Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)
RÉGÉSZET-ÓKORTUDOMÁNY - Kovács József Dénes: Az auxiliáris katonák hitvilága a I-III. századi Pannóniában
26 KOVÁCS JÓZSEF DÉNES Silvanus: Latin eredetű isten, de a legnagyobb népszerűségnek a Severus-kori Pannóniában örvendett 2 1. Kezdetben az erdők patrónusa volt, de később a mezei munkák, a termés és a nyájak védője is ő lett. A képi ábrázolásokon általában három helyszínen jelent meg: a házban, a határ közepén és a határ szélén. A feliratainkon kétszer mint Silvanus Domesticus és egyszer mint Silvanus Conservator jelenik meg. A Domesticus Silvanus leggyakoribb jelzője Pannóniában, a Conservator viszont egyedi. Feliratait a mi esetünkben többnyire veteránok állították. Talán ez azzal függ össze, hogy a leszerelt katonák, miután letelepedtek, termelői tevékenységbe fogtak, és ehhez a munkához kérték Silvanus segítségét. Tiszteletére Cirpiben templomot állítottak. GÖRÖG-RÓMAI ISTENEK Sok olyan görög isten, istennő és hérosz volt, amelyeknek nem volt megfelelőjük a római mitológiában, azonban a Római Birodalom valamilyen okból kívánatosnak tartotta tiszteletük átvételét. Ilyen esetekben szinte változtatás nélkül emelték át őket a saját hitvilágukba. Aesculapius és Hygia: Aszklépiosz és Hügieia római megfelelői. A gyógyítás és egészség eme két istene a pannóniai auxiliáris csapatok körében is ismert volt, bár tiszteletük nem tűnik túl intenzívnek. Ez a tény némileg meglepő, hiszen kultuszuk népszerűségét két fontos körülmény is indokolná. Egyrészt a hadseregben törekedtek arra, hogy jó egészségügyi körülményeket biztosítsanak a katonák számára (például a higiénia érdekében minden nagyobb létszámú csapat saját fürdőt épített, a sérülések és betegségek gyógyítására pedig külön katonaorvosokat alkalmaztak). Másrészt a vizsgált korszakban előfordultak nagy járványok: például a Parthus-háborúból (161-166) visszatérő itteni csapatok pestist hurcoltak be Pannóniába, aminek következtében a katonák igen jelentős hányada elpusztult. Hercules: Heralklész római megfelelője volt. Eleinte csak a magánemberek kultuszaiban jelent meg, de később állami szintre emelték tiszteletét. A katonák szemében ő volt az egyik legkedveltebb hadisten, így nem meglepő, hogy a pannóniai limes táborhelyeiről is kerültek elő Hercules-oltárok. AII. század végére datálható vukovári felirat, melyet egy praefectus cohortis állított, a hivatalos ideológia hatásával, Commodus Hercules-kultuszával hozható inkább összefüggésbe. A Déri Múzeum gyűjteményében is található két Herkules szobor, amelyek Pannónia provinciában készültek (1. és 2. kép). Az első fehér márványból készült (1. kép), amelyen az álló, szakállas alak jobbjával egy buzogányra támaszkodik, a baljáról pedig egy orosz1 kép lánbőr lóg. Valószínűleg egy szentélyből származik. Császárkori, dekoratív provinciális munka, Baracska területéről. 2 2 A 2. képen egy bronzból készült Herkules szobor látható. Az alak erőteljes, dinamikus mozdulat közben van ábrázolva. A bal kezében buzogányt és oroszlánbőrt tart, a jobb kezében egy azonosíthatatlan tárgy csonkja látható. A szakállas alak arca elmosódott, a test a középen át van fúrva (valószínűleg egy másik tárgyhoz volt rögzítve). 2 3 KELETI ISTENEK Mivel a pannóniai segédcsapatok soraiban sok orientális származású katona szolgált (főleg a már említett, Syriában alapított csapatokban), nem meglepő, hogy a keleti eredetű istenek kultusza is jelen volt a I—III. századi Pannóniában. 21 Többen feltételezték már, hogy népszerűségének egyik valószínű oka, hogy a bennszülött kelta vagy illyr lakosság hitvilágában létezett egy hasonló isten, amelynek a kultuszát Silvanus magába olvasztotta. A pannon lakosság inkább Pánt láthatta benne. Másképpen A. v. Domaszewski, továbbá Nagy I. - Szabó E., ACD12,1976,69-72, akik szerint Silvanus Pannoniában lokális isten volt. 22 Déri Frigyes: A debreceni Déri Múzeum gyűjteményeinek leírása (Debrecen, 1922), DF/R.81/VIII/10. 23 Déri Frigyes: A debreceni Déri Múzeum gyűjteményeinek leírása (Debrecen, 1922), DF/R.67/IV/15.
