Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)
TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Mező Szilveszter: Félúton Alaszka és Tűzföld között - Gondolatforgácsok Venezuela földrajzi megismerésének történetéhez Balázs Dénes (1924-1994) három dél-amerikai utazása kapcsán
FÉLÚTON ALASZKA ÉS TŰZFÖLD KÖZÖTT 251 keret ereszteniök, ők alapították a gazdag könyvtárral rendelkező Méridai Magyar Könyvbarátok Körét." 22 9 Balázs Dénes egy helybéli órásmesterrel, Flasch Ferenccel került kapcsolatba, akit Heger Jenő ajánlott figyelmébe. Méridai tartózkodása alatt Balázs Dénes nála kapott szállást, s részben ellátást. 23 0 Barátai támogatásával jutott el a Mérida közelében található San Javier del Valle-ba, ahol egy ódon kolostorépület kínál régtől fogva látványos fotótémát. Balázs Dénes színes és fekete-fehér felvételeken örökítette meg a patinás építményt, valamint a virágba borult belső kertet. Visszatérve Méridába, Balázs Dénes a város látnivalóiról készített képes dokumentációt. Éles szemű megfigyelőként fotografálta le a település érdekesebb épületeit, műemlékeit, utcáit, tereit. Mintha csak egy készülő útikönyvbe szánta volna a változatos témájú felvételeket. Nem felejtkezett el a város egyszerű lakóiról sem, akik többször megjelennek a méridai „fotóalbum" lapjain. Mindenekelőtt a település bájos főterét, a koloniális épületekkel gazdagon körbetűzdelt Plaza Bolivárt vette le. Visszatérő motívumként jelent meg nála a tér közepén álló gyönyörű szoboralkotás, mely Bolivárt ábrázolja kivont karddal, lova nyergében. Mögötte a város katedrálisa magasodik méltóságteljesen. Az 1800-as évek elején épült székesegyházat a kétszáz évvel korábban emelt toledói katedrális mintájára építették - szerényebb kiadásban. Kárpótolást jelenthet az itt élők számára, hogy a természet pazar díszlettel szolgált az épület hátteréhez. A főtérről - tiszta időben - vakító hósapkát viselő ormokban gyönyörködhet az ide látogató. A várostól keletre hatalmas vonulatok emelkednek, a legmagasabbak egész Venezuelában. Elérésükhöz nem szükséges alpinista tudás, mivel a fellegek tövében fekvő jeges páholyokhoz „légi villamosok" röpítik az utazót. IV. e. Teleférico - kapu a sorvadó gleccserek ezüstfényű világába Balázs Dénes méridai tartózkodása alatt felfigyelt a különleges közlekedési eszköz nyújtotta kényelmes lehetőségre, s elhatározta, maga is igénybe veszi a nem mindennapi szolgáltatást. Naplója október 5-i bejegyzése szerint:,, Az ég sötét gomolyfelhős, de helyenként süt a nap. Korán kelek, mert első akarok lenni a felmenetelnél a teleféricónál."™ A teherszállításra is használható felvonószerkezet kiinduló állomása Mérida egyik külső negyedében található, közel a Rio Chama leszakadó völgypereméhez. A Barinitas néven ismert megálló 1577 méter magasan fekszik. Innen libegnek ki a teleférico kabinjai. Az egyenként 35-40 fő szállítására alkalmas fülkék a venezuelai trikolór alapszíneire - sárgára, kékre és pirosra - vannak pingálva. A külső megjelenés attól függően változik, hogy éppen melyik szakaszon közlekedünk. Az első és második megálló (La Montana - 2436 m) között sárgák, a második és harmadik (La Aguada - 3452 m) között kékek, a harmadik és negyedik (Loma Redonda - 4045 m) között pedig piros színű „kocsik" futnak. Van még egy ötödik állomás is, a sváj59. kép A méridai teleférico, háttérben a Sierra Nevada Nemzeti Park hófödte ormai (Balázs Dénes felvétele, 1984) ci Matterhornnál csaknem 300 méterrel magasabb Pico Espejo (4765 m), ahová - nem lévén több szín a nemzeti lobogón - narancs színű kabinok közlekednek. 23 2 Mivel a Méridai-Kordillera aránylag közel található az Egyenlítőhöz, jól tanulmányozhatóak a tengerszint feletti magasság alapján szintekbe szerveződött életzónák. Ehhez nyújt segítséget a teleférico, amelynek a kabinjaiból szinte páholyból vehetjük szemügyre az egymást váltó ökoszisztémákat. Akárcsak Balázs Dénesnek, e sorok írójának is megadatott a szerencse, hogy a levegőből kövesse nyomon az egymásba finoman áthajló hegyvidéki klímaöveket. Kezdetben - az első szakaszon - nem sok változás érzékelhető a magasból. A hegyoldalakat sűrű, egybefüggő erdővegetáció borítja. A zöld monotonitásba némi színt csupán néhány magasra kiemelkedő óriásfa zuzmó- és liánzuhataga visz. A következő szinten - La Aguada és Loma Redonda között - már egészen más arcát mutatja a természet. A sziklás domboldalakat páramo-növényzet fedi, amelynek jellegzetes képviselői a tömzsi üstökösfák (Espeletia sp.). 229 TORBÁGYI P.: i. m. 237. oldal 230 Magánlevél dr. Balázs Dénesné Sprincz Vilma részére. Mérida, 1984. október 3. 231 BALÁZS D.: Venezuelai útinapló 1984.184. oldal 232 MEZŐ Sz.: i. m. 2003.97. oldal
