Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)
Természettudomány - Molnár Zsolt–Hoffmann Károly: A hortobágyi pásztorok növény- és növényzetismerete. I. Szikesek, rétek, mocsarak és löszgyepek növényei, valamint az őshonos fásszárúak és erdei lágyszárúak
A HORTOBÁGYI PÁSZTOROK NÖVÉNY- ÉS NÖVÉNYZETISMERETE 25 neve van: nyárfa, ezüst nyárfa, fehér nyárfa, rezgő nyárfa, ritkán: fehérle- velű nyárfa, hazai nyárfa, szürke nyár. Népi éló'helv-meahatározásai: Megterem mindenütt/vizesebb helyen van, van másfelé is árkokban / erdőben, erdőszéiin, utcán /erdősávban, ahol ültetik /nem kezelt erdősáv/ útmen- tén/igényes. Egyéb jellemzői: Széjjelterül. Népi taxonómiája: Mindenki ismeri. Háromféle nyárfát különítenek el: (1) Populus alba/canescens-t, (2) a nemes nyárat és (3) a jegenye nyárat, de kevés adatunk van ezek népi taxonómiájáról: az ezüsnyárfa ága lehajtó, a fehér nyárfáé nem/a rezgő nyárfa magas, súgár, a fehér nyár nem /fehér nyárfa = ezüst nyárfa h. hazai nyárfa - pihével virágzik, 2. óriás nyár, 3. ezüst nyár, 4. ződ haja van, 20 éve jött divatba /1 olyan szétoszt ódik, 2. jegenye, 3. súgár / az óriás, nem virágzik/rendes nyárfa = nemes nyár/törpe nyárfa. Salix fragilis (S. alba) (törékeny fűz) (adatszám: 32). Útszéleken, csatornapartokon szórványos. Ismertsége: 100%. Népi nevei: Leggyakrabban fűzfa, kevésbé gyakran fú'cfa, ritkán törős fűzfa, sárga fűzfa/fűc, rendes fűzfa, sötétződ fú'cfa, ződ fűc. Az ezüst fűzfát ketten emlegetik, tiszai gyerekkor, ill. útiélménv alapján. Népi élőhely-meghatározásai: Ahová ültetik/ vizenyős részen biztos vót a maradása, fakadása, árokban, akibe mindig víz vót / vízparton / a Hortobágyba / tóparton / vizes helyen / vízbe, vizes helyen / Hortobágy parton /folyók partján/kövesút mellé leszúrták a vesszőt. Népi felhasználási módjai: Kaska kötéshez/meleg villanyélnek/fűcfa kosarak/kosárnak/kast csináljuk. Egyéb jellemzői: Szép nagy régi fák vízparton / sárgább a kérge / ezeket mind a víz hordja - a kéregjellemzéseket/törős- séget lásd a taxonómiánál. Népi taxonómiája: Mindenki ismer legalább egyféle fűzfát, nevét is tudják, terepen is felismerik. Többen megkülönböztetnek többféle füzet (7. ezüstfűzfa-háznál, fűzfa - a Hortobágyba / 1. sárga fűc, 2. ződ fűc /1. fűcfa, 2. rakottya /1 ződ, 2. sárga /1. folyók partján, roppan az ága, 2. sárgafűz, fonható /1. amiből kast csináljuk, 2. ami csak fűzfa/;. törős, 2. ezüsth. sárga: leszúrtuk, 2. ződ fűzfa, törékeny). Pyrus pyraster (vadkörte) (adatszám: 17). Útszéleken, erdőkben nem ritka. Ismertsége: 100%. Népi nevei: Egyetlen neve van: vadkörte. Népi élőhely-meghatározásai: Erdőben / erdőkben / nem nagyon (van) / erdős őszeken, útfélen/írnkpan/elhagyott legelőkön, ritka/tanyahelyeken /erre nincs /határban /erdőben. Népi taxonómiája: Mindenki ismeri, nevét is tudja, jól felismeri. Malus sylvestris (vadalma) (adatszám: 4). Spontán kel útszéleken. Ismertsége: 100% (kevés adat). Népi nevei: Vadalma. Népi taxonómiája: Vélhetően szinte mindenki ismeri. Salix cinerea (rekettyefűz) (adatszám: 7). Csatornapartokon, halastavaknál, erek mentén és mocsaraknál terjedőben, helyenként már gyakori. Ismertsége: 86%. (túlbecslés lehet). Népi nevei: Barka, malogya, rakoty- tya, illetve egyszerűen fűcfa, fűzfaféle. Népi éló'helv-meahatározásai: Vízbe, vizes helyen. Népi felhasználási módjai: Nem olyan jó, mint a sárgafűz. Népi taxonómiája: Csak néhány ismerik, és különítik el a fűzfáktól biztosan [a malogya nem fűzfa). Van, aki egyszerűen csak látja, hogy nem fűzfa, de nem tudja, hogy akkor mi (nem fűzfa, milyen fa lehet?) Létezik a Ra- kottyás, mint földrajzi név. Egyéb adatok: Madár viszi-e? Sambucus nigra (fekete bodza) (adatszám: 22). Településeken, erdőkben, útszéleken gyakori. Ismertsége: 100%. Népi nevei: Leggyakrabban bodza vagy bodzafa, ritkán bocfa. Népi élőhely-meghatározásai: Kerítésben is/kertbe, árokpart, útfeleken /legelőn nem kel ki, ahol elszórja a madár a magját (ott kel ki) / útfélen / árokpart, faluban, határban /erdőszélen, erdőben. Népi taxonómiája: Mindenki ismeri, nevét is tudja, jól felismeri. Kevés dolgot mesélnek róla. Egyéb adatok: Erei vannak, most olvastam. Crataegus monogyna (közönséges galagonya) (adatszám: 12). Az ősi maradványerdőkben, azokon kívül ritka. Ismertsége: 67%. Népi ne- vei: Leggyakoribb neve a galagonya, ritkán vadbogyófa, határőrcseresznye. Eovéb jellemzői: Szúrós, cserjés. Népi taxonómiája: Többen ismerik, bár ritka. Ismertségére hatással van nevének ismertsége (izzik a galagonya), és más tájak bejárása (katonaként a Kiskunságban). Egy ember vadrózsánaktéveszti, többen bizonytalanok {nem kutyaszőlő... /lényegibe fa, gyógynövény). Egyéb adatok: Erdőültetéskor került ide / régen nem vót. Ligustrum vulgare (fagyai) (adatszám: 3). Az ősi maradványerdőkben. Ismertsége: n.é. Népi nevei: Egy adat: fagyalka (Újszentmargitáról). Népi éló'helv-meghatározásai: Erdőben. Népi felhasználási módjai: Seprűnek. Népi taxonómiája: Vélhetően alig ismerik, többen tévesztik, nem ismerik (ilyen aljnövényzet / nem bodza). Acer campestre (mezei juhar) (adatszám: 15). Ültetik, de őshonosán is jelen van, csak ritka. Ismertsége: 33% (bizonytalan). Népi nevei: Juharfa. Népi éló'helv-meghatározásai: Mindenütt. Népi taxonómiája: A nevet elég sokan ismerik, de terepen elbizonytalanodnak {juharfaváltozat/juharfaszerűség /kőris/fa/fa). Ritkán látjuk terepen, több adatra lenne szükség. Egyéb adatok: 50-es években jött. Acer tataricum (tatárjuhar) (adatszám: 2). Az ősi maradványerdőkben. Ismertsége: n.é. Népi nevei: Mint a juharfa. Juharfa. Euonymus europaeus (csíkos kecskerágó) (adatszám: 2). Az ősi ma- radványerdó'kben, azokon kívül ritka. Ismertsége: n.é. Népi nevei: Kecskerágó, de csak egy adatunk van. Rhamnus catharticus (varjútövisbenge) (adatszám: 4). Az ősi maradványerdó'kben, azokon kívül ritka. Ismertsége: n.é. Népi nevei: Egy adatunk van (mutatott növényről): kutyafa, erdőben, megtörve büdös. Mások nem ismerik, a kutyafa vagy a varjútövis nevet alig hallották (megj.: Újszentmargitán keveset gyűjtöttünk, Ohaton pedig egyáltalán nem). Cornus sanguinea (veresgyűrű som) (adatszám: 1). A Tisza mentén és a maradványerdó'kben fordul elő. Ismertsége: n.é. Népi nevei: Veres- gyűrű. Egy név, Tisza mellékéről ideköltözött embertől. Viola odorata (illatos ibolya) (adatszám: 18). Ősi és olykor az ültetett erdőkben nem ritka. Ismertsége: qs%. Népi nevei: Leggyakrabban ibolya, ritkán kék ibolya, vadibolya. Népi éló'helv-meghatározásai: Faluban, árokpart /ház előtt/itt az erdőben is vót/kertben /nincs itten, faluban bent van! / tőtéspart, árok / hátasabb fődön / fekete porong / erdőszéleken / erdősávokban. Népi taxonómiája: Szinte mindenki ismeri. Egyéb adatok: Az virág!/Az virág! /Azt csak a virágot tudom! Geum urbanum (erdei gyömbérgyökér) (adatszám: 2). Ősi és olykor az ültetett erdőkben is rendszeres. Ismertsége: n.é. Oryopteris filix-mas (erdei pajzsika) (adatszám: 2). Ritka, inkább kertekben. Ismertsége: n.é. Népi nevei: Páfrány.
