Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)
AGRÁRTÖRTÉNET - Surányi Béla: Hortobágy és a magyar szürke szarvasmarha
HORTOBÁGY ÉS A MAGYAR SZÜRKE SZARVASMARHA 301 Véleménye szerint az állomány csökkenése elsősorban a köztenyésztést érintette. Nem találta ésszerűnek a tejelőképesség javítását, attól tartván, hogy ez az igázhatóság rovására történik. Országos jelentőségűnek tekintette a Debrecen-Hortobágyi Magyar Tenyészbikatelep tevékenységét, hiszen hároméves korban értékesítette a köztenyésztésben teljesítő tenyészbikákat. A származás - mezőhegyesi és sarkadi - és a hosszú ideje folyó tenyésztői munka garanciát jelentett a kiváló örökletes háttér kialakulására, amit a leendő tenyészállatok fölnevelésénél messzemenően figyelembe vettek. Az 1934-ben elindított maremman fajtával történő keresztezési kísérlet Debrecent közvetlenül nem érintette. 1935-ben a Földművelésügyi Minisztérium 13 5 elhatározta, hogy újból felállítja a magyar marha tényészkerületét és állami támogatással öszTóth Arisztid: A magyar marha helyzete a szarvasmarha tenyésztésünkben. = Köztelek, 1933. XLIII. 63-64.563-564. Továbbá: Uő: A magyar marha tisztavérben való tenyésztése és fejlesztése. = Köztelek,1934. XLIV. 63-64.611. ,Uő: A magyar marha felkarolása. = Köztelek, 1935. XLV. 73-74- 727-728., Geist Gáspár: A magyar marha felkarolása. = Köztelek,1935. XLV. 79-80.775-776. Halász Miklós, a Debreceni Gazdasági Akadémia Gyakorlati Tanszékének vezetőjeként szintén a magyar marha megmentését szorgalmazók táborába tartozott. A jobb takarmányozásban és a helyes tenyészkiválasztásban látta a fajta minőségi javulásának feltételeit. 1925-1928 között rendszeresen mérte a tenyészbikák testméreteit (10 paraméter). A kedvező tartási körülmények hatására növekedett a testhosszúság, az övméret, a csontok vastagsága. A kiadós takarmányozás - véleménye szerint - nem veszélyezteti a bikák edzettségét, igénytelenségét, ellenálló-képességét. Majd iróniával megjegyzi: „.. .még messze vagyunk az Alföldön az olyan jó takarmányozástól, amely a magyar marha igénytelenségére befolyással lehetne. " Lásd: Halász M. : A jobb takarmányozás és a helyes tenyészkiválasztás hatása a magyar marha tenyésztésénél. = Köztelek, 1928. XXXVIII. 15.295-296. Nagyon ésszerű javaslatot fogalmazott meg a Hortobágy állategészségügye kapcsán is, az áldatlan állapotok fölszámolását sürgetve, egyúttal gazdaságos megoldást kínált. Uő: A Hortobágy állategészségügye. = Köztelek,1934. XLIV. 59-60.580-581. 135 Batlha P. (1936): 223-224. A Magyarmarhatenyésztők Országos Szövetségének ( MMOSz) kezdeményezésére az 1930-as évek közepén több gulyában fejési kísérletet indítottak el, mintegy 120 jószág bevonásával, megfelelő takarmányozást biztosítva. A mezőhegyesi ménesbirtok tenyésztésében lévő Túzok nevű tehén 4.200 kg-os éves tejtermelést ért el, 4,5 %-os zsírtartalommal. A napi tejhozamot tekintve az egri fó'káptalan Ákos nevű tehene vitte el a pálmát, 24 literrel. Az ellenőrzött állomány nagyrésze 1.600-2.500 liter tej termelésére volt képes. Ezen eredmények láttán a szakemberek nagy reményt fűztek ahhoz, hogy a köztenyésztésben, azon a vidékeken, ahol a gazdák rendszeresen fejték teheneiket, a kísérleti tapasztalatok hasznosíthatók lesznek. Egyidejűleg Kompolton folytak a keresztezési kísérletek. Az MMOSz a Róma nevű bikát bérbe vette és gondos ellenőrzés mellett néhány gulyában elkezdték a vele való fedeztetést. Lásd. : Ua. A XIX. század utolsó évtizedeiben meginduló tenyésztői munka az erdélyi marha tejelékenységének javítására és fejlődésének gyorsítására, nem talált követőkre, gondolván itt elsősorban az Alföldre. Erdélyhez képest a fentiekben említett fejési kísérletek elindítása és az erre épülő kitartó munka, legalább fél évszázadot késett. Wellmann Oszkár, a korszak kiváló szakembere, akinek a nevéhez fűződik többek között az egységes típusú magyar tarka marha kitenyésztése, megadta a tejelő jellegű magyar marha kialakításának a „receptjét". Bulgária példáját említve, megjegyezte, hogy,,.. .mi magyarok, akik világszerte elismert, hírneves állattenyésztők vagyunk és magas színvonalú állattenyésztéssel rendelkezünk, miért nem tudunk a magyar marhával hasonló eredményeket elérni. " Az 1930-as évek elején „ a mezőhegyesi ménesbirtok, a Magyar Föld RT sarkadi uradalma és az egri főkáptalan rábolyi gulyájából állítottak be kísérletre 10-10 tejelő jellegű tehenet a tejhozam fokozása végett. " Lásd: Wellmann tönzi a népies törzsgulyák létesítését. Az országos üggyé terebélyesedő keresztezési kísérlet - a kezdeti eredmények ellenére is - már túl későn vette kezdetét ahhoz képest, hogy egy tendenciát lassítson, netalán viszszafordítson. Ez a munka sajnos hiú ábrándnak bizonyult, annak ellenére, hogy a bécsi döntéssel nőtt az ország területe - Észak-Erdély visszakerült - de a határmódosulás csak 0,5 %-os növekedést eredményezett, az összállományhoz viszonyítva. A háborús évek alatt a magyar marha arányának alakulása: 1940:11,4% 1941:9,3% 1942:9,i % 1943:8,5 % A második világháborút követő 13 6 évtizedben véglegesen megpecsételődött a fajta sorsa: 1946:5,0 %, 1957:2,5 %, 1967:0,005 %. Ezzel lezárult a köztenyésztésben lévő magyar szürke marha több évszázadot átívelő hazai története. MAGYARMARHATENYÉSZTŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETE (MMOE) Az egyesület megalakulásának előzménye 13 7 volt, hogy Szabolcs megyében 1929-ben megkezdték a magyar marha törzskönyvezését, ami iránt országos érdeklődés mutatkozott. Ez arra ösztönözte az Országos Törzskönyvelő Bizottságot (OTB), hogy országos keretek között szervezze meg a fajta törzskönyvezését. Meissner Károly 13 8 a debreceni székhelyű Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara titkára elkészítette a magyar marha törzskönyvezési standardjának tervezetét, amelyet Jármy Menyhért kóü]\ és Orosz Sándor székelyi gulyájának küllemi bírálata során véglegesítettek. Battha Pál az OTB titkára 1930 őszén bejelentette az egyesület létrehozásának a tervét. 13 9 Az alakuló közgyűlésre 1931. március 23-án került sor a fővárosi mezőgazdasági kiállítás keretében. Az igazgatóválasztmányba bekerültek a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara (TiMeKa) képviselői és szakemberei, közlükJóna István (gazdálkodó és tisztségviselő) és Surgóth Jenő (gazdasági főfelügyelő). Debrecen több ízben adott otthont az MMOE évi közgyűléseinek. ,40 Az 1933-ban tartott összejövetel alkalmat nyújtott a részt vevőknek arra, hogy az Epreskertben 14 1 megtekintsék Debrecen város törzsbikáit és növendék bikaállományát, a Hortobágyon a város törzsgulyáját és a bikaOszkár: A tejelőjellegű magyar marha kitenyésztése. = Köztelek,1933. XLIII. 103-104. 892-893. 136 Bodó I. -Gera I. -Koppány G. (2002): 18. 137 Kt. (1931): 465. 138 Kt. (1929): 1788. 139 Kecskés S. (1991): 172. 140 Kt. (1933): 706. Az előadók között szerepelt többek között Wellmann Oszkár, Piacsek András stb. „A magyarmarha-tenyésztők debreceni közgyűlésének különös jelentőséget ad az a körülmény, hogy a jelenlegi gazdasági viszonyok a magyar fajta szarvasmarha-tenyésztés fokozott felkarolására vezettek és így a magyarmarhatenyésztés iránt nagyon szép érdeklődés mutatkozik..." 141 Kt. (1933): 737.
