Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)
Természettudomány - Molnár Zsolt–Hoffmann Károly: A hortobágyi pásztorok növény- és növényzetismerete. I. Szikesek, rétek, mocsarak és löszgyepek növényei, valamint az őshonos fásszárúak és erdei lágyszárúak
A HORTOBÁGYI PÁSZTOROK NÖVÉNY- ÉS NÖVÉNYZETISMERETE 27 ra ő nem tudott nevet gyűjteni, azóta elterjedté vált a komócsin név, ami a Phalaris-ról került át erre a fajra. Úgy véljük, Tikos tévedett az alábbi adatok kapcsán: a komócsin nem a Glyceria maxima; a Taraxacum officinale-nak csak igen ritkán neve a kutyatej; a Poa bulbosa-nak széles körben elterjedt neve van (libatippan), azaz nem névtelen; a bodorka nem csupán a Trifolium repens neve, hanem szinte az összes Trifolium-fajé; a Poa angustifolia - bár tényleg közel áll a tippan népi taxonhoz, nem tartozik bele, és nem is névtelen (sok neve van, sokan ismerik). Tikos gyűjtéséhez képest sokkal több neve van az Eryngium campestre-nek, az Achillea-nemzetségnek, a Bolboschoenus maritimus- nak. A gombosfenyer nevet mi sohasem hallottuk az Alopecurus pratensis esetében (míg ő nem említi a perjé-t, ami napjainkban igen gyakori név). Nem hallottuk a Ranunculus-ra a csengettyú'virágot, a Galium verum-ra a kovászvirágot. Beazonosítottuk a bíkató'rt (nem bikatőr, mint ő írja), ez a Sparganium erectum. A sárkelep helyett a sárkelet név ma a leggyakoribb. (További értékelést lásd Molnár és Hoffmann 2011b). KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönjük a hortobágyi pásztoroknak, hogy megosztották velünk tudásukat, valamint Kovács Gábornak, Babai Dánielnek, Rácz Jánosnak és Molnár Ábelnek a kézirat korábbi változatához fűzött megjegyzéseiket. IRODALOM Andrásfalvy B. (1973): A Sárköz és a környező Duna menti települések ősi ártéri gazdálkodása és vízhasználatai a szabályozás előtt. Vízügyi Történeti Füzetek 6., Budapest, OVH. Berkes, F., Colding, J., Folke, C. (2000): Rediscovery of Traditional Ecological Knowledge as Adaptive Management. Ecological Applications 10: 1251-1262. Ecsedi 1.(1914): A Hortobágy puszta és élete. Debreczen. Ecsedi Z., ifj. Oláh J., Szegedi R. (2006): A vókonyai puszták élőhelyeinek kezelése a madárvilág védelméért. Hortobágyi Természetvédelmi Egyesület. Balmazújváros. Gub J. (1996): Erdő-mező növényei a Sóvidéken. Korond, Firtos Művelődési Intézet. Györffy I. (1922): Nagykunsági krónika. Karcag. Herman 0. (1914): A magyar pásztorok nyelvkincse, Budapest. Kálnási Á. (2005): Debreceni cívis szótár. A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai 83. (szerk. Jakab L.), Debrecen. Karácsony S. (1939): A magyar észjárás és közoktatásügyünk reformja. Exodus, Budapest. Kovács G., Baráti Sz. (2007): Évszakok sorsunk pusztáján. Harminc év szolgálat a Hortobágyon. Budapest, Püski. Kovács G.-né, Salamon F. (szerk.) (1976): Hortobágy a nomád pusztától a Nemzeti Parkig. Natura, Budapest. Molnár Zs. (2003): Tájtörténeti adatok a hazai szikesek növényzetének ismeretéhez. - In: Tóth A. (szerk.): Ohattól Farkas-szigetig. Ökológiai kultúra - ökológiai nevelés. Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesülete, Alföldkutatásért Alapítvány, Budapest, Kisújszállás, pp. 71-95. Molnár Zs. (2011): A hortobágyi pásztorok növényosztályozása, a vadon termő növények ismertsége, néven nevezettsége. Crisicum (leadva). Molnár Zs. (2007): Történeti tájökológiai kutatások az Alföldön. Doktori disszertáció, Pécsi Tudományegyetem. Molnár Zs., Babai D. (2009): Népi növényzetismeret Gyimesben I.: növénynevek, népi taxonómia, az egyéni és közösségi növényismeret. Botanikai Közlemények 96:117-143. Molnár Zs., Bartha S., Babai D. (2009): A népi növényzetismeret és az etnogeobotanikai, ökológiai antropológiai megközelítés szerepe napjaink vegetáció- és tájkutatásában. Botanikai Közlemények 96: 95-116. Molnár Zs., Hoffmann K. (2011a): A hortobágyi pásztorok növény- és növényzetismerete II.: a telkes helyek, útmezsgyék, csatornapartok és szántóföldek növényei, valamint a nem őshonos fásszárúak. Déri Múzeum Évkönyve (e kötetben) Molnár Zs., Hoffmann K. (2011b): A hortobágyi pásztorok növény- és növényzetismerete III.: élőhelytípusok és jellemzésük. Déri Múzeum Évkönyve (e kötetben) Molnár Zs., Hoffmann K. (2011c): A hortobágyi pásztorok növény- és növényzetismerete IV.: a legeltető állattartás növényzeti vonatkozásai, valamint a hortobágyi növényzet változásának pásztorok általi jellemzése. Déri Múzeum Évkönyve (e kötetben) Paládi-Kovács A. (1979): A magyar parasztság rétgazdálkodása. Budapest, Akadémiai Kiadó. PappJ. (2008): Hortobágy. Magyar Néprajzi Könyvtár. Debrecen. Péntek J., Szabó T. A. (1985): Ember és növényvilág. Kalotaszeg növényzete és népi növényismerete. Bukarest, Kriterion Könyvkiadó. Rab J. (2001): Népi növényismeret a Gyergyói-medencében. Pallas- Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda. Rácz J. (2010): Növénynevek enciklopédiája. Az elnevezések eredete, a növények kultúrtörténete és élettani hatása. Tinta Könyvkiadó, Budapest. Rotherham, I.D. (2007): The Implications of Perceptions and Cultural Knowledge Loss for the Management of Wooded Landscapes: A UK case-study. Forest Ecology and Management 249:100-115. Szabó T.A., Péntek J. (1976): Ezerjófű. Etnobotanikai útmutató. Bukarest, Kriterion Könyvkiadó. Tikos B. (1950,1951): Növénynevek a Hortobágyról. Magyar Nyelvőr 74: 368-371,75:268-272,341-347,425-431. Vörös É. (2008): A magyar gyógynövények neveinek történeti-etimológiai szótára. Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének kiadványai (szerk. Jakab L), Debrecen. Zoltai L. (1911): Hortobágy. Debrecen.
