Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Krankovics Ilona: Mozaikok a textilkereskedelem történetéből - A Kis Orbán család kereskedésének története
MOZAIKOK A TEXTILKERESKEDELEM TÖRTÉNETÉBŐL Form t A textilkereskedés forgalma 1806 és 1816 között 14000 • A vásárolt áruk összértéke "A kifizetett tartozás 12000 10000 8000 =il[mlihLl 1806 1807 1808 1809 1810 1811 1812 1813 1814 1815 1816 E 0 cn CD r^J 11= OJ V 4— cd 70 vro > vro > > ~o v<~o CD 3 > v(T3 > -n3 > > O••ZD > O •4-^ -CD 0 t; on > :0 a CD > ro a :o 33 -ro S "1 < < 1S Cl. > M_LJ ^ro ro 1806 6083 8017 15465 8264 37829 1807 8537 877 9063 6432 26139 51049 1808 10932 7954 5819 82683 107387 247 1809 5590 2485 54257 62332 20567 1810 6167 1757 780 106385 115089 90842 1811 338 44493 44831 96261 1812 2555 48 48103 50706 62534 1813 257 3136 737 1193 19165 24488 19441 1814 5335 267 434 1083 24447 31567 21925 1815 12243 89955 102197 10724 1816 1324 884 2471 55838 60517 58031 55 KÖZELKÉP A TEXTILKERESKEDÉS HÉTKÖZNAPJAIRÓL A kintlévőségeket és tartozásokat nyilvántartó üzleti könyv adatainak feldolgozása lehetővé teszi a Kis Orbán kereskedés 1813 és 1816 közötti éveinek, a kereskedés mindennapjainak elemző bemutatását. Fontos itt megjegyezni, hogy a forrás nem csupán a textilkereskedéssel kapcsolatos kintlévőségeket rögzíti, hanem mindenfajta más pénzmozgást is. Ilyen értelemben, inkább hitelezési könyvnek tekinthető, mintsem üzleti könyvnek. Ennek köszönhetően ismeretet nyújt arról is, hogy a családnak a textillel való kereskedésen túl igen jelentős jövedelme származott borok eladásából. Azok közé a kivételes helyzetben lévő polgárok közé tartoztak, akik borral látták el a város kocsmáit. A Vajdán 2 3 lévő hegyi szőlőből készített borokat, Debrecen városán kívül a mesteremberek is szívesen vitték. 2 4 Az 1815-ös esztendőben kivételesen nagy hasznot könyvelhettek el A textilkereskedés forgalma 1806 és 1816 között árut abban az évben vásároltak. Sajnos, a források korlátozottak. A nyilvántartás az 1816-os évvel félbeszakad. A vizsgált időszakban a vállalkozás tíz évét lehet elemezni, melyből látható, hogy a textilkereskedés, ha nem is kiugróan nagy haszonnal működő, de mindenképpen jövedelmező vállalkozás volt. Önmagában igen nagy eredménynek tekinthető, hogy 1809-től kezdődően egyre nagyobb ütemben fizették vissza az áruhitel által felhalmozódott tartozásaikat, saját kintlévőségeiket kézben tudták tartani. Egyre növekvő igény mutatkozott a finomabb textíliák iránt, s ez folyamatosan biztosította a kereskedés forgalmát. 23 HBmL IV. A. 1018/c. 61.cs. Vajda Bihar megyéi hegyközség. A Nagyváradhoz közeli falu 1848 előtt a Dobozy család földesúri birtoka volt. A források szerint Kis Orbán István 1794-ben Vajda községben 30 kapa szőlőt vásárolt 1500 vonás forintért. Az egyfelől özvegy Szél Ferencné, másfelől Nagy Mihály szomszédságában lévő szőlőt Guthy Borbála „egész földesúri jussal és szabadsággal, szabad legeltetéssel és fajizással" örökös jogon eladta Kis Orbán Istvánnak és Némethy Juliannának. A szerződés szerint Guthy Borbála, P. Szathmáry István özvegye „bizonyos elkerülhetetlen szükségtől viseltetve" kényszerült eladni a megörökölt szabad szőlőt. A szőlő mellett a vevő tulajdonába került az azon lévő borház minden felszerelésével, és „húsz hordó háromezer az évi termésű borokkal". Három év múlva, 1794-ben Kis Orbán István azzal kereste meg Vajda - földesúri jogokkal bíró - hegyközségét, hogy vajdai lakos Félegyházi Nagy Mihálytól „három ember műve darab, dézsma alatt lévő szőlejét a magáéhoz venné." A kérelmező engedélyt kapott annak megvásárlására, dézsma alóli kiváltására, mivel szemmel láthatóan a két darabban lévő szőlő valamikor öszszetartozott. A felül 19, alul 8 sorból álló szőlődarab 110 vonás forintért került a Kis Orbán család birtokába.i8i6-ban újabb vásárlásokkal növelte a már megszerzett vajdai szőlőbirtokot. A tőszomszédságában lévő 30 kapa szőlőbirtokot 2600 váltó forintért vette meg korábbi tulajdonosától, Kovács Ilonától. Még ugyanebben az évben tulajdona lett hegy-szomszédjának, Öreg Szabó Istvánnak a szőleje, 400 váltó forintért. A Vajda községben megszerzett 90 kapa szőlő hatalmas vagyon volt a család kezében. Az ott termelt borból származó haszon nagyságát csak becsülni tudjuk. A korabeli borkereskedelem jövedelmezőségét ismerve, önmagában elegendő lett volna a család vagyonának folyamatos gyarapodásához. 24 HBmL XI. 107.3. Itt vették a bort Auer Sándor és Raidl József vasárusok, Szathmári János lakatos mester, de még a serfőző Pényi József is.
