Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2010 (2011)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Krankovics Ilona—Sallay Gergely Pál: Első világháborús osztrák-magyar katonai alakulatjelvények a Déri Múzeum gyűjteményében
ELSŐ VILÁGHÁBORÚS OSZTRÁK-MAGYAR KATONAI ALAKULATJELVÉNYEK A DÉRI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYÉBEN 117 szárjelvényeken előforduló leggyakoribb szimbólumok a Szent Korona, a valóságnak megfelelő színben ábrázolt huszárcsákó, a patkó, és maga a lován ülő, vágtázó, harcoló huszár voltak. A honvéd lovassági jelvények kedvelt motívuma a vörös ördög volt: így nevezték el az orosz katonák a honvédhuszárokat. Az ulánusezredek jelvényein a csapka-motívumon kívül visszatérő elem az U betű és az osztrák császári korona. A dragonyos, a huszár és az ulánus jelvényekre egyaránt jellemző volt az ezredtulajdonosra tett képi vagy írásos utalás. A tüzérjelvényeken a lövegábrázolás dominál, hiszen a fegyvernem alapvető harceszközei az ágyúk, tarackok, ostromlövegek voltak. Ezeket hol magukban, hol kezelőszemélyzetükkel együtt ábrázolták a jelvénytervezők. Több esetben a lövegeket vontató lófogatok is feltűnnek az alkotásokon. A lövegek megjelenítése többnyire valósághű, de előfordulnak sematikus ábrák is. Sok jelvényen megjelenik a keresztbe fektetett ágyúcső és töltővessző (esetenként két ágyúcső) stilizált kompozíciója, köztük jellemzően három ágyúgolyó látható. A lőszer, mint a tüzérségi fegyverrendszerek meghatározó eleme, olykor önálló jelképként tűnik fel a sapkajelvényeken, máskor díszítő motívumként. A tüzérjelvények nélkülözhetetlen szereplője Szent Borbála, a fegyvernem védőszentje. A jelvények ábrázolásai olykor a békehelyőrségre, ezredtulajdonosra is utalnak, ahogy a csapattestek világháborús harci útjára is hivatkozik számos felirat és tájkép. A magyar vonatkozású tüzérjelvények főbb ismérvei a magyar államcímer, a Szent Korona és a nemzeti színek ábrázolása. Jellemző rájuk a zománcozott nemzetiszínű masni, amelyre több esetben az alakulat neve van felírva. A műszaki csapatok jelvényei szemléltetik többek között a folyó-átkelésekhez használt felszerelés szállítását, a hadihídépítés folyamatát, de ásó és csákányozó árkászokat és utászokat is több kitűző ábrázol. A harctéri kommunikáció fontos, sőt nélkülözhetetlen feladatát ellátó híradócsapat különböző tevékenységi körei: a távíró, távbeszélő és optikai távjelző tevékenység, sőt, a vezetéképítés és -helyreállítás, valamint azok eszközei ugyancsak adtak témát a jelvénygyártóknak. Az anyag- és személyszállító, illetve utánszállító vonatcsapatok és a vasúti csapat jelvényein az országos járműtől a személy- és tehergépkocsin át a gőzmozdony vontatta szerelvényekig többféle közlekedési eszköz felbukkan. A légjáró csapatjelvények meghatározó szimbóluma a kiterjesztett szárnyú sas volt, karmai között gyakran légcsavarral, jellemzően babérvagy töigykoszorúval övezve. A jelvények túlnyomó részén megjelenik az osztrák-magyar kiscímer, némelyiken I. (IV.) Károly császár és király névjele és az osztrák császári korona. A haditengerészeti jelvények értelemszerűen hajókat ábrázolnak. A hadikórházak, helyőrségi kórházak, tábori kórházak és mozgó tartalékkórházak, illetve az egyes alakulatok egészségügyi intézetei által megrendelt jelvények gyakori jelképe az egyenlőszárú vörös kereszt, két fő motívuma a sebesültek szállítása és ápolása. Jellegzetes jelvénykép a hordágyon vagy kórházi ágyon fekvő sebesült fölé hajoló ápolónő. A háború hadieseményeinek, a csatáknak és hadjáratoknak megörökítésére készített jelvények általában a harcok helyszíneit (tájképeket) és az ott folytatott küzdelmet (a csaták résztvevőit) ábrázolják. A katalógus . •%* - * • - • " f • - * £ * ' W' J mÊSSXmam if m „HUSZÁR ROHAM, HUSSAREN ATTACKE 1914-1915". Anyag: bronz; Méret: 67 mmX54 mm. Tervező: Stefan Schwartz. végére sorolt karácsonyi jelvények fő díszítő motívumai a fenyőgallyak, a gyertyával díszített karácsonyfa, a betlehemi csillag és a harang. Amint a fentiekből is kiderül, az első világháborús osztrák-magyar katonai alakulatjelvények jelképtára igen gazdag. Ábrázolásaikés szöveges tartalmuk révén ezek az apró tárgyak rengeteg információt hordoznak a Nagy Háború hadieseményeivel, a harcokat megvívó alakulatokkal és katonákkal, illetve az általuk használt harceszközökkel kapcsolatban. A Déri Múzeum sapkajelvény-gyűjteményének bemutatása nem csupán a militaria-gyűjtők népes táborának érdeklődésére tarthat számot, hiszen (had)történészek, muzeológusok, művészettörténészek, ipar- és helytörténettel foglalkozók egyaránt hasznos adatokra bukkanhatnak a katalógus böngészése közben. A debreceni kollekció közzétételét indokolja, hogy a gyűjtemény reprezentatív keresztmetszetét adja az első világháborús tárgyi kultúra egy különleges szeletének, s nem érdektelen, hogy a bemutatásra kerülő három és félszáz jelvény között több ritkaság is található. A tételes számbavétel előtt szót kell még ejteni a gyűjtemény létrejöttéről, sorsáról, valamint ma már csak írásos és képi források alapján ismert egykori darabjairól. DEGENFELD PÁL HAGYATÉKA A DÉRI MÚZEUMBAN A Déri Múzeum numizmatikai gyűjteménye 1931-ben gróf Degenfeld Pál 1 8 értékes ajándékával gazdagodott. A adományozó nagy gonddal és anyagi áldozattal összeválogatott - szám szerint 555 darabból álló - vi18 Degenfeld Schomburg Pál gróf (1871-1952) a főrendiház örökös tagja és jegyzője volt. A két világháború között a négy legnagyobb földbirtokkal rendelkező magyar főúr egyike. Tulajdonában voltak Hajdúdorog, Verseg, Újfehértó, Nyírjákó, Rohod, Bököny, Nyírbakta, Baktalórántháza és Gelénes települések. 1916-ban főhadnagyként szolgált a m. kir. 2. honvéd huszárezredben. Könyv- és régiséggyűjteménye országos hírű volt. 1929-ben a csillagvizsgálónak adományozta az egykori Degenfeld-Podmaniczky könyvtár értékes régi csillagászati könyvgyűjteményét. Birtoka államosítása után Budapesten élt ahonnan 1951-ben kitelepítették. Sződligeten sógornője fogadta be magához. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Adatár 1169-2010. Molnár János: Földesúri családok. Degenfeld család. (Kézirat)
