Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2010 (2011)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Takács Péter: Őrlő (lisztelő) szerkezetek Bihar megyében a 18. század utolsó harmadában

ŐRLŐ (LISZTELŐ) SZERKEZETEK BIHAR MEGYÉBEN A18. SZÁZAD UTOLSÓ HARMADÁBAN 95 lomépítés terheit birtokarányban viselni. Akaratuk és engedélyük nélkül 1848-ig nem készülhetett sem száraz-, sem vízimalom, sem másféle gépezet. Valószínűleg késleltette egy-egy malom megépítését, megépíttetését az is, hogy egy-egy közeli, jól őrlő malom lisztjét megszokták a háziasszonyok. Sok esetben a józan ész mondott ellene az építésnek. Értelmetlen lett volna malmot építeni ott, ahol egy-két óra járásra kellő vagy éppen fölös kapacitású malom őrölt, és a hozzá vezető út is könnyen járható volt. A baromlakiak a „közel lévő szomszéd helységek határán" lévő vízimalmokban őröltek. Bártfalvához „csak egy fertály órányira" volt a szomszédos vízimalom. Dragotyánból „kétórányi fáradtsággal szomszéd helységben lévő malomba" jártak őrölni. Félszáznyi falu lakói voltak hasonló helyzetben. Az időt rabló, állatokat fárasztó, szekeret koptató gond ott kezdődött, ahol másfél-két mérföldnél - tizenkét, tizenhat kilométernél - távolabbra kellett szekerezni, hogy malmot érjen valaki. Nyárszegről még a türelem határán belül értek malmot: „Két, s másfél mérföldnyire szoktunk máshová vízimalmokba járni." Sárándról az őrölni szándékozók két-három mérföldet kellett szekerezzenek: „Két mérföldnyire vannak egynéhány vízimalmok, melyeknek hozzánk jó útjuk vagyon - vallották a lakosok - Ott szoktunk leginkább őrleni. Jóllehet, néha megtörténik, hogy a víznek szűk volta miatt, vagy pedig az öntések megszaporodnak, 3-4 mérföldnyire is kell mennünk."

9

9 Mikólázúrhozsem voltak két mérföldnél közelebb vízimalmok, és azok is „elég alkalmatlan úton." Hosszúligettől is „távolabbacskább" voltak malmok, és oda is „alkalmatlan... úton kellett"menniük.

100 lakói is a károsodásaik között emlegették a malom hiányát: „Vízimalmok közel hozzánk nincsenek, s amelyek vannak is... egy-két mérföldnyire, felettébb igen rossz útjuk vagyon innét tőlünk"

m Az egy-két mérföldre, rossz utakon vízimalmokba járók szavaiból nem derül ki, hogy szárazmalom volt-e a lakhelyükön. Az ugyanis szokás volt, hogy ahol őrölt is szárazmalom, a lakosok egy része a közeli vízimalmokba hordta gabonáját. Az pedig kényszer, hogy ahol télen befagyó folyón, patakon volt a vízimalom, ott szárazmalom építésével teremtettek téli őrlési lehetőséget. A fentebb vázolt okok mellett szubjektív indítékai - személyes konfliktus, a nagyszülőkről, szülőkről átörökített szokás - a gyakrabban előforduló üzemzavarok, a lassú őrlés és hosszú várakozási idő elkerülésének a szándéka is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a szárazmalmot tartó településekről sokan látogatták a vízimalmokat. így tettek Albis lakói is. Volt ugyan a helységükben az „uraságnakszárazmalma," de rendre jártak a „mintegy egy mérföldnyire" lévő vízimalomba is. Álmosdon már-már dicsekedve hozták az úrbérrendező biztosok tudtára, hogy „helységünkben 5 szárazmalom vagyon," de „valami másfél mérföldnyire - őrlés kedvéért" v\zimalomba „szoktunk járni" Bagaméron is volt „szárazmalom... három," de eljártak a „kétmérföldnyire" lévő vízimalmokba is. 99 Bársony - Papp - Takács, II. Nyárszeg, 106-107.; I. Sáránd 260-261. 100 Bársony - Papp - Takács, Mikólázúr, II. 96-97.; Hosszúliget II. 57-58. 101 Bársony - Papp - Takács, II. 230-231. Derecskén, Mikepércsen és Nagybajomban volt egy-egy szárazmalma a községnek. Pillanatnyilag kiderítetlen, hogy milyen privilégium révén és mióta birtokolták. Mindháromnak a haszna a közösségé volt. Őröltek is mindegyikben a lakosok, de Mikepércsről

10

2 - ahol nem szóltak urasági malomról - „vízimalomba... őrlés kedvéért két-három mérföldig szoktak eljárni, néha pedig tovább is." Nagybajomban „lévén más privatus nemes embereknek is szárazmalma," elegendőnek bizonyult a kapacitás, mert „vízimalomba... nem szoktak lakosaink járni." Azért sem, mert a „vízimalmok. .. háromsnéqy mérföldnyire vágynák, ugyanűzé/T... csakazitthon lévő szárazmalmokba szoktuk marháinkat gyötreni"

m Az „állatok gyötrésétől" Derecskén sem tekinthettek el, mert bár a szárazmalom mellé bírt a communitás egy vízimalmot is, „ennek a nagy szárazság s víz nemléte miatt, már régtűi fogva semmi hasznát sem vesszük, minthogy nem forog, jóllehet feles költségükben került."

m A szárazságba és aszályba hajló meteorológiai anomáliák gyakran apasztották el a malmok vizét. Megtörtént ez Kistótfaluban is, ahol mármár pironkodva vallották a lakosok: „Vagyon itten a határunkon egy kis vízimalmocska, de az ritkán forog."

]O

S A szárazság gyakran elapasztotta a Gyepes-patak itteni ágát, mégis meg kell becsülnünk a földesurak és a község malomépítő igyekezetét, mert a 110-120 család hatszázhoz közelítő számú lakosa csak a hegyoldalak feltűnően rossz útjain közelíthette meg a vásározó és malomtartó helyeket.

10

6 Szárazság idején az „egy különös gazda vízimalmában nem őrölhettek" Fericsén sem, ahol a malomregálé használatáért két forint 33 krajcárt fizetett esztendőnként a malmot megépítő és üzemeltető jobbágy.

10

7 A hegyi patakmalmokhoz hasonló igények és kényszerek építtették meg az érmelléki és sárréti települések földesuraival vagy a regálé jogot bérletbe vevő lakóközösségekkel Értarcsán, (Ér)Fancsikán, Gálospetriben kettőt és (Ér)Mihályfalván is kettőt, Ottományban, Vértesen, Körösszakálon és Forrószegen azokat a „zivatar idő csergő malmokat,"

m amikhez az energiát szolgáltató vizek időről időre elapadtak. Amikor azonban forogtak - éppen az esős évszakok teherszállítást lehetetlenné tevő periódusaiban - megkímélték a gazdákat is, az állataikat is a malomba tartó messzi utak tehetetlen kínlódásaitól és bosszúságaitól. Ezeken a „ritkán forgó vízimalmú" településeken mindenütt megépítették az állatkínzó szárazmalmokat is. Értarcsán egyet, Gálospetriben kettőt, Mihályfalván ötöt, Ottományban kettőt, Vértesen négyet, és mindenütt számon tartották az egy-két mérföldre őrlő, nagy kapacitású vízimalmokat is. Volt szárazmalom (Sárrét)Udvariban is. A „magányos lakos emberek" négyet is építettek, fizetve az ezekért egyenként és esztendőnként a földesuraknak járó egy forint regálébérletet. Ebben a négy szárazmalomban 102 Mikepércsen 1784-ig építettek egy újabb szárazmalmot. A vonatkozó katonai térképszelvény már két malmot lokalizált a település belterületén. 103 Bársony - Papp - Takács, 1.250-253. 104 Bársony - Papp - Takács, 1.224-225. 105 Bársony — Papp — Takács, II. 191. 106 Fényes Elek, 1851. Kistótfalu 107 Bársony — Papp — Takács, III. 89. 108 Bársony - Papp - Takács, 1.90.