Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)
Természettudomány - Molnár Zsolt–Hoffmann Károly: A hortobágyi pásztorok növény- és növényzetismerete. I. Szikesek, rétek, mocsarak és löszgyepek növényei, valamint az őshonos fásszárúak és erdei lágyszárúak
20 MOLNÁR ZSOLT-HOFFMANN KÁROLY be / vízbe, víz tetején / vízbe, vizen nő/ vizen. Népi felhasználási módjaik: Kacsák szeretik/ha felmelegszik a víz, kiskacsák borzasztóan szeretik/kiskacsák szeretik/kacsának hordtuk. Egyéb jellemzői: Hínáros vacak/ragadozod valami. Népi taxonómiája: Mindenki ismeri, nevét is tudják, terepen is biztosan felismerik, más taxonhoz nem kapcsolják. Trapa natans (súlyom) (adatszám: 20). Lassan folyó vizek nem gyakori hínárfaja. Ismertsége: 95%. Népi nevei: Leggyakoribb neve a súlyom (egyszer sólyomnak ejtve), ritkán vízi dió. Népi élőhelv-meahatározásai: Hót-Hortobágyban, jobban szereti az állott vizet / ártéren, kubikban /Hortobágy, kanálisok, ahol a vizek vannak/Sáros-éri csatorna, a Tiszából került ide/vízbe/vízbe/vízbe terem, ahol állandóján víz van/vízbe/vízi növény / az itt nincs. Népi felhasználási módjai: Ettem nyersen / megsütni tepsibe, 20-30 perc, mikor lerúgja a termíst, finom, kétszer ettem a 70-es években. Egyéb jellemzői: Négy tüske / sok levele van / ahol a Hortobágy ki szokottcsapni, megkarmolászott minket /szúrós. Népi taxonómiája: Majdnem mindenki ismeri, valaki csak névről [csak hallottam, vízi növényi). Olykor tévesztik egyes tulajdonságait (négy tüskéje, nagy fehér virágja van / valami tavirózsa). A leveléről is sokan felismerik, bár főleg a termését ismerik. Egyéb adatok: De sok vót, kipusztút már. Nymphaea alba (fehér tündérrózsa) (adatszám: 23). Ritka hínár, elsősorban a Hortobágy-folyóban és a Kunkápolnásban. Ismertsége: 89% (de részben összevonják a Nupharral). Népi nevei: Zömmel tavirózsa, ritkábban tündérrózsa vagy vízililiom (egyszer: vízliliom(sic)), ritkán (és mellette mindig említve valamelyik előbbi nevet): tökvirág, vízitök. Egyszer tiszavirág (mert abban a csatornában van, ami a Tiszából jön - tudja, hogy van egy lepkefajok) is). Népi élőhelv-meohatározásai: Vízbe van / vízbe / vízbe / beöntöző árkokban / nagyobb vizeken. Egyéb jellemzői: Virág!/ tőcsérszerű virága van / víz tetején libeg. Népi taxonómiája: A tavirózsa sok ember számára külön taxon, mások összevonják a vízitökkel (tavirózsa mindkettő). Nuphar lutea (vízitök) (adatszám: 19). A tündérrózsánál gyakoribb hínár, elsősorban a Hortobágy folyóban. Ismertsége: 89% (de részben összevonják az előbbivel). Népi nevei: Uralkodó neve a vízitök, ritkán tökvirág, tök, tavirózsa, vízirózsa. Népi élőhelv-meohatározásai: Vízbe, nagyobb vizekbe/vizes helyen, partos részen nem/folyókba/vízbe /nagyobb vizekben. Egyéb jellemzői: Nagy levél, sárga virág. Népi taxonómiája: A vízitök sok ember számára külön taxon, mások összevonják a tavirózsával (sárga vagy fehér virága van / vízitök vagy vízirózsa?). Az emberek zöme valamelyik nevet rámondja e fajokra. Ceratophyllum- és Myriophyllum-fajok (tócsagaz- és süllő- hínárfajok) (adatszám: 16). Csatornákban nem ritkák, különösen a Ceratophyllum demersum gyakori. Ismertségük: 94%- Népi neveik: Egyetlen név: hínár. Népi élőhely-meghatározásaik: Lecsapolóárkokban/ vízbe / vizet beborítja /úszik a vízbe. Népi felhasználási módjaik: Abba tanultunk meg úszni, fenntartott/nehogy belemenj, belefulladsz!/bele lehet fúlni/nyúlik mindenfele/ha belekavarodik, belefullad/lehúzza az embert. Egyéb jellemzői: Ragad /zöld mohaszerűség / víknyabb és szélesebb /felnő a víztetejire, szípződnek néz ki/hosszú, ződ/ egyszerűződ valami/millió izéje van, hegyes levelei vannak. Népi taxonómiája: Pontosan nehéz meghatározni, hogy mely faj(ok)ra használják, terepi adatunk sajnos alig van. Leginkább a Ceratophyllum-ra (Myriophyllum-ra) vonatkozhat (ez a leggyakoribb a Hortobágyon), és a többi vízi fajnak van külön neve (békalencse, súlyom, tavirózsa, békanyál - ez a fonalas algák csoportjára). Egyéb adatok: Meg nem tudom mondani a hivatalos nevit. Hydrocharis morsus-ranae (békatutaj) (adatszám: 9). Állandóbb vizű mocsarakban, csatornákban gyakori. Ismertsége: 44%. Népi nevei: Bíkaporongy (egy adat, nem biztos). Fantázianév: bíkapihenő, pásztorember rámondja. Népi élőhelv-meohatározásai: Víz szélin. Egyéb jellemzői: Vízbe, kerek levele van/kisebb/kicsike. Népi taxonómiája: A tavirózsa és vízitök egymást részben fedő csoportjához tartozik ez a faj is (vízitök ez is /tavirózsa /vízilapu /mint a vízitök, csak kisebb / kicsi (a tavirózsához képest)), de nem önálló népi taxon, legtöbben nem tudnak rá nevet mondani. Egy ember: békalencse virága. Potamogeton pectinatus és natans (fésűs és úszó békaszőlő) (adatszám: 2). Állandóbb vizű mocsarakban, csatornákban gyakoriak. Is; mertsége: n.é. Népi taxonómiája: Csak két adatunk van! Nem tök. Salvinia natans (rucaöröm) (adatszám: 1). A nagyobb és bővizűbb csatornákban nem ritka. Ismertsége: n.é. Népi taxonómiája: Egy adat: képről felismerte. Marsilea quadrifolia (mételyfű) (adatszám: 1). Néhány helyen fordul elő mocsarakban, csatornákban. Ismertsége: n.é. Eovéb adatok: Mételyfű, (Kovács) Gábor mondta. Ranunculus aquatilis és trichophyllum (nagy és hínáros víziboglárka) (adatszám: 8). Üde mocsárréteken és mocsarakban, csatornákban, olykor belvízfoltokon gyakoriak. Ismertsége: 63% (de kicsi a minta). Népi nevei: Nem gyűjtöttünk nevet. Néni taxonómiája: Nem tudjuk, hogy mennyire ismerik, mivel tévesztik, rokonítják. Löszgyepek fajai Poa angustifolia (karcsú perje) (adatszám: 55). Löszgyepekben és származékaikban, erdőkben és széleiken, útszéleken gyakori. Ismertsé- ge: 87%. Népi nevei: Sokféle gyakoribb neve van: szőrfű, selyemfű, bundaszőr, pistahajú fű, meszelőtippan vagy jelzősen: tippan meszelő. Ritka nevei: bundástippan, bokros tippan, erdei tippan, libatippan, fényesfű (jelzős?), kutyaszőr, szőrös tippan, selyemtippan, nagyszárú tippan, pestahajúfű(sic), pistafű, pacsirtafejű tippan, pistikefű. Több gyakoribb nevét mások nem ismerik (pl. szőrfű, pistahajú fű, bundaszőr, selyemfű). Nádudvaron néhányan említik libatippannak is (ez a libatippan! / a libatippan nagy), Újvároson perjének. Népi élőhelv-meohatározásai: Jó telkes fődeken /partos részen / bundaszőrmező/ telkes helyen / fa tövin nő a meszelőnek való, kövesútfeleken / mezőn, lucernaközt / ahol jobb a talaj / erdőknél van, fa tövin körbe / pallaghelyen, kaszálókon / ahun jószág nincs / telkesebb, vegyes részen/nyirkosabb fődön /legelőn, kaszálókon (máskor ezt nem emlegették), jobb fődeken, telkesebb helyen, minta tippan /partosabb részen/ahol jobb vót a főd, partosabb /elhagyott területeken, pistahajú mezőnek szoktuk hívni /pistahajú mező/az öntözött mező vót, olyan sűrű/ fa tövin /direkt az erdőbe van /erdőben. Népi felhasználási módjai: Abból csinálták a meszelőt/nem eszi a marha/nehéz
