Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)

Régészet–Ókortudomány - K. Zoffmann Zsuzsanna: A Polgár M3/6 jelzésű lelőhelyen feltárt kései neolitikus temető embertani vizsgálatának eredményei

figyelhető. - Mindkét tibia és fibula distalis végein az izületi felszíneken gyenge arthrosisos elváltozás.

4. A SOROZAT OSTEOMETRIKUS JELLEMZŐI

A méretek felvétele MARTIN-SALLER (1957), a kategóriák meghatározása ALEKSEJEV-DEBEC (1964), a testmagasság kiszámítása pedig SJ0VOLD (1990) módszere szerint történt (5-6. táblázat). - A férfiak és nők agykoponyáira csaknem kivétel nélkül a hosszú / igen hosszú - keskeny / igen keskeny, magas / igen magas, hyperdolichokran forma a jellemző, két férfi és egy nő esetében fordul elő széles agykoponya, közülük egynél ennek következtében a koponyaindex átlépi a brachykrania határát. A sorozatban planoccipitália egyetlen esetben sem fordul elő. Az arckoponya tekintetében már némi eltérés tapasztalható a két nem között. A megfigyelésre alkalmas 5 férfi esetében a valamennyi esetben alacsony arcok között egyformán vannak szélesek és keskenyek is, aminek következtében eurymorph és - egy-két esetben - leptomorph indexértékek is előfordulnak. Nőknél egyértelműen a leptomorph arcforma dominál, az arc keskeny volta azonban felváltva kombinálódik alacsony / közepes és magas / középmagas értékekkel. Az orbitákra, mindkét nemnél, néhány kivételtől eltekintve a chamaekrania a jellemző, a nazális index ugyancsak néhány kivételtől eltekintve, túlnyomórészt chamae- / hyperchamaerrhin. A mandibula bigoniális szélessége mindkét nemnél nagyobb variációt mutat - A metrikus adatok a sorozat taxonómiai heterogenitását jelzik, s heterogenitásra utalnak a csőszhalmi férfi és női sorozat craniometriai átlagai a hozzájuk tartozó szórásértékekkel (7. táblázat). A 10-nél kisebb esetszámnál hiányzó szórásértékek helyett a sorozat heterogenitására a méretek, illetve jelzők varianciaterjedelme utal. - A vizsgálat során szembetűnő volt a különböző taxonok (gracilis mediterrán és robusztus mediterrán (amelynél időnként kifejezett robuszticitás és néha még akár archaikusnak is meghatározható jellegek is előfordultak) párhuzamos jelenléte. Ez a kettőség a férfiaknál és a nőknél is egyaránt megfigyelhető volt. Ugyanez megnyilvánul a számított testmagasság adatainak

io8

esetében is, melyek szerint a közösségben alacsony, de kifejezetten magas egyének is előfordultak, s ez mindkét nemre jellemző. A magas termet lehet egyedi jelleg, de utalhat a robusztus, magastermetű komponens jelenlétére is.

5. BIOSTATISZTIKAI ANALÍZIS

A csőszhalmi sorozat esetében a szükséges koponyaméretek kellő esetszáma lehetővé tette nemcsak az ALEKSEJEV-DEBEC (1964) módszere szerint összevont férfi és női sorozat, de az önálló női sorozat statisztikai vizsgálatát is a Penrose-féle distancia analízis segítségével (PENROSE 1954). Ennek az analízisnek végeredményét képező egyetlen érték (CR2) a sorozatok egymás közötti általánosított nagyság- és forma-távolságát mutatja. Minél alacsonyabb az érték, a sorozatok annál közelebb állnak egymáshoz, úgy, hogy bizonyos érték alatt már szignifikáns hasonlóságot, azonosságot állapíthatunk meg. A jelen vizsgálat során a szignifikancia szintje CR2 < 0,166, ahol a véletlen (P, azaz probability) előfordulása a 0,5% -nál is kisebb. - A 8. táblázat az analízisbe bevont sorozatokat sorolja fel, feltűntetve a vizsgálatba bevont sorozatoknak a csőszhalmi ösz- szevont férfi+női, valamint az önálló női sorozatoktól való távolságát. A vizsgálati anyag hiánya, esetleg közöletlensége miatt, sok, igen fontos kultúra kényszerűségből ki kellett, hogy maradjon az analízisből, ami főként közép-Balkán tekintetében jelent nagy veszteséget. - A Penrose- analízis már több ízben is közölt eredményei (ZOFFMANN 2004a, 2004b, 2005,2011b, 2012a, 2012b, 2012c) egy több szállal is összekapcsolódó Kárpát-medencei neolitikus tömböt mutatnak ki (lábra), amely tömb a hozzá szignifikánsan kötődő csehországi Vonaldíszes sorozattal együtt (a hozzájuk csatlakozó németországi Vonaldíszes Bruchstedt sorozatával) egy olyan, a csaknem teljes Kárpát-medencét kitöltő populációra utal, melyet a középső neolitikum és a korai-középső rézkor folyamán számottevő külső etnikai hatás, amely kimutathatóan megváltoztatta volna a szóbanforgó populáció taxonómiai összképét, nem ért. Ha volt is esetleg némi etnikai infiltráció a területre, az olyan csekély lehetett, hogy ezek az

K. ZOFFMANN ZSUZSANNA

LENGYEL KULTÚRA, Aszód TISZAI KULTÚRA LENGYEL KULTÚRA, Mórágy B.1 BODROGKERESZTÚRI KULTÚRA LENGYEL KULTÚRA, D-DUNÁNTÚL 1

VONALDlSZES KERÄMIA, NY-KÁRPÁT-MEDENCE VINCA KULTÚRA, Vajdaság LENGYEL KULTÚRA, D-Dunántúl 2 É-ALFOLDI KÉSŐ-NEOLITIKUS K. Polgár M3/6 TISZAPOLGÁRI KULTÚRA

BOLERAZ & BADEN KULTÚRÁK, Balaton vidéke -------------1________

BADEN KULTÚRA, Budakalász -------------' ----------KÖRÖS KULTÚRA --------------------------- -------BADEN KULTÚRA, Budapest régió --------------------------------------I

STARÖEVO KULTÚRA ---------------------------------i-----I

KORAI ÉS ÉSZAK-ALFÖLDI AVK ■■■ ■ •

0,00 Cr!=0,166

________________________ ________________ P > 99,5%

r. ábra Kárpát-medence neolitikus és rézkori népességeinek egymás közötti Penrose kapcsolatai (férfiak és nők összesített sorozatai)