Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)

Művészettörténet, iparművészet - Kovács József Dénes: A Déri Múzeum Japán-gyűjteménye. Déri Frigyes gyűjtése

195 Kovács József Dénes A DÉRI MÚZEUM JAPÁN-GYŰJTEMÉNYE I. Déri Frigyes gyűjtése A Déri Múzeum távol-keleti gyűjteménye mind hazai, mind pedig nemzetközi mércével mérve jelentősnek mondható. Nagyságát és válto­zatosságát mutatja, hogy rangsorban közvetlenül a budapesti Hopp Fe­renc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum és a Néprajzi Múzeum anyaga után következik. Gyűjteményünkből ki kell emelni a Japánból származó műtár­gyakat, mivel ezek alkotják a kollekció egyik legegységesebb és legérté­kesebb műtárgy-együttesét. Ebben a tanulmányban a Japán-gyűjtemény azon a részét szeretném bemutatni, amely Déri Frigyes gyűjtésének köszönhetően került múzeu­munkba. Az általa írt Vásárlási napló', és Katalógus1 2 segítségével vizsgá­lom meg a kollekció kialakulását és felépítését3, valamint a műtárgyakon keresztül szeretnék rövid betekintést nyújtani a japán iparművészet leg­jellegzetesebb ágaiba. A tanulmány végén található Mellékleti Vásárlási naplóban szereplő japán tárgyak adatait tartalmazza. A JAPÁN-GYŰJTEMÉNY LÉTREJÖTTE A Japán-gyűjtemény alapjait Déri Frigyes fektette le. Gyűjtőmunká­ja során elsősorban olyan jellegzetes japán tárgyak kerültek a birtokába, amelyek az Edo-korban készültek.4 5 Ennek köszönhetően a XVII-XIX. szá­zadban virágzó japán iparművészeti irányzatok tárgyi emlékei ma is meg­tekinthetőek múzeumunkban, például inróks-, elefántcsontból faragott szobrok és netsuke-k6; művészien lakkozott használati tárgyak; külön­böző méretű és típusú bronzeszközök; szamuráj fegyverek7 és páncélok. 1 Déri Frigyes: Erwerbungen für die Sammlungen (A dokumentum német nyelven író­dott, de elvétve találhatunk benne magyar szavakat és kifejezéseket is). 2 Déri Frigyes: A debreceni Déri Múzeum gyűjteményeinek leírása (Debrecen, 1922) 3 katalógusban szereplő tárgyak száma és a tárgyleírások nem minden esetben pon­tosak. Számos műtárgy nem került be a könyvbe (ami egyébként Déri Frigyes tu­lajdonában volt) ugyanakkor néhányról feltételezhető, hogy az elmúlt 90 éveben elveszett. 4 Ezt a korszakot, amely 1603-tól 1867-ig tartott, az egységes Japánt megteremtő Tokugawa-sógunok neve fémjelezte. 5 Az inrók olyan kisméretű dobozkák, amelyeket legtöbbször gyógyszerek tárolásá­ra használtak. Anyaguk általában lakkozott fa, de előfordult, hogy fémből készítet­ték őket. Mivel a tradicionális japán kimonókon nincsen zseb, az inrókat az övre fűzve hordták. A legnépszerűbbek a XVIII-XIX. században voltak. Lásd lentebb. 6 A netsuke-két az övre függesztett inrók ellensúlyaként használták. A netsuke-faragás aranykora szintén a XVIII-XIX. században volt. Lásd lentebb. 7 Elsősorban kataná-k (japán „hosszúkard"), wakizasi-k (japán „rövidkard") ésyumi­íjak (aszimmetrikus íj). Déri Frigyes érdeklődése a különböző japán tárgyak és fegyverek iránt valószínűleg a kor gyűjtő-divatját követte, hiszen az addig ismeretlen és a külvilágtól elzárkózó Japán mindössze néhány évtizede nyitotta meg kapuit a nyugati világ (vagy ahogyan a japánok nevezték: a barbárok) előtt8. A különböző kereskedelmi megállapodások következtében a „Fel­kelő Nap Országa" mindinkább kitárult a kereskedők és utazók előtt. Ne­kik köszönhetően számtalan japán művészi alkotás és használati eszköz jutott el Európába, ahol az emberek nagy lelkesedéssel fogadták ezeket az egzotikus tárgyakat9. Déri Frigyes 1912 és 1920 között Vásárlási naplót vezetett, amelyben precízen feljegyezte gyűjteménye gyarapításának legfontosabb informá­cióit. Minden egyes újabb tétel megszerzésekor megjelölte a vásárlás idő­pontját, az eladó nevét és címét, a vásárolt tárgy típusát és a vételárát. Az adatok rendszeres rögzítésének köszönhetően meglehetősen nagy pon­tossággal nyomon tudjuk követni, hogy a japán műtárgyak mikor és mi­ként kerültek a tulajdonába ebben az időszakban. (Lásd a Mellékletben). A naplóban sajnos nem találhatóak részletes tárgyleírások10, mindösz- sze csak a tárgytípusok megnevezései, így a műtárgyak pontos azonosí­tása nem könnyű11. Itt kell megjegyeznünk, hogy az említett Vásárlási naplóban és a Ka­talógusban bemutatott tárgyak nem egyeznek teljes mértékben, ugyan­is számos olyan tárgyról olvashatunk bennük, amelyek vagy egyik, vagy másik dokumentumban nem szerepelnek. Ennek magyarázata egyrészt minden bizonnyal az, hogy Déri Frigyes 1912 előtt és 1920 után is vásárolt még japán tárgyakat, másrészt a már megvásárolt műtárgyak is olykor ki­8 A kikötők megnyitásában és a kereskedelmi megállapodások létrehozásában nagy szerepe volt az Egyesült Államoknak. Matthew Perry sorhajókapitány Fillmore elnök utasítására 1854-ben kikényszerítette Shimode és Hakodate kikötőinek megnyitását. 1858-ban pedig Townsend Harris, amerikai konzul kötött kereskedelmi szerződést Ja­pán vezetésével. 9 A japán művészetek iránti intenzív érdeklődés az 1860-as években indult meg, amelynek egyik legfontosabb eseménye az 1867-es Párizsi Világkiállítás volt. A„japanizmus", mint divat a század végére leáldozóban volt, azonban a Japán kul­túra még mindig kellően „frissnek"és különlegesnek hatott Európában, így számos bolt és kereskedő specializálódott arra, hogy japán műtárgyakkal lássa el a gyűjtőket. 10 Ezt a napló szövegbeosztásából adódó helyhiány sem tette volna lehetővé. 11 A tárgyak azonosítása során ez főleg akkor okoz gondot, amikor ugyanolyan tárgytí­pusból egyszerre több került a gyűjteménybe, mint pi. a 1916. augusztus 11-én vásá­rolt 10 darab netsuke. Szerencsére azért néhány esetben található olyan bejegyzés is, amelyek megkönnyítik ezt a munkát (pl. családi címerek meghatározása).

Next

/
Thumbnails
Contents