Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2010 (2011)
AGRÁRTÖRTÉNET - Surányi Béla: A növények és a civilizáció
A NÖVÉNYEK ÉS A CIVILIZÁCIÓ 227 gasabb koffein-tartalmával tűnik ki. A feldolgozás módját a kínaiaktól tanulták meg, 11 7 egyúttal a nagyfokú gépesítés egyre olcsóbbá tette a „déli vetélytársat", miközben a minősége is sokat javult. Anglia is egyre inkább az indiai teára hagyatkozott. Az első világháború után India, Ceylon ültetvényei szinte teljesen háttérbe szorították a kizárólag kistermelésre épülő kínai teát, napjainkig megtartva vezető helyét: 11 81995-ben Indiában 2,5 millió, Kínában 0,7 millió tonna termést takarítottak be. A 20. század végén az egy főre jutó teafogyasztás sorrendje: Nagy-Britannia, Japán, Kanada, Hollandia. A kultúrtörténet másik, legendákkal övezett növénye: a kávé. Szerepéről elmondható, hogy „.. .amikor sok száz évvel ezelőtt az életerős kávébab megindult vándorútján Északkelet-Afrikából Arábia irányába, többféleképpen alakította a történelmet. A Vörös-tengeren való gyors átkelés lehetősége kellett ahhoz, hogy ne csupán Afrikában és a KözelKeleten, hanem az európai kontinensen, Angliában és az amerikai földrészen is meg tudja változtatni a társadalmi, a politikai és a gazdasági életet. A kávé sokakat gazdaggá, másokat földönfutóvá tett, megolajozta az emberi kommunikáció kerekeit, serkentette a kreativitást, erőt adott a fáradtaknak és rengeteg rajongójának lett napi szükséglete." 11 9 Mítoszok és rejtélyek övezik felfedezését és vándorlását. Egy némely elbeszélés gyökerei a bibliai, a homéroszi időkbe nyúlnak vissza. Ezzel kapcsolatban James Douglas (A kávéfa leírása és története, 1727) megjegyzi: „túlságosan meseszerű ahhoz, hogy a legkisebb mértékben is megbízható legyen... (...).. .akik ismerik azokat a közönséges hagyományokat, különös tekintettel a keleti országokéira, pontosan tudják mily (en) kevéssé lehet megbízni e történet hitelességében." 12 0 A kávé felfedezésének és vándorútjának annyi valóság magva van, hogy Kr.u. 575-850 között jutott el Etiópiából Arábiába. A „hogyan" kérdése tisztázatlan. Bármiként is történt, annyi bizonyos, hogy az első ültetvények a jemeni kolostorok kertjeiben nőttek. Ezek az 1700-as évekig egyeduralmat élveztek. kszufi közösségnek jelentős szerep jutott a kávé meghonosításában. 12 1 Az adeni muftinak és szerzeteseinek, mint a kávéfogyasztás propagátorainak példája szokássá vált az Arab-félszigeten, ahol a mecsetekben hódoltak a kávéivásnak, 12 2 elsősorban az éjszakai imádságok idején. A ramadán is ösztönözte térhódítását. A kávéivás fokozatosan a muszlin élet szerves részévé vált. Még a házassági szerződések is előírták, hogy a férjnek annyi kávét kell engedélyezni, amennyit a feleség kíván. Ellenkező esetben a feleségnek joga volta válókeresetet benyújtani. A perzsák körében is gyorsan terjedt a kávéivás szokása. Jemenből katonáik elvitték hazájukba a kávécserjét és a 15. században már a megszokott képhez tartozott a kávéházak nyüzsgő világa, amely a társasági élet 117 Ua.79. 118 Ua.101.,117. 119 Banks, M.-McFadden, Ch.— Atkinson, C. (2002)110. 120 Ua. Az etióp kecskepásztor történetére utal, akinek állatai a kávécserje fogyasztása után megélénkültek. Még meseszerűbbek a muszlinok történetei, amelyek csodás gyógyulások sokaságával kápráztatták el az utódok fantáziáját. Lásd:Ua.n. 121 Ua.12. 122 Ua.14. Mu-cm 73. ábra Kávécserje ábrázolás a 19. századból. Forrás: Szarvasházi J. (2002) színtere volt. 12 3 Törökországban az Ottomán Birodalom terjeszkedéséhez kapcsolódott a kávéfogyasztás meghonosodása. A kávé egyre inkább „elvilágiasodott" a Közel-Keleten, mind kisebb mértékben kötődött a vallási élethez, ami a kávéházak számának növekedését eredményezte. A16. században javult a kávé minősége, különleges kőtáblákon pörkölték. De fejlődött főzésének technikája is. 12 4 A16. század végén egyre sűrűsödnek az európai utazók híradásai a különleges italról, 12 5 ami már korán felkeltette a velenceiek érdeklődését és az 1600-as évek elején Mekkából kávébabot szállítottak Itáliába. A hollandoknak sikerült a kávépalántát kicsempészni és Jáva szigetén megjelentek az ültetvények. A művelés elterjedt az indonéz szigetvilágban. A18. század elejére Amszterdam lett a holland gyarmatok központi kávépiaca. A kávécserje átkerült az Újvilágba is. A franciák szintén gondoskodtak gyarmataikon művelésének meghonosításáról. Nem dőlt még el a vita, hogy vajon a hollandok vagy a franciák az amerikai kávétermesztés meghonosítói. 12 6 Megjegyzendő, hogy az Újvilág minden európai gyarmattartó nemzete igyekezett saját territóriumán a kávétermesztésből üzletet csinálni. 12 7 A portugálok révén Brazília később a világ legnagyobb kávétermesztő országává nőtte ki magát. Jó néhány esztendőben 123 Ua.15. 124 Ua.17. 125 Ua.22. 126 Ua.23. 127 Ua.24.
