Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)
Természettudomány - Molnár Zsolt–Hoffmann Károly: A hortobágyi pásztorok növény és növényzetismerete. III. Élőhelytípusok és jellemzésük
48 MOLNÁR ZSOLT-HOFFMANN KÁROLY nár Sándor (Balmazújváros), Nagy Dániel (Nagyiván), Nagy Ferenc (Nádudvar), Nagy Gábor (Püspökladány), Nagy Imre (Hortobágy-Máta), Nagy István (Püspökladány), Nagy János és felesége Piroska (Nádudvar), Ná- nási Lajos és felesége Róza (Tiszacsege), Németi János (Balmazújváros), Németi Mihály (Balmazújváros), Oláh István (Hajdúböszörmény), Pásztor Ferenc (Kunmadaras), Pósalaki László (Nádudvar), Sáfián László (Hajdú- sámson), Sári Máté (Karcag), Sárközi Lajos és felesége Terézia (Nádudvar), Szabó Gábor (Hortobágy), Szalai Imre és felesége Erzsébet (Kunmadaras), Szalmási Sándor (Kunmadaras), Szarvas Ferenc (Balmazújváros), Székely János és felesége Piroska (Tiszacsege), Szilvási János (Balmazújváros), Szopkóné Márki Mária (Karcag), Szó'nyi Imre (Nádudvar), Tasi Gábor (Nádudvar), Tokaji Kiss József és unokája Kis József (Balmazújváros), Tornyai Ferenc és felesége Mária (Balmazújváros), Tóth Gyula és felesége Mária (Hajdúszoboszló), Tóth József (Hortobágy-Máta), Varga Sándor és neje Ilona (Nádudvar). Félig-struktúrált interjúkat készítettünk. Először a szabad listázás módszerével (free listing), majd utána kérdőív alapján kérdeztük a további élőhelyek neveit, tulajdonságaikat, hasznosítási lehetőségeiket (a beszélgetések általában 1,5-2,5 óráig tartottak). Az élőhelyek pontosabb azonosítása terepi bejárások során történt. Később színes fényképekről is kérdeztük az élőhelyeket, és megkértük őket, hogy a képeket saját szempontjaik alapján csoportosítsák (pile sorting). Minél több vadon termő növényfaj esetében igyekeztünk adatot gyűjteni jellemző termőhelyeiről („milyen helyeken szeret nőni az x faj?"). Bár a szobai gyűjtésnek hátránya a kevésbé megbízható azonosítás, előnye viszont, hogy több élőhelynév kerül elő, de ennél is fontosabb, hogy megismerhetők a tudás absztrahál- tabb szintjei is, illetve olyan emberekkel is beszélhetünk, akikkel terepre már nem lehet kimenni. A szobai gyűjtések során egyben kiválasztottuk azon pásztorokat, akikkel a legjobb lenne terepi adatgyűjtést is folytatni. Terepre egyszerre lehetőleg egy emberrel mentünk (bár a 2-5 fős tere- pezésnek is vannak előnyei, hiszen érdekes viták alakulhatnak ki). A tájat járva az elénk kerülő élőhelytípusokra kérdeztünk rá, egy-egy élőhelyre egy terepi bejárás során akár többször is. Az ismételt rákérdezésekkel igyekeztünk minél pontosabban megállapítani, hogy az adott élőhelyet milyen mértékben és milyen szempontok alapján különíti el más élőhelyektől az illető (e módszer egyben a tévesztések kiszűrésére is lehetőséget adott). A szobai interjúkat diktafonnal rögzítettük (kb. 120 óra). Sajnos a teljes anyag legépelésére egyelőre nem volt módunk, ezért az interjúzás során készített rövid, de pontosságra törekvő lejegyzéseinket használtuk (a tájnyelvet csak a legfeltűnőbb esetekben dokumentáltuk, ez sajnos nem lehetett a célunk). A lejegyzett adatokat táblázatban rendszereztük. Később az adatokat élőhelyenként összegeztük. Cikkünkben az élőhelyeket termőhelyeik szerinti csoportosításban mutatjuk be: általános, vizes, szikes, partos és agrárélőhelyek. Egy adott élőhely kapcsán a következőkre térünk ki: népi nevei, tudományos értelmezése, ismertsége, rokonértelmű kifejezések, a pásztorok általi jellemzései (amit arra a kérdésre válaszoltak, hogy az adott élőhely hogyan néz ki, mik a legfontosabb jellegzetességei). A szövegben dőlt betű jelzi az idézeteket (kivéve az egyszerű népi- név-felsorolásokat), az egyes emberek gondolatait ferde vonással (/), egy ember elkülönülő gondolatait pontosvesszővel választottuk el. Az értelmezést segítő szavakat értelemszerűen nem dőlten szedtük, és zárójelbe tettük. A beszélgetések során lejegyzett sok-sok idézet hű közreadása nem öncélú: (1) egyrészt ezáltal archiválásra kerülnek olyan gondolatok, amelyek kihalása, fakulása elkerülhetetlen; (2) a sok idézet segíti a gyűjtött anyag továbbértelmezését, másirányú felhasználását, az esetleges hibás értelmezések kiszűrését; (3) mivel szinte minden érdemi vonatkozó adatot publikálunk, szemi-kvantitatív továbbelemzésre is lehetőséget adunk; (4) végül úgy érezzük, hogy ha a pásztorok gondolatait egyféle szintetizálás után saját szavainkra fogalmaztuk volna át, a gondolatok egy része egyszerűen „meghalt" volna, elvesztette volna jellegét, „ízét". EREDMÉNYEK A hortobágyi növényzetet jellemző általános kifejezések Az alábbiak olyan élőhely-jellegű megnevezések, amelyek a táj egy nagyobb darabjára, növényzeti típusok és/vagy talajok mozaikjára vonatkoznak. A róna maga a hortobágyi pusztaság, a puszta teljes egészében, a „semmi" [a délibáb, pusztaság / a Hortobágy / a messzesíg, a hortobágyi róna / a rít ezzel jár, róna, puszta, rónaság / Hortobágy, amikor egész süt a nap / kietlenség, végtelen rónaság / messzi látod / mit nekem Te zordon Kárpátoknak / nézzetek ki a hodály háta megé, az igazi róna! / nagy területgyep, semmi más / egy nagy pusztaság /pusztasági róna, vagy pusztaság (az egész!)/apuszta maga/maga a puszta/a délibáb, pusztaság/ messzi látod, rónaság /a nagy pusztaság / az egész Hortobágy / egy nagy táj, az összes Hortobágy/a Hortobágy, a sima terület, a pestiek lejönnek a semmit megnézni/a legelő, a Hortobágy/a Hortobágy: rónaság). A szó részben az irodalomból származhat (Petőfi is írta/Petőfi / versbe tanultuk), bár az eredet valójában kérdéses, hiszen ez a jelentés ugyanúgy nyílt területet jelent, minta róna más jelentései (nádtalan mocsár, tisztás, TSZ- rónázás, azaz tanyák, fasorok, dűlők eltüntetése). Néhányan nem ismerik a róna szót [itt körül nincsen...) vagy bizonytalanok (rémlik, ameddig ellát) vagy csak hallották (lásd még a róna nádtalan mocsár jelentését a mocsaraknál). A puszta a pásztorok számára az élettér (pl. valamikor a puszta élt/[a fiatalok) mán nem szeretik a pusztai életet/pusztai őszirózsa). Sajnos szisztematikusan nem kérdeztük jelentését. A gyep szintén egy általános jelentésű szó, leginkább a rövidebb füvű, veresnadrágcsenkeszes legelőket, de részben a kaszálható réteket is magába foglalja, maga a hortobágyi legelő (tippanfű, ezek között felnő az üröm, másfajta gyep nincs / őslegelő / gyepkaszáló, a sziken is csak gyep van /tippan és másféle az alján /kint a legelő/egyenes tiszta, mező, gyepes rész/ősgyep, tippanfélék, meg a lapos... /csupán az a legelő, magába foglalva / tippan, legelő fű, árokfű, legelőkön van a gyep / amit kaszálni lehet/a Hortobágy! de lehet ott tízfajta mező!/mindig használjuk (a szőtt ha két juhász találkozik: gyep, állat, juh, cimbora (ezekről beszélgetnek),
