Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)

Természettudomány - Molnár Zsolt–Hoffmann Károly: A hortobágyi pásztorok növény- és növényzetismerete. I. Szikesek, rétek, mocsarak és löszgyepek növényei, valamint az őshonos fásszárúak és erdei lágyszárúak

12

MOLNÁR ZSOLT-HOFFMANN KÁROLY

Limonium gmelinii (magyarsóvirág) (adatszám: 63). Ürmöspuszták, szárazabb ecsetpázsitosok, olykor szíkesebb területek jellemző, látványos faja. Ismertsége: 97%. Népi nevei: Elég sokféle neve van, a leggyakoribb a vasvirág, kevésbé gyakori a szíksaláta (sziki saláta), néhányszor került elő a sóvirág, ritka nevei: gólyavirág, lósóuska, lúsóuska, sóslóriumvirág, széki lapu, széki saláta, kővirág, szíksóvirág, pásztorvirág, sósparénak is hívom, szíkvirág (sokat gondolkodott, valószínű fantázianév). Érdekesség, hogy aki a lósóska vagy sóslórium nevet mondja (6 adat), az a Rumex-re a másikat használja, és általában ismeri a vasvirág nevet is. Elég gyakran két nevét is ismerik, de a többi idegenül hangzik (akár a vasvirág vagy a szíksaláta név is). Népi élőhelv-meahatározásai: Szíkesebb területen /gyepen, Kosi-parton /szikes helyen, szíkporongokon /partosabb helyeken/van hellyel / mindenféle helyen, gyepen, vetésközt nincs / partos helyen, vizesebb helyen is /legelőkön. Népi felhasználási módjai: Az a mező a leghasznosabb (ahol a sóvirág él) /nem ették a lovak. Egyéb jellemzői: Az a mezei virág! Népi taxonómiája: Szinte mindenki ismeri, nevét is tudják, terepen virágosán biztosan, levelesen is jól felismerik. Néhány embernek nem ugrik be a neve, de meglepő módon ketten nem is ismerikfel, élő növényről sem (bár mindkét ember kis növényismeretül

Plantago lanceolata és major (lándzsás útifű) (adatszám: 35). Cic- kórós legelők és magasabb térszínű nem szikes gyepek, útszélek és utak gyakori fajai. Ismertségük: 94%. Népi neveik: Leggyakrabban útifű vagy útilapu, többször lándzsás(levelű) útifű, ritkán bocskorszíj (fantázianév), útilevél, macskatök (téveszthetett). Népi élőhely-meghatározásaik: Útfeleken, szántófőd / árokpart / útfél, tanyaudvar, árokpart / útfél eken, árokpartokon /ház előtt is / útfélen /gyepen is. Népi felhasználási módjaik: Pöckölgettük, illetve néhányan megemlítik, hogy gyógynövény. Népi taxonómiája: Majdnem mindenki ismeri, többen azonban nem tudják a nevét. A két fajt sokan megkülönböztetik (többfajta van! / nagylevelű és lándzsás levelű/a P. major: útifű, a P. lanceolata: lándzsás útifű/a P. major: hasonlít a lándzsás útifűre / a P. lanceolata: útifű, P. major: útilapu / mások nem: egyet ismerek). Van, aki a P. major-t ismeri, néven nevezi, a P. lanceolata-t nem ismeri, ill. másvalaki fantázianevet ad neki (nem tudom, micsoda, úgy hívom: bocskorszíj). Van, aki a P. major-t hívja lándzsás útifűnek. Hasonlítják a pipaszúrkálóhoz a virágzata miatt.

Ranunculus pedatus (villás boglárka) (adatszám: 34). Veresnadrágcsenkeszes gyepek tavasszal látványos, olykor tömeges növénye. Ismertsége: 100%. Népi nevei: Uralkodó neve a csengővirág, ritkán gólyahír {gólyahírnek becézik), egyszer kankalin (tévesztés?), boglárka. Népi élőhelv-meohatározásai: Szikes fődeken, mindegy, akárhol/legelőkön/legelőn, tippanos, bodorkás, réti perjés részen / árkokban, kertben/ telkeken / feketefődön, szíkporongon / Hortobágyon, hasznosabb fű közt, partosabb részen/jó telkes helyeken, telekszélben, aljas részben /partos helyen /sokszor fel van fordulva az egész mező, ellepte az egész területet / tavasszal legelőn, ahol perjeszéna van, ahol a tippan megterem / tippanos helyen, tippan között/jobb helyeken/lemegyen a víz, ott jönnek fel? / jobb, tippanos részeken, a verestippanos részen (ennél a fajnál említik leggyakrabban a tippant, mint együttélő növényt). Népi felhasználási mód- jaj: Disznók szeretik. Egyéb jellemzői: Mozog, mint lú seggibe a féreg / a

legtavaszba, április, május hónapban / április hátuljától, május hátuljáig, 5-6 hét a szavatossági ideje /olyan bozótos, több nő egy helyen ki. Népi taxonómiájuk: Majdnem mindenki ismeri, nevét is tudja, jól felismeri. Olykor nem ismerik: kankalin is hasonló. A R. repens levele: vadpetrezselyem, a virág: csengővirág, hírnök! R. sceleratus: mint a dinnyefű... Egyéb adatok: Vadvirág az isi/Boglárka. Tényleg? Olvasgatok..., (Kovács) Gábor mondta.

Lepidium perfoliatum és ruderale (felemás és büdös zsázsa) (adatszám: 29). Szikes és nem szikes, általában erősen bolygatott, taposott területek olykor tömeges fajai. Ismertségük: 90%. Népi neveik: Gyakoribb nevei a borsika, borsikafű, cigánypaprika, ritkán erőspaprika, vadborsó, borsófű. Népi élőhelv-meghatározásaik: Ugaros helyen / szikeseken is / mindenütt / árkot csináltak, ez (nő) leghamarabbb. Népi felhasználási módjaik: Borsikaízű lesz a tej/szedték a cigányok, ették a szárát, gyökerit / tej kesernyés, ha nem jól pányvázzuk, te borsikára pányváztál! /cigány eszi erőspaprika helyett zsíroskenyérhez/tejen megérzett/ nem nagyon eszi semmiféle jószág se/nem szereti semmi/semmitevői sic) fű/ felfordul a lucernám. Egyéb jellemzőik: Csípős a gyökere /20 cm, erős szára van, egyszárú, felül bokros /gyökere hasonlít a tormához. Népi taxonómiájuk: A két faj egy taxon (nem tudjuk, mennyire látják a különbséget - borsikafű ez isi). Sokan ismerik, nevét is tudják. Olykor a Capsella-hoz hasonlítják: nem pásztortáska / mint a pásztortáska kicsi korában.

Allium vineale és scorodoprasum (bajuszos és kígyóhagyma) (adatszám: 7). Előbbi inkább a veresnadrágcsenkeszes, utóbbi inkább az útszélek faja. Ismertségük: 88%. Népi neveik: Gyakrabban kígyóhagyma vagy vadhagyma, ritkán vadfokhagyma, fokhagyma, kígyóvirág?, hagyma. Népi élőhelv-meghatározásai: útfeleken /legelőn, tippanos területeken/jobb helyeken /telkes főd széle/erdőben, partóda I, laposódal. Egyéb adatok: Nem nagyon vót. Népi taxonómiája: Elég jól felismerik, de kevés adatunk van.

Atriplex litoralis (parti laboda) (adatszám: 23). Zavart szikes területek olykor tömegessé váló faja, gyakori lehet gátoldalakon, útszéleken. Ismertsége: 17% (külön taxonként, amúgy paréjként jobb - 67%). Népi nevei: Veresparéj, paréj. Népi élőhelv-meghatározásai: Sziken nő. Egyéb jellemzői: Sárga pollenje van. Népi taxonómiája: Nem tudjuk, hogy menynyire csak jelzős szerkezet, mennyire létező népi taxon. Van két biztos adatunk arra, hogy határozottan az Atriplex litoralis neve a veresparéj, de legtöbben nem tudták néven nevezni a fajt terepen {ez is paréj/látni láttam / paréj / sziki paréj), és más veresszárú paréj is megkaphatja ezt a nevet. Magát a nevet sokan ismerik, de nehezen magyarázzák el, mit értenek alatta. Láthatóan nem része a sósparéj, disznóparéj vagy fosóparéj népi taxonnak.

Atriplex hastata (dárdás laboda) (adatszám: 2). Szikes területek nem gyakori faja. Ismertsége: n.é. Népi taxonómiája: Hasonló a fosóparéjhoz/ fosóparéj.

Bupleurum tenuissimum (sziki buvákfű) (adatszám: 2). Ürmös csenkeszes gyepek faja. Ismertsége: n.é. Népi taxonómiája: Nem ismerik: ezt se tudom (mi a neve), (virágja, amit most éppen nem még táunk) nem olyan nagyszerű, se nem sárga, se nem ződ (hihetetlen megfigyelőképesség!). Kórójáról mások: mint a porcsin/mint a fosóparéj.