Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)
Régészet–Ókortudomány - Nemes Zoltán: A Déri Múzeum görög feliratos római kori sírköve. I.
102 NEMES ZOLTÁN Sica. (Column of Antoninus.) 17—18. kép másrészt a sztélé adott helyén talált technikai megoldás. A nő bal keze markának öblében, ahol a hüvelyk és mutatóujj találkozik, megfigyelhető egy ugyanolyan elem, mint amilyen a férfi bal kezének esetében is: valaminek a felragasztási helyére utaló nyom, egy félgömbszerű bemélyedés. A lyuk szélessége 10 mm, mélysége 13 mm. Más támpontunk nincs és így teljes bizonyító erővel eldönthetetlen, hogy mi lehetett ott. A túl sok lehetséges variáció miatt csak az apollóniai anyag párhuzamaira hagyatkozhatunk és ennek alapján tételezhetünk fel bármit is. Ennek alapján két lehetséges megoldást tudunk javasolni: a tárgy vagy tükör, vagy legyező.56 Mindkettő jellegzetes női szerepkörű tárgy, mindkettő elég lapos ahhoz, hogy beleférjen a kompozícióba. A Déri-sztélén ábrázolt személy életkora miatt valószínűbbnek látjuk a legyezőt feltételezni, egy érettebb, korosabb matróna kezébe inkább illik. Bár éppen egykori szépségére emlékeztetvén nem kizárt, hogy a tükör szerepel a sztélén. Az is igaz, hogy a legyező az apollóniai ábrázolásokon mindig hosszú szárú, és emiatt nehéz az adott helyen elképzelni, másrészt többnyire alacsonyabb helyzetű és rangú személyek kezében fordul elő.57 Fig. 136 Grabrelief aus Kalkstein. 19. kép UAC , Fig. 133/ Qräbrelief aus Kalkstein, Absckiedsszene. 20. kép 56 Tükör az apollóniai régészeti anyagban: Cabanes-Ceka 1997,63. No. 243, Pl. 18. (=Apollóniai Múzeum, Inv. 3761.); Patsch 1904,164., No. 20., Fig. 136. (Vö. 19. kép.) 57 Patsch 1904,161., No. 17., Fig. 133. (Vö. 20. kép.)
