Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2010 (2011)
TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Mező Szilveszter: Dr. Csinády Gerő, a geográfus
DR. CSINÁDY GERŐ, A GEOGRÁFUS 197 László rajzolták. 10 9 Utóbbit Csinády Gerő még középiskolai tanár korából ismerte, hiszen az 1940-es évek közepén mindketten a Debreceni Egyesített Fiú Gimnáziumban tanítottak. A közösen végzett kutatómunkáról és annak eredményeiről Márton Béla is beszámolt korábban idézett kéziratában: „A geomorfológiai kutatásokat kiegészítik az erre a célra létesített laboratóriumban 1952 óta folyó pollenanalitikai vizsgálatok. Ezek célja, hogy a Nyírségen és peremterületein az egykori folyómedrekben és morotvákban képződött lápok keletkezési idejét meghatározzuk." w A hosszan tartó terepi és laboratóriumi vizsgálatok eredményeként születtek meg Csinády Gerő tollából azok a tanulmányok, amelyek a pollenanalitika jeles egyéniségei közé emelték őt hazánkban. Ezek a dolgozatok lényeges láncszemei lettek a Nyírség, a Bereg-Szatmári-síkság és az Érmellék ősföldrajzi-ősvízrajzi viszonyait tisztázni kívánó vizsgálatoknak. A Bátorligeti láp pollenanalitikai vizsgálata (1953) és A Bátorligeti láp története a pollenanalízis tükrében (1954) című írásaiban Csinády Gerő elsőként közölt olyan őskörnyezeti adathalmazt a tárgyalt területről, amelynek az alapját pollenelemzéssel vetették meg. A német Firbas módszerének és fázisrendszerének segítségével vegetációrekonstrukciót végzett és a láp korára vonatkozó érdemi megállapításokat tett:,,... a bátorligeti lápmedence keletkezési ideje a fenyő-nyír kor utolsó harmadára, a III. és IV. vegetációtörténeti fázis határára esik, ami i. e. mintegy 12-13 ezer esztendőt jelent." m Eredményeit nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi szakirodalom is átvette. 11 3 Azóta a palinológia sokat fejlődött, s a tudományos szemléletben is változások álltak be. Ennek ellenére elmondható, hogy a téma jelenkori kutatói ismerik és elismerik, hivatkozásaikban pedig rendszeresen megjelenítik Csinády Gerő munkáit, bizonyítékául annak, hogy a bennük szereplő adatok az újabb környezettörténeti vizsgálatok eredményeinek tükrében sem váltak a tudomány számára érdektelenné. A csarodai láposodott folyómeder pollenanalitikai vizsgálata (1959) és A kokadi láp palynológiai vizsgálata című írásai is fontos forrásanyagként vonultak be e tudományszak honi történetébe. A SzabolcsSzatmár-Bereg megye keleti részén található Csaroda melletti égerláp és a Hajdú-Bihar megye keleti részén fekvő kokadi láposodott holtmeder pollenanalitikai vizsgálatai egyaránt sok új információval szolgáltak a nevezett területek korára és a tágabb környezet ősvízrajzi adottságaira vonatkozóan. Megállapítható, hogy Csinády Gerő mintegy előfutár szerepet játszott abban a hosszú folyamatban, amely az 1980-as évektől a Természetföldrajzi Tanszéken végzett pollenanalitikai vizsgálatokat - Félegyházi Enikő és tanítványa, Magyari Enikő révén - nemzetközileg is jegyzett szintre emelték. A módszer és a kutatások jelentőségét maga Csinády Gerő így összegezte: „A geomorfológus számára egyáltalán nem közömbös az ősi 109 CSINÁDY 6.: i. m. 1954- b. 684. oldal 110 MÁRTON B.: i. m. 1954.21-22. oldal 111 CSINÁDY 6.: i. m. 1954. b. 685-686. oldal 112 CSINÁDY Gerő: A kokadi láp palynológiai vizsgálata. Közlemények a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből. 39. szám, Debrecen, 1960.239. oldal KÖZLEMÉNYEK A DEBRECENI KOSSUTH LAJOS TUDOMÁN VE G VETEM FÖLDRAJZI INTÉZETÉBŐL Igazgató: Dt. KÁDÁR LÁSZLÓ egyetemi tanát C00BIUEHH3 rEOrPA<J>!«ECKOrO H!ICTHT>Ta aEBPEUEHCKOrO yfMBEPCHTETA MM. KOIUVTA PUBLICATIONS DE 1. INSTITUT GEOGRAPHIQUE DE t. UNIVERSITE KOSSUTH A DEBRECEN COMMUNICATIONS FROM THE GEOGRAPHICA^ INSTITUTE ÖF TUE KOSSUTH UNIVERSITY OF DEBRECEN ABHANDLUNGEN AUS DEM GEOGRAPHISCHEN INSTITUT DER KOSSUTH UNIVERSITÄT IN DEBRECEN Director: Prof. !.. KÁDÁR No. 39. szám CSINÁDY GERO A kokadi láp palynológiai vizsgálata Különnyomat a KLTE 1939. évi Átlójából DEBRECEN, 1960 9. kép Pollenanalitikai tanulmány címlapja folyóvíz-hálózat kialakulásának, futásának és változásainak nemcsak felszíni, hanem időbeli tisztázása, hiszen szorosan ehhez a kérdéshez kapcsolódik a Nyírség negyedkori hordalékkúpjának kialakulása és átalakulása is. Az időbeli változások pontos megállapítására, a holtmedrek keletkezési idejének pollenanalitikai úton való meghatározása igen jó és megbízható támpontot ad. Egyetemünk Földrajzi Intézetében 1951 óta folyó pollenanalitikai vizsgálatok tehát korántsem öncélúak, s elsősorban nem is vegetáció- és klímatörténeti célokat szolgálnak, hanem természeti földrajzi kérdések tisztázásátsegítik e/a". 11 3 BÚVÁRKODÁS A GEOGRÁFIA RÉGMÚLTJÁBAN Csinády Gerő kutatómunkájának másik fő iránya a geográfia tudománytörténete volt. Ilyen témájú tanulmányainak 1955-től kezdődően rendszeresen helyet adtak a fontosabb szakmai folyóiratok: a Földrajzi Közlemények, a Földrajzi Értesítő és a Pedagógiai Szemle, valamint a Kos113 CSINÁDY G.: i. m. i960, a. 239. oldal
