szerintem a feneketlen zsombékok; más ember: fekete fődben olyan ligetek (mélyedés), én a zsombéknak értem aztat (!?). Egyszer kitaposott hepe-hupás földre értette a zsombékost (a vályú körül)/úgy mentem, mint más ember a simán sem (=zsombékl), ugyanaz! A laposokhoz kapcsolódik a mocsár, de ez a szó a fentieknél lényegesen ritkábban kerül elő. Majdnem mindenki ismeri, de legalább érti ezt a nevet, és mindenki mocsaras mélyedést ért alatta (mocsaras; amiből sose kopik ki a víz, Szálka-halomnál/mocsaras rész, vizes rész/vizes talaj/ Kunkápolnás / laposas rész, tocsogós / ritka a fű, laposas, összedúr a mangalica / lápos, Csécs-mocsár, Kócsfalunál azokat hitták mocsárnak / vadak vannak, jószág nem szereti, sásos, gyíkínyes/mély fekvésű, sásos, soká ment ki a víz/nagy lapossas, mély, szinte járhatatlan /lápos rész, mindig víz vót benne, augusztus végére kiszáradt/tó vóna, de el van mocsárosodva / egész őszig nem szárad ki, zsombikok / beleesett a ló, ki kellett húzni / vizes, nedves, laposokat nevezték/ahol víz van, ahol ritkán szárad ki / a lapos /pocsolyás kis víz / éveken keresztül nem szárad ki, lágy az alja, vizes a feneke/ami nem járható, lápos, sásos, mocsaras / vizes rész, nádközt(l) / víz van / mocsaras, ingoványos / nádas mocsarak, nád, gyíkíny / Sebesér, mocsaras, ez nem lapos, aljas rész). Olykor a laposszélt, locsogóst is
