Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)
NÉPRAJZ, KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA - Vajda Mária: Adalékok egy bihari település, Mezőkeresztes történeti néprajzához (18. század vége -19. század eleje)
90 VAJDA MÁRIA Kár elereszteni a'jó Tanítót, de azért csak nem maraszták, hadd menjen el, elég vólt eddig itt lakni, mert nagy a kívánsága.". 3 8 Az elkeseredett, de ugyanakkor elszánt Pap János prédikátor az egyházkerület püspökének, Szilágyi Sámuelnek írott, 1782. február 4-én kelt levelében 3 9 őszintén feltárta,,igen nyomorúságos, és elnyomatott állapottyá"-\, s a papmarasztás körül kialakult áldatlan helyzetet. „Nekem két vagy három titkos ellenségeim levén a Tanátsban, a marasztás idején a Hellység Házánál a második Biró a Népnek igy szállott: H ally a Kegyelmetek Tiszt. Uram szolgalattya ellen nem szolhatunk, mert az Isten is megverne, de hirtelen ne feleilyen Kegyelmetek, hanem elebb egy mas kőzött jól meg hánnyák vessék, hogy ő Kegyelme nagy kivánságu ember, melly miatt nem birnak velle. Ezen mondáson a Népnek esze veszvén, s sokan nem is marasztottak" - írta püspökének „ŰZ Urban leg kisebb Szolgája, Pap János Mező Keresztesi Prédikátor"- ahogy önmagát nevezte levelének aláírásában. Tanulságos a tiszteletes úr tényfeltáró levele abból a szempontból is, hogy rávilágít, mennyire nem vették jó néven a helyi elöljárók, a belügyeikbe való külső beavatkozást, s önérzetükben csorbulva, még inkább makacsul ragaszkodtak saját akaratuk véghezviteléhez. Ezt mutatta, hogy Mensáros Dániel bihari főszolgabíró, coadjutor curator úr kegyes beszédével nemhogy őket „eszekre hozhatta volna, sőt azt mondották: hogy közöttünk szép békesség lett volna, ha a Tekintetes Urat ide nem hivtam volna". így viszont annak adtak hangot az elöljárók, hogy „már láttyuk hogy Uri autoritussaf 0 akarja magat meg megmarasztatni, hogy rajtunkjobban dominálhasson 4 1." A senior (esperes) úr vizitációjakor is, csak a nép hatod részét hívatták egybe az elöljárók, „azokat, akiket reám nem voxoloknak tudtak, mégis Írásban azt felelték: harmad része sem maraszt a Hellységnek" - olvashatjuk a prédikátor levelében. A keresztesi helyzet alaposabb megismerésére a senior úr által megbízott Marjai Pál és Gál János jelentését fentebb már ismertettük. A tiszteletes úr, az ekkor felhívatott emberekkel kapcsolatban azt jegyezte meg a püspöknek írott levelében, hogy dzokàl„fascinaltak és ijjesztették is", hogy korábbi szavazatuktól el ne álljanak. A helység tanácsának egyik része a népet ámította, a másik része a rektor házában azt hallgatta, hogy kik hogyan szavaznak. 4 2 Annak is hangot adott levelében a prédikátor, hogy az ő pártján lévőket elhagyták, „az egész /.amint nevezik:/ Szász Városról 4 3 felhivattak, őnekiek meg is parantsolták: hogy ream ne suffragallyanak. 38 TtREL. I.i.b.i8. fascinai: megigéz, megbűvöl salva venia: engedelemmel legyen mondva 39 TtREL. I.i.b.i8. - Pap János mezó'keresztesi prédikátor papmarasztási ügye 40 àutoritus: tekintély 41 dominálhasson-, uralkodhasson 42 A rektor háza az iskolával volt egybeépítve. A korabeli építőanyagok ismeretében, nem volt nehéz kihallgatni a szomszédos classisbdn (osztályban) folyó eseményeket. 43 Szász város: A mezőkeresztesi település-rész nevével az anyakönyvekben is találkozunk. 1770-ben (közelebbi dátum nélkül) Szász György a Szászvárosból vette feleségül Pap Mihály leányát, Sárát ; 1796. január 11-én Kiss Péter, lakhelye: Szászváros vette feleségül Tar István leányát Sárát, lakhelye: Mezőkeresztes; 1798, január 11-én Ádám György, Lakhelye: Mezőkeresztes vette feleségül Kiss Ferencné leányát Kiss Sárát, Lakhelye: Szászváros; 1787. július 30. -1800. szeptember 30 között négy gyermek De nem is újság ez ő közöttök, mivel nekem sok Ízben megvallottak, hogy ezelőtt való Prédikátorokra Hazanként szedték a suffragiumot és rovasra metzven, ha a hosszabbig rovás marasztotta, meg fordítottak mint legközelebb előttem valóval is tselekedték." Amellett, hogy a papmarasztás szokásához kapunk értékes adalékot a házankénti feljárás nyomán rovásra metszett szavazatokkal (suffragium), a korabeli választási csalás technikájához, a mezőkeresztesi elöljárók erkölcsiségéhez is. Az egyházkerület püspökének írott leveléhez mellékelve 19 pontba szedte Pap János az őt ért mezőkeresztesi sérelmeket [gravamen?két!"" 1. Mezőkeresztesre jövetele esztendejében, 1772-ben a parochiális ház mögötti kiskertjéből ellopták méheit, s hiába kérte az akkori bírót, mind ő, mind az akkor ott lévő Méltóságos Uraság katonája, nem adott motozókat, hogy a tolvajt kiderítsék. 2. Egykor, távollétében, a már említett kertből, a veremből murokrépá it mind ellopták. Egy másik kiszálláskor [dislocatio)„Pinczémet felvervén magamnak és masnak ott levő Borába praeter popter [körülbelül] 8 Csebert el hordtak és el is eresztettek a szomszéd Istallóban ittak meg, de senki sem kereste, jóllehet akkor könnyen kikereshettek volna". Egy harmadik alkalomkor, „egy kövér harmad fü Üszőmet, ha nagy, rendkívül vad kutya ugatasra setét ettzaka Cselédem ki szaladván:/ el vitték volna és már szarvaira két köteleket találtak kötve, melly kötél a' Tolvajt ki mutathatta volna, panaszoltam, de senki sem kereste." 3. „Szénámat; Szalmamat, es egyéb Takarmányimat, mivel soha jol keriteni nem szoktak, Marhájok el szokta predaalní" 4. „Egy szopós Ökör Borjamnak farkát elvágták, es a vérén a kartevő embert meg találván, törvényre citálták, a farkat egy Aranyra betsültek, de soha meg nem fizettettek, es ma is oda van." 5. „Egy eretlen Ifjú, a Dezsma be vitelkor, Püspökibőlreszegen Szekeremet Lovastól haza hajtotta, Szekerem nemesebb részéit összve törte, magamat gyalog hagyott, es ettzaka haza fele hoba, fagyba botorkaztam. Borsnál tovább nem mehettem, mert a lábam kl fitzamodott es ott való T. Uram Lohaton mas nap haza hozván, törvényt tettek az Ifjúra es ítélték 12 paltzára es a kár megfizetésére hozzam küldöttek hogy installya el a Pálczát, es azt nekíe consonalvan 4 5 a Tanats egy kanta bort vett rajta, es a kárt is noha sokszor jelentettem, mais oda vesztett." 6. „Egy másikon járó alá való Ember, két Predikatíos Halottam levén egy napba, azomb magamis erötlenseggel voltam, hogy ki nem kisertem, kettszer is a sokasag közzül, utannam igy kiáltott: Nem arra, nem, mert jo út vagyon erre, ezt. ezert meg tsak senki is meg nem pirongatta." 7. „Majd minden esztendőben hol vetes, hol széna, hol Buzabelí conventiomat akarták de falcalni 4 6, es Szanto földemet is elfordítani. keresztelésekor bukkan fel Szászváros neve.; 1797. január 27 és 1800. július 25. között a temetési matricula bejegyzéseiben, 8 ízben találunk innen való halottat. 44 TtREL. I.l.b.i8. 45 consonal. enyhít, könnyít 46 defalcalni: levonni, lehúzni
