Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)
Természettudomány - Molnár Zsolt–Hoffmann Károly: A hortobágyi pásztorok növény- és növényzetismerete. I. Szikesek, rétek, mocsarak és löszgyepek növényei, valamint az őshonos fásszárúak és erdei lágyszárúak
A HORTOBÁGYI PÁSZTOROK NÖVÉNY- ÉS NÖVÉNYZETISMERETE 17 lőtt aszatfaja. Ismertsége: n.é. Népi nevei: Erre a fajra vonatkozó nevet nem gyűjtöttünk. Népi élőhelv-meahatározásai: Zsombikok tetején. Népi taxonómiája: Nem ismerik, de ránézésre mindenki azonnal a töviskek, illetve az aszott csoportjába sorolta [aszottka, csak nagy /ökörfaroktövisk / szamártövisk / szúrókaféleség / tövisk / tövisk, annyi fajta van, az ember nem is tudja /töviskféle/ valamilyen tövisk). Rorippa kerneri (sziki kányafű) (adatszám: 6). Szíkerek, szikes rétek gyakori faja. Ismertsége: n.é. Népi nevei: Nem gyűjtöttünk nevet. Népi taxonómiája: Hasonlít a vadrepcéhez, nem tudom meghatározni. Galium palustre (mocsári galaj) (adatszám: 2). Üde mocsárrétek és mocsarak kistermetű faja, gyakori. Ismertsége: n.é. Népi taxonómiája: Tévesztik a Gypsophila-val vagy kisméretű Oenanthe silaifolia-nak gondolják, amely fajt szintén nem ismeri. Pulicaria dysenterica és vulgaris (réti és parlagi bolhafű) (adatszám: 1). Kevésbé szikes, zavart rétek, útszélek, egykori libatelepek faja. Ismertsége: n.é. Népi taxonómiája: Egy adat: nevét nem tudja, taszító illatú, birka nem szereti. Galega officinalis (kecskerutafű) (adatszám: 3). Ártéri jellegű, akár kiszáradó rétek faja. A Hortobágyon ritka. Ismertsége: n.é. Népi nevei: Nem gyűjtöttünk nevet. Népi éló'helv-meghatározásai: Nagyon ritka helyen van ez! Népi felhasználási módjai: Nem szereti a birka /marha nem legeli. Népi taxonómiája: Nem ismeretlen növény, de valakinek igen: olyan idegen nekem, nem találkoztam ilyennel, pedig sok évet eltőtöttem... Lysimachia nummularia (pénzlevelű lizinka) (adatszám: 5). Üde mocsárrétek és mocsarak alacsony termetű faja. Ismertsége: n.é. Népi nevei: Öten ismerték, két nevet gyűjtöttünk: folyondár és sárlapu (locsogás helyen, laposszélen /zsombékos laposban). Mindkét név bizonytalan (a sárlapu nevet más nem ismeri). Népi taxonómiája: Alig ismert növény, bár kevés adatunk van. Többen név nélkül ismerik (részemről nincs neve). Oenanthe silaifolia (gyűrűs borgyökér) (adatszám: 2). Üde mocsárrétek és mocsarak faja. Ismertsége: n.é. Népi taxonómiája: Kevés adatunk van (egy ember hasonlítja a Galium palustre-hez, amit szintén nem ismert). Gratiola officinalis (csikorgófű) (adatszám: 1). Üde mocsárrétek és mocsarak nem gyakori faja. Ismertsége: n.é. Lysimachia vulgaris (közönséges lizinka) (adatszám: 3). Üde rétek és mocsarak, árkok faja. Ismertsége: n.é. Népi taxonómiája: Kevés adatunk van. Egy ember ismerte, nevét nem tudta. Euphorbia palustris (mocsári kutyatej) (adatszám: 1). A pusztai mocsarak ritka faja, inkább ártéri. Ismertsége: n.é. Népi nevei: Nem kutyatej, nagyobb!_ Iris spuria (fátyolos nőszirom) (adatszám: 3). Az egykori kocsordos- őszirózsás gyepek ritka maradványfaja. Ismertsége: n.é. Népi nevei: Sásliliom, vízililom (két adat). Népi taxonómiá ja: Juhoshát fele két bokor, lilás (ott tényleg van néhány bokor Iris spuria!). Ez is sásliliom. /Két-három nagy kik virág, derékig ér, Hortobágyban (ez bizonytalan adat). Peucedanum officinale (sziki kocsord) (adatszám: 0, csak a kocsord nevet kérdeztük, a növényt nem). A kocsordos-ó'szirózsás gyepek ritka maradványfaja. Ismertsége: n.é. Népi nevei: Nincs adatunk, de azt tudjuk, hogy a kocsord nevet sehol sem ismerték. Cardamine parviflora (kisvirágú kakukktorma) (adatszám: 1). Üde mocsárrétek és mocsarak filigrán faja. Ismertsége: n.é. Mocsarak fajai Phragmites australis (nád) (adatszám: 32). Mindenféle mocsaras jellegű hely gyakori faja (laposok, csatornák, halastavak, útszélek stb.). Jsz mertsége: 100%. Népi nevei: Mindig nád a neve, egyesek több fajtának is nevet adnak (pl. veresnád). A tavaszi hajtás a nádfiók, az alacsonyabb, nem virágzó a lengenád. Népi élőhelv-meohatározásai: Vízbe, lapos helyen, állandóan nedves fődben / vizes helyen, kanálisban / vizes részeken, kanálisoldal, Kosi / lapos helyeken, vizes területen / vizenyős helyen / mindenütt / vizes területen / víz kell /kanálisokban. Egyéb jellemzői: Üres a közepe / évről évre mindig kihajt, nem lehet kiirtani. Népi taxonómiája: Mindenki ismeri. Többféle változatát különítik el (de nem mindenki): lengenád - apró, szántó fődön / vékonyszárú - tavi, vastagszárú - folyóparton / lengenád - 6 méterről is kinő/ verestövű/ veresnád/bördőszárú és vékonyszálú / futónád és rendes tetőnád / nagybojtú és kisbojtú, ill. acélos és puha-papír/ vastagszárú, víknyabb és még víknyabb / veresnád, apró, rendes /verestövű és vékonyszálú/vörösnád - kemény- és vékonyszárú, fehér nád- vastagabb, bördősebb, puhább/puhatövű és verestövű - erősebb, van alatta víz. Tudják, hogy ezek egy taxon változatai, nem tartják külön taxonnak őket (egy a növény, de azért mégse egy). Schoenoplectus lacustris (tavi káka) (adatszám: 59). Mocsarak gyakori faja. Ismertsége: 95%. Népi nevei: leggyakrabban káka, néhányszor fekete káka és ritkábban csetkáka (utóbbit több fajra is használják). Ritkán kákavirág. A 'Fekete-rét'-ek névadója lehet a fekete káka. Népi éló'helv- meghatározásai: tapos, ér, vizes területen /laposban /laposakba/csak vizes helyen/a nádba /laposban, vízi növény /laposban /laposas helyen / laposban / Hortobágy ódalban, Keleti mellett, vízkörnyékin, árokoldal/tó partján, víz szélén / vízbe, laposakba / vizes részen, ahol egész nyáron víz áll / vízinövény, lapos szélén, kanális, folyóvíz mellett, zsombékos részen / laposokban. Népi felhasználási módjai: Nem való semmire / Németországba vitték tövestül / Amerikába vitték ki székre / háztetőnek; száraz kákát ették a marhák/birka nekimegy/nem kaszálják/ződen gyufaszált végignyomni, kijön a fehér, széthúzni, kalap mellé díszt / kopik, hogy száraz (a laposból a kákát a birka kilegeii aszályban). Egyéb jellemzői: Nincs virágja, barna magja van fenn a tetejinél - csak van annak virágja!/1-1,5 méter / tetején egy bokorvirág / káka tövén kőt a ruca / hosszú, sima szárú / kákabokor/fótonkint van /magasra nő/bokrokba/kákabokor/káka tövén kőt a ruca. Népi taxonómiája: Szinte mindenki számára egyértelmű a tavi káka. Többek számára kákából, ill. csetkákából többféle van (fekete káka - fekete, vastagabb, rendes káka - félszürke, félbarna, embermagasságú), másoknak a csetkáka és a káka, illetve a káka és a fekete káka szinoním. Typha angustifolia (keskenylevelű gyékény) (adatszám: 46). Mocsarak, csatornák gyakori faja. Ismertsége: 100% (a két gyékényfajt viszont sokan összevonják). Népi nevei: Sokaknak egyszerűen gyékény/ gyíkíny, akik a két (három) fajt megkülönböztetik, azoknak mogyorógyé- kény/gyíkíny, ritkán: keskenylevelű buzogány. Népi élőhely-meghatározásai: Vízbe / mélyebb vízben / vizes helyen megkerül, Paperi környéke /
