Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2010 (2011)

TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Mező Szilveszter: Dr. Csinády Gerő, a geográfus

187 MEZŐ SZILVESZTER Töredékek a geográfia emlékcsarnokából. Tudománytörténeti tanulmányok 3. DR. CSINÁDY GERŐ, A GEOGRÁFUS BEVEZETÉS

1 „Töredékek a geográfia emlékcsarnokából" címen 2007-ben tudománytörténeti tanulmánysorozat indítását kezdeményeztem a Déri Múzeum Évkönyvében. A célom az volt, hogy a jövőben itt közölt dolgozatok segítségével a Déri Múzeum természettudományi gyűjteménye érdemben tudjon hozzájárulni Debrecen és Hajdú-Bihar megye gazdag földrajzi hagyományainak jobb megismeréséhez és hatékonyabb megismertetéséhez. A sorozat első két tanulmányában a cívisvárosi születésű földrajztudós, Balázs Dénes (1924-1994) munkásságával foglalkoztam, kinek tanulságos életművét a közelmúltban időszaki emlékkiállítás keretében elevenítettük fel Debrecenben és egykori iskolavárosában, Makón. A világjáró barlangkutatóval ellentétben ezúttal egy olyan geográfus debreceni emlékeinek felkutatására és bemutatására vállalkoztam, aki nem annyira a terepi kutatásairól, hanem sokkal inkább a pedagógiai és földrajz-metodikai okfejtéseiről vált ismertté saját szakmájában. Csinády Gerő (1902-1970) neve manapság csak kevesek körében cseng ismerősen, pedig a székely származású geográfus tollából született tekintélyes földrajzi, s részben botanikai irodalom méltóvá teszi őt a hazai tudományos világ kitüntetett figyelmére és megbecsülésére. Szakirodalmi munkássága egy tehetséges, sokoldalú érdeklődéssel megáldott kutató képét vetíti elénk. Kevesen tartják számon, hogy a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem egykori föld rajzoktatója ifjú korában még a botanika különböző diszciplínáiban jeleskedett. Tuzson János (1870-1943) professzor tanítványaként Budapesten került szorosabb kapcsolatba a növényrendszertannal, amelynek idővel maga is avatott művelője lett. Bölcsészdoktori értekezését a kékgyökérfélék (Plumbaginaceae) családjának származási kapcsolatairól készítette. A klasszikus értelemben vett természetrajz elmélyült tudású oktatójaként Csinády Gerő figyelme később egyre inkább a geográfia addig mostohán kezelt kutatási felületei felé fordult, ahol több területen is sikerült maradandót alkotnia. Üttörő jelentőségű dolgozatokat közölt Debrecen földrajzi hagyományairól és a korai magyar utazók tevékenységéről. Kiemelkedő tankönyv- és jegyzetírói munkássága mellett hasznos dolgozatokat közölt az oktatás-nevelés, valamint a földrajzi szakmódszertan tárgyköréből. Elméleti ismereteit a középiskolai és egyetemi katedrákon gyakorlatban is kamatoztatta, számos tanítványt látva el 1 Köszönetet mondok dr. Csinády Gerő gyermekeinek: dr. Csinády Györgynek és Bodrácska Györgyné Csinády Katalinnak, valamint a geográfus Debrecenben élő unokájának, Berényiné Csinády Melindának, akik a kutatásaimhoz önzetlenül rendelkezésemre bocsátották a családi archívumban található írásos emlékeket és fotókat. MMHUB^I wF i^í " f S | % Sf f í 1 - * j Ilii 1 íj •r P - " ** f|| ••A 7. kép Dr. Csinády Gerő (1902-1970) (Forrás: családi fotóarchívum) értékes szellemi útravalóval. Kedvelt kutatási témája volt a palinológia: a fosszilis virágporszem-elemzés. Ez irányú érdeklődését jelzik a pollenanalitika témakörében írt dolgozatai, amelyek a mai napig fontos forrásként szolgálnak a szakemberek számára. Ezek a jelentős terepi és aprólékos laboratóriumi vizsgálatokat igénylő kutatások számottevően járultak hozzá a Bátorligeti- és a Kokadi-láp, valamint a csarodai láposodott folyómeder történetének hiteles rekonstruálásához. A fentiek ismeretében elmondható, hogy Csinády Gerő szerteágazó érdeklődéssel, átlagon felüli írói vénával, kiváló pedagógiai adottságokkal és előnyös kutatói képességekkel rendelkezett, amelyeket mozgalmas élete során mindvégig igyekezett a köz javára, a magyar tudományosság hasznára fordítani. Jelen dolgo-