Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)
Irodalomtörténet - Bakó Endre: Ilyés Gyula és Debrecen
217 Bakó Endre ILLYÉS GYULA ÉS DEBRECEN Juhász Géza mutatott rá egy kis esszéjében, hogy a katolikus Babits Mihálynak a vidéki városok közül a református Debrecenben támadt leghamarabb kultusza.1 E megállapítás - mutatis mutandis - érvényes Illyés Gyula és Debrecen kapcsolatára is. Ismeretes, hogy Illyés 1926-ban tért haza párizsi emigrációjából, s 1930-ban már a Nyugat legtöbbet publikáló költője. A konzervatív hagyományoktól távolodó debreceni írók - Gulyás Pál, Juhász Géza, Kardos László, Kardos Pál - figyelme ekkoriban elsősorban a Nyugatra szegező- dött - habár Juhász és Gulyás a Napkelettel is kapcsolatban állt. Az 1927- ben létrehívott Ady Társaság is a Nyugat csillagzata alatt született, amit igazol, hogy elsőnek Babitsot, Juhász Gyulát és Szabó Lőrincet hívták ünnepi megemlékezést tartani. A liberális, megegyezéses alapon működő társaság tagságának egy (nagyobb) részében azonban - érzékenyek lévén a magyar sorskérdések iránt érdeklődése támadt a fiatal, népies hangon megszólaló vagy a nép nehéz életével foglalkozó írók iránt. így jött létre 1931-ben „az új magyar irodalom ünnepe" Debrecenben. A helyi lapok ugyanis együttesen „új írók" néven emlegették az öt meghívott vendéget: Erdélyi Józsefet, Illyés Gyulát, Kodolányi Jánost, Németh Lászlót, Szabó Lőrincet. A liberális újság aznapi vezércikkének címe: Új írók köszöntése1 A beharangozok az est „legnagyobb attrakciójának" a debreceni kötődésű Szabó Lőrinc fellépését jósolták, mint láttuk, ő már korábban is állt a társaság pódiumán. A centrista „Debreczen" előzetese már a címével is neki kedvezett.1 2 3 De egy-két mondattal minden szereplő megkapta a maga frappáns jellemzését. Illyés Gyula például ezt . .a szociális lázongások új, egyéni hangú énekese, kiben a kritikusok egyike-másika egy új lírai korszak megindítóját látja."4 A „Debreczen" így írt: „Itt lesz Illyés Gyula is, akiben sokan a magyar költői formák bátor reformátorát látják, s akinél kevesebben találtak mélyebb hangokat a magyar paraszt szociális keserveinek kifejezésére ."5 A Déri Múzeum dísztermében megrendezett estet Ady Lajos vezette be, beszédében figyelmet kért az új irodalom számára. Kertész Dániel a vendégköltők verseiből szavalt, majd Juhász Géza olvasta fel ismertetését az új költői nemzedékről. Hangoztatta az új irodalom önállósítá1 Babits és Debrecen. „Tiszántúl", 1941. jún. 1.1. Újraközölve: Juhász Géza Emlékkönyv. Debrecen, 1975.326-328. 2 Debreceni Független Újság 1931. nov. 29.1. A továbbiakban DFÚ 3 Szabó Lőrinc az „új irodalom" debreceni estjén. „Debreczen", 1931. nov. 29 6. 4 Az új magyar irodalom ünnepe Debrecenben. DFÚ. 1931. nov. 24.35 Debreczen, i. h. sának szükségét, mert szerinte a Nyugat művészi szabadelvűsége nem mutatkozik termékeny elvnek a legújabb generáció számára. Méltatta a szereplőket, Illyést, mint a „dunántúli földművesség keserveinek megszó- laltatóját."6 A vendégek közül elsőnek Illyés lépett a pódiumra és olvasta fel „széles hömpölygésű" verseit, melyekben „a zengzetes magyar nyelv és az életérzések kozmikus ereje" feszült.7 Hogy cím szerint mely költemények hangzottak el, arról nem emlékeztek meg a beszámolók. A vendégek november 28-án, szombaton érkeztek Debrecenbe, másnap este fél 6 órai kezdettel léptek a nyilvánosság elé, addig különböző házigazdák vendéglátását élvezték. Illyés, aki akkor járt életében először Debrecenben, egy időre magára hagyta a vitázó-világmegváltó együttest, és sétára indult a városban. Ennek eredménye az Emlékezés egy téli napra Debrecenben c. költemény, mely a versalany érzékenysége révén egy mentalitástörténet vagy egy városszociológia egyik szála lehetne. A versbeszéd emelkedettebb légköre megkívánta, hogy a nyakas, kálvinista dogmatizmust egy fokkal veszélyesebbnek érzékeltesse: Ez hát a város, hol mindenki oly zordon, konokon keresztyén, rámtörnének tán, ha megtudnák itt járok, egyedül keresztény. Németh László az estről beszámolt a Nyugatban és lelkesen méltatta a várost, ahol „méltósága van az írói névnek".8 A rendezvény szellemi hozadéka, csoportképző, kohézió-teremtő jelentősége túlnőtt az Ady Társaság és a város látókörén. Országos hatása abban kulminált, hogy bár a fiatal, készülődő írók már Budapesten is tartottak közös estet, a debreceni szereplés közelebb hozta őket, megerősítette felismerésüket: ők nemcsak egy új generációt, de új szellemi arcvonalat is alkotnak. Kapcsolatuk a debreceniekkel többé nem szakadt meg, az Illyésé sem, bár nem volt olyan szoros, mint a Németh Lászlóé vagy a Kodolányi Jánosé. A legkorábbi baráti levelezése Gulyás Pállal kezdődött, aki az Ady Társaság nevében már korábban megsürgette Illyés válaszát a november 29-i rendezvénnyel kapcsolatban. 6 Hatalmas sikert aratott az Ady Társaság irodalmi estje. DFÚ, 1931. dec. 1.5. 7 Hatalmas siker kísérte a fiatal magyar Írók és költők debreceni bemutatkozását. Debreceni Újság-Hajdúföld, 1931. dec. 2.3. • 8 Debrecen és a fiatalok, Nyugat, 1931. II. 678-679.
