Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2010 (2011)

MÚZEUMPEDAGÓGIA - Porcsalmy János: A klasszicista építészet múzeumpedagógiai, építészettörténeti ismertetése

233 PORCSALMY JÁNOS A KLASSZICISTA ÉPÍTÉSZET MÚZEUMPEDAGÓGIAI, ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI ISMERTETÉSE hang: Gazdasági, társadalmi alapja a tőkés rendszer, mely a győztes francia polgári forradalommal (1789-93) veti meg a lábát az európai szárazföldön. E társadalom vezető osztálya már a polgárság, s annak igényei, kultúrája sokban különbözik a feudalizmusétól. Már a XVIII. század felvilágosodására és a kibontakozó természettudományokra támaszkodik. A klasszicizmus ismét az antik kultúra, elsősorban a görög, római birodalom művészete, illetve építészete felé fordul. E században komoly fejlődésnek indulnak a különböző tudományágak (kémia, orvostudomány, stb.) és nagyjelentőségű technikai találmányok születnek. (Pl. : gőzgép stb.) Ezek a kapitalista termelést fellendítették. E korszak művészei, építészei kb. 1830-ig - egyes országokban 1850 - így az antik példaképeket igyekeznek követni. Elsősorban Franciaországban, Angliában, Németországban, Oroszországban, az USA-ban és hazánkban. . hang: A klasszicista építészet előtt milyen feladatok álltak? Elsősorban már az új uralkodó osztály: a polgárság világi igényeit kellett kielégítenie. A polgári társadalom anyagi, szellemi kultúrája, közigazgatása számos középület tervezését, építését kívánta meg. (Pl. : tőzsdék, gyárak, minisztériumok, bírósági épületek, színházak, múzeumok, iskolák, kórházak, stb.) A városiasodás, a városi élet fejlődése a polgárság számára a lakóházak építését tette fő feladattá. hang: Mi jellemzi a klasszicista építészet tér- és tömegalakítását? Tömegelrendezésüket nézve: az épületeket főként hosszanti alaprajz, fekvő hasáb alakzat, görögös külső jellemzi, amit azonban gyakran kombinálnak a római építészet centrális térelrendezésével. így az antik építészeti hagyományok dominálnak. Jellegzetes a kupola kiképzésénél a henger alakú dob és a félgömb alkalmazása. Az épületek frontjához, a főkapuhoz oszlopos csarnok, illetve portikusz csatlakozik. A külső tömegek és belső terek áttekinthetőek. Mindenben az arány, a szimmetria érvényesül. . hang: Milyenjellegzetesalaktanielemekdíszítikeztazépítészetistílust? Előképül e tekintetben is az antik építészeti elemek játszanak főszerepet. Az épületeken kimért, kiegyensúlyozott tagolásokat alkalmaznak. Kedvelik - a barokkal szemben - az egyenes vonalakat és a vízszintes tagolást hangsúlyozza, ami biztosítja az épület méltóságteljes nyugalmát. Ennek érdekében kerülik az épület túlzott plasztikai díszítését. Az arányokban törvényszerűségre törekednek. A klasszicista stílusú épülethomlokzatok nyugalmasan terpeszkednek. Gyakran a közép- és sarok rizalitok (előreugró épületrész) enyhén emelkednek ki a fal síkjából. A középrész elé épített nyitott oszlopcsarnokot az ún. portikuszt rendszerint háromszögű oromzat fedi, s ez az ún. timpanon fióktetővel kapcsolódik a főtetőhöz. Visszatérnek a görög, római oszloprendszerhez - sőt azokat kombinálják is, továbbá a párkányzatok kiképzése tekintetében is az antik mintákat tartják szem előtt. A nyílások (ablakok, ajtók) vízszintes, vagy - ritkábban - félköríves záródásúak, és azok keretezettek. A homlokzatokat teljes hosszában övpárkányok tagolják. Függőlegesen pedig - még emeleteket is átfogó - lizénák (fai— sávok) vagy oszlopok tagolják (esetleg háromnegyed, vagy féloszlopok.) 1. hang: Milyen építőanyagokat használnak? Elsősorban hagyományos anyagokkal dolgoztak. (Főként tégla, esetleg kő.) A homlokzatok kiképzésénél kő helyett az olcsóbb vakolást alkalmazzák. Az épületek külsejét mértéktartóan festik. (Többnyire a sárga szín dominál.) A díszítőelemeket főként kőből faragják, esetleg fémből öntik. Az öntött vas alkalmazása kedvelté válik. Szerkezeti tekintetben lényeges változást nem mutat fel a klasszicizmus az antik s a reneszánsz stílusirányzatokkal szemben. 2. hang: Tanulmányozzuk a tipikus klasszicista tervezésű templom alaprajzát. i. sz.: Ehhez az egri főszékesegyházat választottuk példaként. A diapozitíven ábrázolt centrális alaprajzú templom belső terét két oszlop, illetve pillérkötegsor három hajóra tagolja. Középső részen a kereszthajó. A főhajó és a kereszthajó találkozási négyzetében láthatjuk a nagy kupolát, mely magasított kupoladobon helyezkedik el. A bejárat felé esőn, az oltár irányában még két kupola alaprajza fedezhető fel. Azok kisebb méretűek. Az oldalhajó végén is van kupola. A főhomlokzathoz széles, magas lépcsőzet vezet fel. Annak pódiumán oszlopos előcsarnok van. Nyolc korinthuszi oszlopát úgy helyezték el, hogy hat áll egy sorban s egy-egy pedig a két szélső mögött. Két négyzetalaprajzú magas tornya a kupolával együtt impozáns külsőt kölcsönöz a székesegyháznak. 1. hang: 2. sz. A klasszicista dór, ión, korinthuszi oszloprend részeit szemlélhetjük. Éspedig a lábazatokat, a törzsek keresztmetszetét, az oszlopfőkét, valamint a gerendázatok kiképzését.