Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)
Történettudomány - Takács Péter: Adalékok Liszt Ferenc és Wesselényi Miklós kapcsolatához
ADALÉKOK LISZT FERENC ÉS WESSELÉNYI MIKLÓS KAPCSOLATÁHOZ 167 nemes érzésű férfit tisztelni 's szeretni. Ő most nem régiben egyenesen idejött, hogy velem megösmerkedjék, 's engem meglátogasson, 's egy néhány órát velem töltvén, megint visszautazott. Nem a megtiszteltetés és megtisztelés által megvesztegetve, hanem hidegen fontolva is úgy találom, hogy ez is jellemzi ötét, mert ő bennem csak honát kívánta megtisztelni. Ha egy pár megye az iránt utasítást adna, azt hiszem az országgyűlésen sikerülne. Biharban illy utasítás, 's általad bizonnyal könnyen eszközölhető. Kérlek tehát, tedd mega művészetért, a'jó ügyért és értem16 Rongált egészségem több hetek előtt sokkal rosszabbra, most pedig megint jobbra vált. Rokkantabb vagyok, hogysem pályatéren többé használható legyek. Hanem csendes munkára még talán alkalmas leszek, 's legelőn még darabig el fogok tengődhetni. Országgyűlésre nem tudom meghívnak-e. Abban munkás részt venni semmi esetre sem foghatok, de ha regalist nem küldenek, azt követelni fogom! Nőd kezeit tisztelettel csókolom. Maradok"11 Nincs információnk arról, hogy akár Tolna, akár Bihar, akár pedig Zala vármegye foglalkozott volna Wesselényi felvetésével, és utasításba adta volna követeinek Liszt Ferenc nemesi címmel való megtisztelését. Az udvarhoz hű arisztokraták által is támogatott Pest város Lisztet nemesítő akaratát 1840-ben már visszautasították Bécsben. 1843—1844-ben - a választási visszaélések miatt - Deák nem vállalt követséget. Beöthyt és Bezerédj-t Biharban, illetve Tolnában követté választották, s mindketten harcos szószólói voltak a liberális eszméknek, de a nemesség megadóztatását, a közteherviselés bevezetését fontosabbnak vélelmezték Liszt Ferenc megnemesítésénél. Ezért válasz nélkül hagyták Wesselényi javaslatát. Követutasítás híján a diéta nem is foglalkozott Liszt nemesi rangra emelésével. Ahogy azt Wesselényi is tudta, súlyosabb, „mázsásabb gondok és változtatni akaró szándékok" foglalkoztatták 1843—1844-ben a vármegyei közgyűlések résztvevőit és az országos diéta követeit. A nemesi adózás ügyének túl hangos és véres zivatara Liszt és Berlioz Rákó- czi-indulójának a hangjait is elnyomta. A zongora Paganinije, a virtuóz Liszt szerezhetett megannyi zeneművet, átiratot készíthetett kétszer any- nyi zenei kompozícióról. Mikor a császári udvarban tudomást szereztek róla, hogy Pozsonyban, Pesten és szerte az országban a Rákóczi-indu- lóval aratta sikereit, elfordultak tőle. Amikor német identitását és francia kötődését a magyarokhoz tartozás kedvéért cserbenhagyta, és tehetségét fölösen pazarolta a pesti zenészek sorsának javításáért, a magyar zenei konzervatórium megteremtéséért, és sorra komponálta a magyar történelmi személyek és liberális politikusok „zenei arcképét," majd nem átallott a felségárulással vádolt Wesselényihez utazni, az egyébként zenebarát Habsburg-dinasztia tagjai megtagadták tőle a rokonszenvüket. Olykor-olykor, mint a magyar nemesi cím adományozásának megtaga36 A félkövérrel szedett mondatokat közölte Gál István i. m. 289. 37 Wesselényi Miklós Beöthy Ödönnek, 1841 áprilisi Wesselényi család levéltára, Wesselényi Miklós leveleskönyve, OL. Mikrofilmtár: 11565/05 - 6933. dásakor, majd Ferenc József koronázásakor mélyen és durván, az emberi méltóságot és az európai műveltséget megcsúfoló módon - a magyarokkal szemben rendre kinyilvánított jellegzetes Habsburg-gőggel - meg is alázták. Legyünk igazságosak. 1843—1844-ben a magyar nemesség többségének is nagyobb gondot okozott rozsdásodó kiváltságainak, adómentességének a védelme, mint a nemzetépítő hazafiság nevében a zeneművészet jeles egyéniségének felkarolása. A császári udvar gáncsoskodása, a diétára utasításokat fogalmazó nemesség közönye miatt késlekedett Lisztnek a magyar nemesség közé emelése. Bizonyára tisztában volt az Európa-szerte rajongva szeretett művész azzal, hogy a Habsburg-dinasztia tagjai a magyarság melletti hitvallása miatt nehezteltek rá. Tehetségét - vállalt magyarságával együtt - a zeneszerető bécsi nép elismerte. Ugyanúgy rajongtak muzsikájáért, mint a pestiek, vagy Európa bármely fővárosának lakói. Egyedül a Habsburg császárok - V. Ferdinánd és Ferenc József - kezelték fenntartásokkal. Tehetsége előtt azonban 1867-ben a Koronázási mise megalkotását és bemutatását követően - az annak vezénylésétől eltiltó megalázással párosítva - Ferenc Józsefnek is meg kellett hajolnia. A frissen koronázott királynak olyan kitüntetésben kellett részesítenie Liszt Ferencet, amivel együtt járt a nemesi cím. A nemzettől kapott kitüntetést Liszt nem utasította vissza, de a Ferenc József ráruházta nemesi címet - a császár átnyújtotta nemesi karddal együtt - a testvérének ajándékozta. A zeneművész meggyőződött róla, hogy sem császárok, sem királyok nem tisztelhetik őt méltóbban, mint megtisztelte ódájával Vörösmarty, aki a bajbajutottak segítéséért ugyanakkor állított múlhatatlan emléket Wesselényi Miklósnak is. FELHASZNÁLT IRODALOM Csapó Vilmos: Franz Liszt Briefe an Baron Anton Augusz 1846-1878. Bp. 1911. Dömötör Zsuzsa - Kovács Mária: Liszt Ferenc magyarországi hangversenyei 1839-40. In: Liszt tanulmányok. Dömötör Zsuzsa, Kovács Mária és Mono Ilona írásai Zeneműkiadó Bp. 1980.9-79. Fónagy Zoltán: Wesselényi Miklós. Bp. 1998 (1999) Hamburger Klára: Liszt. Bp. 1980. Hankiss János: Liszt Ferenc válogatott írásai I. Kardos Samu Dr. Báró Wesselényi Miklós élete és munkái. I-II. Bp. 1905. Legány Dezső: Liszt Ferenc Magyarországon 1869-1873. Bp. 1976. Legány Dezső: Liszt Ferenc Magyarországon 1874-1886. Bp. 1986. Liszt a miénkl Liszt emlékkönyv. Bp. 1936. Liszt Ferenc válogatott levelei (1824-1861). Válogatta, fordította és jegyzetekkel ellátta Eckhardt Mária. Zeneműkiadó, Bp. 1989. Mllstein, Jakov Iszakovics: Liszt. I-II. Bp. 1965. Mona Ilona: Liszt Ferenc és a reformkor 1839/40. Bp. 1980. Nádor Tamás Dr: Liszt Ferenc életének krónikája. Zeneműkiadó, Bp. Óvári József: Liszt Ferenc. A magyar zeneszerző közérthető életrajza. I. kötet A zeneszerző élete. Püski, Bp. 2003.
