Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)
Történettudomány - Krankovics Ilona: Egy debreceni bőrkereskedés hétköznapjai a XIX. század első feléből
148 KRANKOVICS ILONA ján kellett fizetni.34 A fontos talp mellett ismeretes még a német talp, az e/nzefztalp elnevezés is.35 A két név ugyanazt a borfajtát jelentheti, vagyis a német technikával, több réteg összeragasztásával készült talpat. A jó minőségű talp rendkívül értékes volt, a talp szabásakor keletkező hulladék bőrt - korabeli szóhasználattal „esőléket"36 - is értékesítették. A legtöbb esetben a talpbőrt egy darabban, felszabás nélkül árusították. Ilyenkor a súlya alapján határozták meg az árát, mint ahogyan már volt szó róla. A források az eladott borfajták között említik a hochroth szaty- tyánt, amely valószínű a színéről kapta nevét. A kermesset vagy kosenillel [karmintetű) festett liiásvörös (karmazsin szín) minőségi bőr megjelölése.37 Igen kedvelt bőrfajta volt a karmazsin. Az ára közel megegyezett a kordovánokéval, kötését harminc váltó forint alatt nemigen lehetett kapni. Az üzleti levelek arról árulkodnak, hogy a török karmazsinok sokkal tartósab- bak voltak a lengyeleknél és az erdélyieknél.38 A skompias szattyán elnevezés az 1830-as években jelenik meg a forrásokban.39 Ez a cserszömörcével kikészített borfajtának az elnevezése. 34 Frecskay, 1899-1910.8. A senyvesztőben degesztett, gubaccsal cserzett talpbőr készítésének módját leírja.; Üzleti levelek. Kis Orbán (II.) János Markó Józseftől 1834. július 6-án, a Lőrinc vásárra készülve a fontos talpakat a következő kitételekkel rendeli meg: „Kérem készíttetni 20-25 darab jól elkészült fontos talpakat.... gondoskodjon a pontos mérésükről, mivel azokat tőle is mérve veszik meg, s kéri a vásár előtt 9-10 nappal korábban elküldeni, bogy amit az úton elveszte nála a pincébe magába szívná. Ami a bőrök nehézségét illet, 28 fontostól felfelé, mivel a kisebbek még bőven vannak nála." 35 Frecskay, 1899-1910.8. Az einzetz talp készítését részletesen leírja.; Üzleti levelek. Markó József 1842. szeptember 5-én kelt levelében említi az újfajta technikával készített talpakat. Mint levelében írja,"mivel Vincze furmányosnak elegendő terhe nem lévén az 50 darab fontos talpakon kívül pakolt még 12 darab einzets talpakat is melyek nagyon kelendők"; Üzleti levelek Markó József, Rozsnyón,1842. szeptember 27-én írt levelében a kereskedőt tájékoztatja, hogy a vásár után, kérésére az einzetz talpakat küldeni fogja. 36 HBML. IX. 107.13. H. Hitelezési könyv. (A továbbiakban: Hitelezési könyv.) 37 HBMLXI.107.17. A Váradra küldött bőrök feljegyzése 1836-1850. (A továbbiakban: Várnái kereskedés) Kis Orbán (II.) János 1836-ban valószínűleg a debreceni forgalmának visszaesése miatt Nagyváradon kiépítette második kereskedését. A kordovánok mellett a fischlederek voltak a legkeresettebbek a Váradon működő kereskedésben. A püspöki városba küldött bőrök között igen gyakran szerepel a sárgára festett kordován. A debreceni csizmadiák megmaradtak a feketénél, csak elvétve szerepel a vásárlások között sárga vagy piros kordován. 38 Üzleti levelek. Kis Orbán (II.) János Lyka Anastasiushoz 1834. augusztus 17-én keltezett levelében ekképpen kesereg: „ Horváth este megérkezett az 5 kötés törökpiros kordovánokkal. A bőr terpentin olajjal úgy összeöntöződött, kivált 3 kötés annyira elkeveredett az alsó bőrtől a felsőig, hogy mindnyájába, mintegy kalapnak a teteje, olyan folltok estek." Óvatosan azt is megjegyzi, hogy „úgy gondolja, nem eshetett az úton, és azon felette csudálkozik, hogy amelybe pakolva volt azon ép és tiszta." Kis Orbán (II.) János Lyka Anastasiushoz 1835. március 22-án kelt levelében arra panaszkodik, hogy az általa küldött karmazsinok vékonyak és nagyon hibásak, „még a vásáriaknál is sokkal kevesebbet érnek." A későbbiekben bőrök megrendelésekor rendszeresen kiköti, hogy csak hibátlan szépen készített karmazsint kér. 39 A bőr kikészítésének módjáról Torma László tájékoztatott.; Váradi kereskedés. Ez a bőrfajta kizárólag a Váradra küldött szállítmányokban szerepel. A fischleder elnevezés szintén az 1830-as években tűnik fel az árusított bőrök között. A növényi cserzésű, feketére festett borjúbőrt cipész- és nyerges munkákhoz használták. Mint ahogyan az elnevezés is mutatja, halzsírral erősen átitatott bőr volt.40 A brüsszleder timsós cserzésű festett borjúbőr. Cserzés után langyos víz, tej és tojássárgája keverékében kezelik. Világossárga, fehér színű, emiatt szépen festhető. A bőrt szokásos festőanyagokkal festik, amelyet kefével hordanak fel rá, majd textillabdával fényezik.4’ A májszélbőr igen értékes s egyben igen ritka bőrfajta volt.42A marhabőrök hónalj alatti oldalrészét értik alatta, mely nyúlékonyabb, puhább, mint a törzsi vagy a nyakrész. A húzóbőr a lószerszámok készítésénél használt erős és vastag bőr.43 A forrásokban az 1830-as években fölbukkan a bagaria főbőr elnevezés.44 Ezt az értékes marhabőrt drágasága miatt igen kevés mesterember vásárolta. A bőrök fajtáinak és minőségének egyik legfontosabb meghatározója a nyersbőr kikészítésének, kidolgozásának módja volt. A bőrcserzéséhez és festéséhez szükséges gubacs45 szedését és begyűjtését évről-évre gondosan megszervezték. Fiatal tölgy-ültetvények kérgét is hold számra hántották e célból. A gubacs és a cserfa kérge a szintetikus csersav előállításáig fontos kereskedelemi cikk volt, s mint földesúri haszonvételt a reformkorban már rendre a zsidó kereskedők bérelték. A platírozottés blankírozott bőrök a cserzés után nagy körültekintéssel, simítással és fényezéssel készültek. A források arra utalnak, hogy a bőr fényezésének, lakkozásának technikáját, annak fogásait a mesteremberek féltve őrizték. Ismerünk olyan magyar tímármestereket, akik a munkájuk igényességéről ismert német és más külhoni mesteremberektől próbálták a lakkozás titkos fogásait ellesni. Vámossy Dániel a külföldön szerzett tapasztalatairól és saját kísérleteiről részletesen beszámolt Kis Orbán (II.) János bőrkereskedőhöz írott leveleiben46 Lyka Anastasius leveleiben többször említi, hogy az általa küldött bőrök olyannyira frissek, hogy épp a küldés előtt „jöttek ki a festőből" A levelekből később kiderül, hogy több bőrfestőt is foglalkoztatott, akiknek 40 Váradi kereskedés. A Váradon működtetett kereskedésben nagy mennyiséget adtak el ebből a bőrfajtából. 41 A technológiai leírás elkészítésében Torma László volt segítségemre. 42 A bőr kikészítésének módjáról Torma László tájékoztatott.; HBML XI. 107.17. A Váradra küldött bőrök feljegyzése 1836-1850. 43 Frecskay, 1899-1910.10. 44 Frecskay, 1899-1910.14. 45 Üzleti levelek. Markó József Rozsnyón, 1842. szeptember 5-én kelt levele. Markó József bőrgyáros, különös gonddal szervezte mega begyűjtését, kereskedőtársának arról számol be, hogy gubacsszedés idejére gondoskodnia kell elegendő aprópénzről. A gubacsok a tölgyfélék káros kinövései, amelyet a gubacsszúnyog szúrása vált ki, ebben nőnek fel az utódok. A szattyán és kordován cseranyaga, mely erős barna színt ad a bőrnek. Az erdei haszonvételek egyik legfontosabbika volt a gubacsszedés, amit a 18. század végétől a jobbágyfelszabadításig robotban is végeztettek a szolgálónépekkel, majd a földesurak többnyire bérbe adták a legtöbbet ígérő kereskedőknek. 46 Üzleti levelek: Vámossy Dániel Kis Orbán (II.) Jánoshoz írt levelei, Hamburg 1847- 1848.; Frecskay, 1899-1910.13.,16.
