Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)
NÉPRAJZ, KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA - Vajda Mária: Adalékok egy bihari település, Mezőkeresztes történeti néprajzához (18. század vége -19. század eleje)
94 VAJDA MÁRIA bennünket a Ns Vármegyére hogy tudnillik a'24 óra előtt való el temettetésnek Currenséf el titkoltúk, és Eő Kelmével nem közlöttük, melly eránt a'Nemes Vármegye Investigate peragáltatván 6 4, ha reánk bizonyosodott vólna kemény büntetést kellett volna szenvednünk.Arra való nézve méltóztassanak nékünk a' Tiszt[elete]s Urak más Prédikátort hoznunk. Tiszt[elete] s Pap János Urunkat pedig elbocsájtanunk." Ugyanezen levélhez csatolva, a püspök úrnak és a Venerábilis Deputatiónak címezve, 6 5 a „Hellység Bírái", azt írják hogy „Papp János Úrúnk több hibás tselekedeteihez accedálnak 6 6 ezek is, hogy a'melly embert voxoltatni eő Kelme el indított 's Birák Uraimék más excessuáért is megverettek"- vagyis ezzel azt igyekeztek bizonyítani, hogy a prédikátor egy büntetett, megbízhatatlan személyt bízott meg az elöljárók által szedett papmarasztó szavazatok felülvizsgálatával. Arról azonban elfelejtettek szólni a bírák, hogy milyen kihágásban találták vétkesnek az illetó't, amelyért megverették. A másik újabb hibás cselekedet, amellyel ebben a levélben vádolták Pap Jánost, súlyosabb, hiszen a szószékről elhangzó tanítását bírálták, holott még január elsején is, egy hónappal azt követően, hogy nem marasztották, akkor sem tudtak felhozni semmi kifogást e tekintetben ellene, sőt ellenségei is elismerően nyilatkoztak róla az esperes megbizottainak. Most viszont azt hozzák fel ellene, hogy hibásan tanít: „Poenitentiális hétnek kezdetin Kainrul, és Abelrül tevén Tanitást, az applicatióba 6 7, azon hízelkedő embert Ábelnek, a'Jó Embereket pedig Káinitákk declarálta. Ezeket is a'többi hibás cselekedetihez számlálván éppen, Tiszt[eletejs Papp János Urunkat nem acceptaljúk. A' többi vádak pedig mellyekkel Tiszteletes Papp János Urunkat terhelték lakossaink is, immár a'mint Tttes Mensáros Curator Úr, méltóztatott jelenteni, nálla van. A'Mi pedig Tiszt[elete]s Papp János Urunk ellenünk tett vádgyát illeti, mi azt könnyen vissza tudjuk verni." Anélkül, hogy ismernénk a tiszteletes úr prédikációját, nem kell sok feltételezés ahhoz, hogy a bírák, akik önmagukat a közösség feddhetetlen, jó embereinek tekintették, Isten kedveltjeinek, valójában önös érdekektől vezérelve feláldozták Isten földi szolgáját, a prédikátort, Káinitákká váltak, s amikor a prédikátor a szószékről szembesítette őket, s a nyáját mindezzel, elszörnyedtek, s hamis tanítást kiáltottak. A papmarasztás ügye, Mezőkeresztes bíráinak, valamint Pap János prédikátornak a harca tovább folytatódott. Egy befejezetlen, aláírás nélküli „Responsio Joannis Pap V.D MlnistriEcda M.Keresztes"című irat 6 8 konkrét előzményeit, vagyis a vádpontokat, amellyel a prédikátort illették, nem ismerjük, csak a lelkipásztor ezekre adott válaszait. A 8 vádpontra adott felelet szinte mindegyikében azt írta, hogy az rágalom (calumnia), vagy a valóság elferdítése. 63 currens: körlevél 64 investigatiotperagái: vizsgálatot folytat 65 TtREL I.i.b.i8. 66 accédât, hozzájárul 67 applicatio: alkalmazás 68 TtREL lib. 18. ; responsio: válasz, felelet Minden bizonnyal elsőként azt fogalmazták meg ellene, hogy hánykódása vezetett a mostani helyzethez. Ugyanis az első válasza így szólt: , Tagadom, hogy az én hánykódásom miatt a'nem marasztok szaporodtak vülna,; mert soha nem hánykódtam." Az iratokból egyértelműen kiderül, hogy az önérzetükben megsértett helybeli elöljárók rossz néven vették, hogy „Poenitentiális héten Tiszteletes Úr tanításokat tévén bosszúságából a'községet Qergezenusoknak mondotta, 6 9 A tiszteletes úr azt mondta a szószékről - amint a második vádpontra adott válaszában írja: „Vallyha itt is ne találtatnának ollyak, a'kik mint a' Gargazénusok, ha a'Krisztust nem a'maga személyében is, mindaz által az őszolgájának Személyében Helységekből ki űzni kivánnák, melly et senki nem apprehendált azokon kívül a'kik magokra vették." A következő pontra adott válasz alapján nyilvánvaló, hogy a lelkészi munkájának, kötelességeinek mellőzésével vádolják, nevezetesen azzal, hogy az úrvacsora szentségét a betegeknek nem viszi ki, melyet példákkal cáfol. Olyan kérte ezt számon rajta, aki dézsában a kútról tudja a vizet hordani, de a templomba nem megy el úrvacsorát venni. Már korábban nehezményezték, hogy Pap János panaszt tett ellenük mind az esperesnél, mind Mensáros Dániel bihari főszolgabírónál, hogy a rendelet ellenére arra akarják őt kényszeríteni, hogy a halottat 24 óra előtt eltemetesse. Sőt magát a rendeletet is el akarták titkolni előtte. Most pedig pont az ellenkezőjével vádolják, hogy ő volt éppen az, aki szóvá tette, miért nem temetik már el a halottat. Holott ő akkor csak azért szólt, mert „marhát vágván a'torra, az időt töltötték". Ezt is merő„calumniá"-nÁ minősítette, mint a következő vádpontot. Miután a megszentelt ünnepen tilos volt a munka, s az egyház szigorúan számon kérte híveitől ennek betartását. Nem tetszett a keresztesi atyafiaknak, hogy a tiszteletes úr„ű' Vasárnap és Innep rontókatSzüntelen ki prédikálván, sőt ellene fordították számonkérését, egyenesen azzal vádolván, hogy „Kelmed pedig mindég Vasárnap mengyen a Debretzeni Vásárra, és a'hegyi Szőlőbe." Vásárra mindig szombaton szokott menni - válaszolta vagy ha temetése volt, akkor a vásárlását hétfőn intézte. Hegyi Szőlőbe pedig soha nem emlékszem, hogy Vasárnap mentem vólna, hanem ha 69 Gadarai megszállott: Jézus egy légió ördögöt űzött ki belőle. Megengedte, hogy az ördögök a közelben legelésző disznókba menjenek, s az egész konda a meredek parton át a tóba rohant és vízbe fulladt. A csoda a Genezáreti-tó K-i partján történt, a pogányok lakta Tízváros vidékén, Mk 5,1-20: és Lk 8,26-39: Geraza, Mt 8,28-34'. Geraza valójában Gergesza. A meggyógyult embernek Jézus nem engedte, hogy csatlakozzon hozzá, hanem hazaküldte övéihez, az pedig ment, és a Tízvárosban mindenütt elmondta, hogy mit tett vele Jézus. - Amikor a szinoptikusok ennek a megszállottnak a meggyógyítását beszélik el, többféle helységnevet mondanak. Máté azt mondja, hogy Jézus a "gadaraiak vidékére" ment, néhány kódexben azt is lehet olvasni, hogy "a gergezenusok vidékére ment" Márknál mind a két név előfordul. Nagyon sok kézirat a "gerazénusok" megjelölést hozza, ezt ki kell zárnunk, mert Geraza két napi járásra van a tó partjától. "Geraza" ezért Gergesza javított írása is lehet. Gadara és Gergesza egyaránt helyszíne a gadarai megszállott gyógyulásának. - KROLL Gerhard: Jézus nyomában. Fordította: Diós István. Budapest, 1993.337; Magyar Katolikus Lexikon IV. kötet. Szent István Társulat az Apostoli Szentszék Könyvkiadója. Budapest, 1998. 879.; L- még Bibliai kislexikon. Irta és szerkesztette: GECSE Gusztáv és HORVÁTH Henrik. Budapest, 1978.74-75.
