Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2010 (2011)

RÉGÉSZET-ÓKORTUDOMÁNY - D. Szabó László: Utcaház a Péterfiában

UTCAHÁZ A PÉTERFIÁBAN 55 bonát tárolták. A tűzoltáshoz szükséges felszerelések is itt voltak elhelyezve (ZOLTA11939,110-112). A derékutcák tágasabb részén volt egy őrzőház, ahol az utcák által fizetett tűzjelző strázsák teljesítettek éjjel-nappali szolgálatot. A tűzvédelmi előírások betartatása mellett óránként a pontos időt is jelezniük kellett kiáltással (ZOLTA11939,110). AZ UTCAI ÖNKORMÁNYZAT MEGSZŰNÉSE Az utcák közigazgatásban betöltött szerepe az 1830-as évektől fokozatosan elvesztette jelentőségét. A város új intézményeket hozott létre, (pl. 1833-ban rendőrkapitányság), 1836-ban pedig megszüntette az utcák külön gazdálkodását. Eladták az utcák lovait, ökreit, szekereit, az utcaházakat pedig a katonaságnak ajánlották fel kaszárnyának (ZOLTA11939,113). Ebben az időszakban már nem kettő, hanem csak egy kapitányt választott az utca (ECSED11930,192). Az országgyűlés által 1870-ben elfogadott köztörvényhatósági törvény hatályba lépésekor szűnt meg az utcák önkormányzata és az utcakapitány, a tizedes és tízházgazda tisztségek (ZOLTA11939,113). Ekkorra a kaszárnya építések miatt megszűntek a beszállásolások, az adót központilag vetették ki és szedték be. 1873-ban a Csapó utcában az utcakapitányok helyett két utcagazdát választottak, akik a közös legelőket és állatállományt gondozták. 1876-ban azonban a várost körülvevő legelőket felosztották, az állattartás a hortobágyi legelőkre szorult. Az utcagazda ezután már csak a ház utáni földekkel foglalkozott, pl. csőszt fogadott, a dűlőutakat gondozta. (ECSED11930,193). Az utcák területi felosztása azonban tovább élt, a városi adórendszer kerületi beosztása ez maradt az 1955-ös átszervezésig (SÁP11977,229). UTCAHÁZ A PÉTERFIÁBAN Debrecen városának első olyan térképe, amelyen a telekhatárok és épületek is fel vannak tüntetve 1772-ben készült.

1 A rossz állapotban megmaradt térképlapon az utcaház a Péterfia utca 54. és 55. számozott telke között helyezkedik el, de szám nélkül. Debrecenben ugyanis csak az adózók telkei kaptak házszámot, a városi tulajdonban lévő telkek nem. A térképből hiányzik a telek utcafront felőli része és határa, valamint a telken lévő épületek vonalai is nagyon halványan látszanak. Annyi megállapítható, hogy a szomszédos telkekhez hasonlóan itt is a telek északi oldalán helyezkedik el egy hosszú, keskeny épület, amely valószínűleg az utcafrontig tart. A hosszabb lakóépület mögött látszik egy kisebb melléképület

2 (2. kép). 2. kép Az utcaház telke 1772-ben Kováts György 1822-ben készítette el „Debrecen és környéke regulázott formában való rajzolattya" című térképét. Ezen a térképen nem szerepelnek házszámok, a telekhatárokat vékony, az épületeket vastagabb vonallal rajzolta a készítő. Itt már teljesen látható a „Péterfia utsza" kb. 150 m

2 alapterületű háza. Az ötven évvel ezelőtti állapothoz képest eltűnt a telek északi oldaláról a kis épület. Helyette egy nagyobb, kb. 200 m

2 alapterületű melléképület került a telek nyugati végébe, amelyet két részre (bikaakol és szekérszín) osztottak. Ez az elrendezés meglehetősen egyedi, a környező portákon sehol sem látható a hátsó telekhatárra felhúzott építmény

3 (3. kép). 3. kép Az utcaház telke 1822-ben A melléképület állapotáról 1828 szeptemberében készíttetett jelentést a város. A leírásból áldatlan állapotok rajzolódnak ki: „mind a szekérszín, mind a bikaakol oly rossz állapotba van, hogy egyiknek sem lehet semmi hasznát venni, mert a teteje eddig nádból lévén az egészen lehullott, az oldalai pedig deszkákból, annak nagyobb részén elhordották s annál fogva mind a két épületet múlhatatlanul szükséges igazíttatni."... „azt tapasztaltuk, hogy az uttza cselédjei keveset, vagy éppen semmit sem gondolván a tisztasággal, az egész udvart annyira fel töltötték trágyával, hogy a víz nem hogy kifojna az udvarról, sár mind a szekérszín és bikaakolba megyen vissza." Nagy Sándor főjegyző elrendelte, hogy „igazíttassák meg azokat az épületeket annyira, hogy ez télen hasznavehetők legyenek". 1 A történeti térképek használatában nagyon sokat segített Papp József, a DMJV PH Mikrofilm Tár vezetője. Önzetlen segítségét szeretném ezúton is megköszönni. 2 HBMLDvT 34 számú térkép 3 HBMLNyooó számú térkép