Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2010 (2011)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Takács Péter: Őrlő (lisztelő) szerkezetek Bihar megyében a 18. század utolsó harmadában

Kreybing - Berényi- Hank, 1950. Kreybing Lajos - Berényi Dénes - Hank Olivér: A Berettyó és Körösök tája. Bp. Makkai László, 1962. A technika történeti fejlődésének törvényszerűségeiről, Techntört. Sz. 1-2. sz. 9-12. Makkal László, 1974. Östliches Erbe und westliche in der ungarischen Landwirtschaft der frühfeudalen Zeit (10-13. Jahrhundert). AtSz. XVI. Suppl. 1-53. Makkai László, 1984. Az európai feudalizmus energiagazdálkodásának mérlege. Tört.Sz. 1-2. sz. 34-41. Márton László, 2003. Vízimalmok Erdélyben. Pallas-Akadémia. 2003. Mendöl Tibor, 1937. Bihar megye földrajza. In. Nadányi Zoltán szerk. Bihar vármegye. Magyar városok és vármegye monográfiája. Bp. Mendöl T. 1938. Településtörténet, településföldrajz, történeti földrajz. (Szentpétery Emlékkönyv. Bp. 1938.73. s. k. I.). Mendöl Tibor, 1963. Általános településföldrajz. Bp. 1963. Mezősi Károly, 1943. Mezősi Károly: Bihar vármegye a török uralom megszűnése idején (1692). In. Kniezsa István szerk.: Településtörténeti Tanulmányok. Bp. 1943. Körös - Berettyó-völgy, 1896. Monográfia a Körös- Berettyó-völgy ármentesítéséről I—II. Szerk. Gallacz János, Nagyvárad. Nagy Júlia: Magyarország I. katonai felvétele II. József korában. Térképészeti Közlöny II. (1932.) 35- és köv. Bihar megye felvételezése 1778-84 között történt. Oláh József, 1987 = Fejezetek a sárréti települések történetéből. HBmLÉ. Debrecen. 29-39. Osváth Pál, 1874. Bihar vármegye Sárréti járásának leírása. Nagyvárad. Ozsváth Gábor Dániel, 1999. Malomépítészet Torockón a 18-19. században. Népi építészet 285-314. Szentendre. K NagySándor, 1886. Bihar vármegye földrajza, Nagyvárad. K. NagySándor, 1884-1888. Bihar-ország. I-III. Nagyvárad. Nemesné Ipoly Márta, 1962. Malmok, ipari és gazdasági létesítmények az első katonai felmérés térképszelvényein. 1782-85. Bp. 102 TAKÁCS PÉTER Papp Antal, 1956. A Nagy- és Kissárrét vidékének régi vízrajza. AUD. III/2. Debrecen, 1957. PongráczPál, 1967. Régi malomépítészet. Bp. Sárospataki malomkőbányászok szabályai. 1740-1771. MGSZ. 1895.5- évf. 11-16. Siska József, 2006. Bodrogközi malmok. HOME XLV. Miskolc, 481-497. Szádeczky [Kardos] Lajos 1-2., 1913. Iparfejlődés és a czéhek története Magyarországon okirattárral, 1-2. k. Bp. Szendrey István, 1968. Egy alföldi uradalom a török hódoltság után. Bp. 1968. Szűcs Ernő, 1999. Bihar megyei malmok történetéből. HBmLÉ. Debrecen. 253-273. Szűcs Sándor é. n. = A régi Sárrét világa. Bp. Szent Gellért nagy legendája. Ismeretlen szerző: Szent Gellért marosvári püspök, Magyarország mártírja (13. század). Fordította Jeleníts István. In.: V. Kovács Sándor: A magyar középkor irodalma. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp. 1984.753-782. Takács Péter, 2005. „Bihar-ország" vásárai és vásározó népe a 18. század utolsó harmadában. In. ///. Barta János és Papp Klára szerk. Bihar vármegye az úrbérrendezés idején. Debrecen, 2005.79-132. Takáts Sándor, 1902. Malomkő-kivitel a XVI. században. MGSZ. 9. évf. 9495. Takáts Sándor, 1907a. A magyar malom. Sz. 1907.143-236. Takáts Sándor, 1961. Művelődéstörténeti tanulmányok a 16-17. századból. Sajtó alá rendezte Benda Kálmán. Bp. 1961. Vályi András, 1790. Magyarországnak Leírása I—II. Vályi Ferenc 1909. A Hármas-Körös vízvidékére vonatkozó oklevéltári adatok az Árpád-házi királyok idejében. Kolozsvár. Vdzsonyi Ádám, 1973. A Tisza-völgy vizeinek szabályozása. In. A magyar vízszabályozás története. I. Szerk. Ihrig Dénes, Bp. 1973. Mai Lajos, 1935. Szárazmalmok, Szélmalmok, vízimalmok a régi Debrecenben. Debreceni Képes Kalendárium, Debrecen, 71-79.