Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2010 (2011)
TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Mező Szilveszter: Dr. Csinády Gerő, a geográfus
DR. CSINÁDY GERŐ, A GEOGRÁFUS gráfusok életrajzi adatait; földrajzi munkásságát, tudományos és pedagógiaiérdemeit," m A nagy mű tizenöt évnyi rendületlen kutatás eredményeként 1969 tavaszára készült el. Ez volt Csinády Gerő utolsó munkája, ami negyvenkét évvel első tudományos publikációja megjelenését követően született meg. Az írást kandidátusi értekezésnek szánta. A Régi magyar geográfusok lexikona című 373 oldalas gépirat Csinády Gerő fő művének tekinthető, amit szerzője a Magyar Földrajzi Társaság megalapításának századik évfordulójára szeretett volna megjelentetni. A geográfusok legfőbb hazai intézményének egyébként maga is aktív szereplője volt. 1954 és 1962 között választmányi tagként, 1959 és 1962 között pedig a Tiszántúli Osztály társelnökeként segítette a szakmai szervezet munkáját. 23 3 Azt a vágyát, hogy a patinás társaság centenáriumi megemlékezésének fényét az ő könyve is emelje, a sors nem adta meg neki. A muzeális értékű írásmű nagy jelentőségű a magyar földrajz tudománytörténete szempontjából. Súlya méltán vethető össze a nagy geográfus elődök hasonló tematikájú munkáival. így a Kéz Andor által szerkesztett Felfedezők lexikona című, 1937-ben keletkezett kötettel 23 4 és Fodor Ferenc közelmúltban kiadott, ám 1949 és 1951 között írt nagyszabású művével: /I magyar földrajztudomány története című munka lexikon részével [A magyar geográfusok, térképírók és tudományos utazók) m Rajtuk kívül csak Balázs Dénes jegyez ilyen jellegű művet. A Magyar utazók lexikona 1993-ban jelent meg egy kilenc főből álló szerzőgárda közös munkájaként. 23 6 Csinády Gerő grandiózus művében 278 régi magyar szerző földrajzi munkásságát összegezte Anonymustól a Magyar Földrajzi Társaság 1872ben történt megalakulásáig, mintegy szintézisét adva ezzel a másfél évtizedre visszatekintő gyűjtő és feldolgozó munkájának. A szerző álma, hogy könyve 1972-ben jelenjen meg, nem valósulhatott meg. Csinády Gerő két évvel a tervezett ünnepség előtt, 1970 márciusában elhunyt. 23 7 Halálával súlyos veszteség érte a magyar földrajztudományt és pedagógus társadalmat. A kutatót erdélyi szülőföldjétől távol, a debreceni Köztemetőben kísérték utolsó útjára. Végső nyughelye szeretve tisztelt munkahelyi vezetője, Kádár László kopjafás sírja és a nagy pedagógus előd, Diószegi Sámuel gránitgúlája közelében található. S bár nagy műve, a geográfus-lexikon negyven évre a könyvtárak mélyére süllyedt, a szűkebb szakma nem fe232 CSINÁDY Gerő: Régi magyar geográfusok lexikona. Anonymustól a Magyar Földrajzi Társaság megalakulásáig (1872). Kiadatlan gépirat, Debrecen, 1969.1. oldal (Részlet a kötet előszavából) 233 CSINÁDY G.: i. m. 1963.10. oldal (Csinády Gerő korábban a Természettudományi Társulatban és a szegedi Alföldkutató Társaságban is tagsággal rendelkezett. Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Elektronikus Könyvtár) 234 KÉZ Andor (szerk.): Felfedezők lexikona. Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára, Budapest, 1937. 235 FODOR Ferenc: A magyar földrajztudomány története. Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2006.820 oldal (Sajtó alá rendezte: DÖVÉNYI Zoltán) 236 BALÁZS D. (szerk.): Magyar utazók lexikona. Panoráma, Budapest, 1993.464 oldal 237 CSINÁDY E. M.: i. m. 2002.42. oldal 207 12. kép Csinády Gerő és felesége közös síremléke a debreceni Köztemetőben (Fotó: Mező Szilveszter) lejtette el Csinády Gerő érdemeit; azt az áldozatos munkát, amit a magyar földrajztudomány értékeinek felkutatása és megmentése érdekében tett. írásai előtt elismeréssel adóztak tisztelői, s 1973-ban, a Magyar Földrajzi Társaság megalakulásának századik évfordulójára kiadott ünnepi kötetben, a geográfusok között egyszerűen csàk„sárga Bibliaként" emlegetett „Magyar utazók, földrajzi felfedezők" című könyvben három tudománytörténeti írását is megjelentették. 23 8 FELHASZNÁLT IRODALOM BAJNOK LÁSZLÓ 1961 A magyar földrajzoktatás története a kiegyezéstől napjainkig (1867-1960). Doktori értekezés. Debrecen, 187 oldal BALÁZS DÉNES (SZERK.) 1993 Magyar Utazók Lexikona. Panoráma, Budapest 238 HAVASNÉ BEDE Piroska-SOMOGYI Sándor (szerk.): Magyar utazók, földrajzi felfedezők. Tankönyvkiadó, Budapest, 1973.380. oldal (A kötetben Csinády Gerő a következő három tanulmányt írta: Zichy Jenő Ázsia-expedíció; Körösi Csorna Sándor és Orbán Balázs, a Székelyföld legjobb ismerője.)
