Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2010 (2011)

AGRÁRTÖRTÉNET - Surányi Béla: A növények és a civilizáció

A NÖVÉNYEK ÉS A CIVILIZÁCIÓ 221 9. ábra Az első Magyarországon nevelt amerikai bab (Phaseolus vulgaris) képe, amely Purkircher György pozsonyi orvos növénypéldányáról készült. (Clusius pannóniai flóraművéből.) Forrás: Gombocz E. (1936) tették, majd jóval később - a konzervipar megjelenésével - zöld hüve­lyéért is. A Kárpát-medencében 1560 környékén jelent meg, elsőként Purkirchner György pozsonyi orvos ültette kertjében. 8 0 A veteménybab művelésbe vé­tele vélhetően Mexikóban történt meg Kr.e. 5.000 körül. 8 1 Peru második génközpontjának tekinthető. A17. század utolsó harmadában Európában már népeledelnek számított. A19. századtól jött „divatba" a zöldbab fo­gyasztása. Ami a paraszti gazdálkodást illeti, a Kárpát-medencében a kukorica, a burgonya, a dohány, kiegészülve az újvilági tökkel és a vete­ménybabbal, a mezőgazdasági kultúra meghatározó növényeivé váltak. A kenyérgabonafélékkel együtt a hagyományos földművelő gazdálko­dás keretnövényeiként hosszú időre megszabták a paraszti termelés jel­legét. Egyedül a búza tudott egyenrangú félként megmaradni az újvilági „jövevényekkel" szemben. Nemcsak értékes terményt adtak, hanem mű­velésükkel a paraszti gazdálkodást is a belterjesség irányába tolták. Néme­lyikük még folklórt is teremtett. Az óvilági hüvelyes növények közül a legrégebbi termesztésű és mél­tányolt hírnévnek örvendő lencse 8 2 művelése a neolitikum kultúrájához kapcsolódik. A kis- és a nagymagvú változata ismert. A kultúrváltozat legkorábbi leletei a termékeny félhold területéről kerültek elő. Háziasítá­sa az árpáéval egy időben zajlott le. A nagymagvú változatának első ré­70. ábra A paprika mint újvilági jövevény a 15. századból. Forrás: Szakái L. (2000) gészeti lelete Teli Ramad (Szíria)-ból származik a Kr.e. 6.250-5.650 közötti időből. A másik korai művelésű hüvelyes növény a borsó s\ amely kiváló­an alkalmazkodott a mediterrán és a hűvösebb mérsékelt égövi klímához. Termése emberi tápláléknak és állati takarmánynak egyaránt alkalmas. Tájfajtákban bővelkedik. Manapság is kedvelt zöldségnövény. Nagyobb számú régészeti lelet azonban csak a Kr.e. 5.850-5.600 közötti évekből került elő. A lencse már kevésbé, de a zöldborsó-termesztés napjaink­ban is számottevő. Sőt az utóbbi évtizedekben szántóföldi termesztése is elterjedt, fontos konzervipari alapanyag. A lencse és a borsó évezredeken át a földművelő kultúra egyedüli hüvelyes növényei voltak a lóbabbal együtt. Egyedural­mat élveztek újvilági „társaik" megérkezéséig. Viszont a lencse kb. 8.000 év óta sokkal fontosabb volt az ember számára, mint a borsófélék (csicse­ri borsó, szeges borsó-szeges borsó, szegletes lednek), de termesztése ­igényessége miatt - fokozatosan háttérbe szorult. 8 4 A dél-amerikai indiánok ősi termesztett növénye, a paprika a 17. szá­zadban törökborsként meghonosodott a Kárpát-medencében 8 5 is és a hazai táplálkozáskultúra egyik meghatározó fűszernövényévé vált. Az ét­kezési paprika csak a 19. század utolsó harmadában kezdett tért hódítani a betelepülő bolgárkertészek jóvoltából, elsősorban Szentes és Gyula kör­80 MándyGy. (i97i):i5i­81 Ua.152—153. 82 Gyulai F. (2001)36-37. 83 Ua.37-38. 84 Sauer, J.D. (i993):69. 85 Szakái L. (2000):i4-i6.

Next

/
Thumbnails
Contents