Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)
AGRÁRTÖRTÉNET - Surányi Béla: Hortobágy és a magyar szürke szarvasmarha
HORTOBÁGY ÉS A MAGYAR SZÜRKE SZARVASMARHA 305 5. ábra Magyar szürke marhák a Hortobágyon A háború után létesített állami gazdaságok 17 3 közül a Hortobágyi, a Középtiszai és a Városföldi Állami Gazdaságban maradt meg az állomány. A mai magyar szürke marha tehenek eredete ide vezethető vissza. A töviskesi és az izsáki gulya maradéka Hortobágyra, a mezőnagymihályi és hosszúháti állomány a Középtiszai Állami Gazdaságba került. A magántenyészetek megszűntek és kb. 200 tehén és 6 bika őrizte az ősi fajta génjeit. A kosztromai fajtával történő keresztezés 17 4 - noha javította a tejtermelést - nem csökkentette a fajta hátrányát a magyar tarka marhával szemben. 1962-ben az Állami Gazdaságok Központja által hozott határozat „hivatalosan" is elősegítette a fajta fennmaradását. 1963—1964-ben a Hortobágyon 180, a Középtiszai Állami Gazdaságban 80 és Városföldön 50 magyar szürke tehén képviselte a fajtát. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (MÉM) 1973-ban hozott határozata kiterjesztette a fenntartást az összes hazai őshonos állatfajtára. „.. .A múlt század (XX. század) hetvenes éveitől kezdve lassú fejlődés következett be. Az állami gazdasági gulyák létszáma stabilizálódott, állategészségügyi helyzetük rendeződött. Két termelőszövetkezet is létrehozott egy-egy gulyát. Az utóbbi években magántenyésztők is érdeklődni kezdtek a fajta iránt. Azok megmaradt. Mintegy 150-200 darab vásárolt sőrét hizlaltak még néhány évig és az állatok között szép számmal akadt magyar szürke vérségű egyed is, melyek szállítása mindig gondot okozott. 173 Ua. 19174 Ua. 19-20. után az évek után, amelyekben a fajtát csupán géntartaléknak tekintettük, viszonylag elég hamar többen úgy gondolják, hogy olcsó extenzív technológiákban ez a fajta is versenyképes lehet. " 17 5 A magyar szürke marha megmentésében óriási érdemei vannak Bodó Imrének, a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum emeritus professzorának, aki tudományos tevékenységét ennek az ősi fajtának szentelte. Látható, hogy 1945 után a magyar szürke marha történetében új fejezet kezdődött, ami már nem kapcsolódik Debrecen mezőgazdasági kultúrájához. Az erdős-puszták, a debreceni löszhát és a Hortobágy együttélése megszakadt. Az sem vitatható, hogy a hagyományos pásztorkodás időszaka réges-rég lejárt, s egy korszerűbb hasznosításnak kellett volna átadni a terepet, a legeltetés megtartásával. Sok más elképzelés mellett azonban ez sem valósult meg, ami Debrecen erős hagyományőrzésének a rovására írandó. 1945 előtt Debrecen állattartása zömmel egyet jelentett a Hortobágy állattartó kultúrájával, olyan szorosan kapcsolódott egymáshoz Debrecen és a magyar marha a Hortobágyon keresztül, hogy a XX. század második felétől már nem értelmezhető összeállításunk mondandója. A város közvetlen határában megalakuló állami gazdaságok és termelőszövetkezetek vették át a történelem diktálta szerepet, a Hortobágy és a magyar szürke marha nélkül. 175 Ua. 20.
