Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)
RÉGÉSZET-ÓKORTUDOMÁNY - Kovács József Dénes: Az auxiliáris katonák hitvilága a I-III. századi Pannóniában
24 KOVÁCS JÓZSEF DÉNES Egy-egy csapat átlagosan 2-3 vallási feliratot hagyott hátra, de van néhány egység, amelyekhez kiugróan sok szakrális emlék köthető. Ezek a csapatok: - Ala I. Cannanefativum civium Romanorum. Germán egység, állomáshelye Gerulata volt az l-lll. században (kisebb megszakításokkal); 8 vallási felirat köthető hozzá; - Ala I. Ulpia contarorium mllliaria civium Romanorum. Az alakulatot Traianus idején alapították, állomáshelye Arrabona volt 106-162 között,? vallási felirat köthető hozzá; - Cohors I. miliiaria Aurelia Antonia Surorum sagittaria equitata. Szír egység, állomáshelye Ulcisia Castra volt 176-250 között; 10 vallási felirat köthető hozzá; - Ala I. Thracum veterana sagittaria. Thrák egység, legtöbbet Camponában állomásozott 138-250 között, de ez idő alatt több pannóniai táborban is megfordult 9 (például Aquincumban és Intercisában); 8 vallási felirat köthető hozzá; - Cohors I. Aurelia Antonina miliiaria Hemesenorum sagittaria equitata civium Romanorum. 5zír egység, kizárólagos állomáshelye Intercisa volt, 180-253 között; 27 vallási felirat köthető hozzá 1 0. Látható, hogy az említett csapatok igen sokáig, nem ritkán 70-80 évig is ugyanott állomásoztak. Ez idő alatt többször lecserélődött az egység egész személyi állománya 1 1, így nagyon sok katona megfordult a táborban (pl. egy ezer főből álló cohors esetén akár 3-4000 fő is), aminek köszönhetően több epigrafikus emlék maradt utánuk, mint a többi segédcsapat után. Szintén megállapítható, hogy a felsorolt öt egységből három római polgárokból állt, közülük pedig kettő a birodalom egyik legfejlettebb provinciájából, Syriából származik. A FELIRATOK ÁLLÍTÓINAK SZEMÉLYE Érdemes megvizsgálni azt is, hogy a vallásos emléket magánszemély állította, vagy pedig a katonai egység (ala vagy cohors) nevében dedikálták. A legtöbb esetben a feliratot az egység valamelyik katonája állította, gyakran egyedül. Ezeken a vallási emlékeken a felirat állítójaként leggyakrabban a csapatok valamelyik parancsnokának (tribunus cohortis, praefectus cohortis, praefectus alae), tisztjének (centurio, decurio) altisztjének (optio, magister, tesserarius, signifer, vexillarius, summus curator, bénéficiais tribuni, duplicarius, etc.) vagy veteranusának a neve szerepel. Ennek oka valószínűleg az, hogy egy felirat elkészíttetése igen drága 9 Nehezen állapítható meg, hogy ezekben az esetekben az egész ala áttelepült-e, vagy pedig csak egy különítménye csatlakozott a másik tábor alakulatához. 10 A Cohors I. Hemesenorum pannóniai állomásozása azért rendkívül jelentős, mert Intercisán kívül nem állomásoztak máshol. A hosszú ideig ugyanott történő állomásozásuknak köszönhetően rendkívül nagymennyiségű feliratot hagytak hátra maguk után 11 Egy auxlliáris katona szolgálati ideje 25 év volt, azonban van példa olyan katonára, aki tovább szolgált (Isd.: Ló'rincz Barnabás: Die römischen Hilfstruppen in Pannonién während der Prinzipatszeit. Teil I.: Die Inschriften. (Wien, 2001.) volt 1 2, és csak ők rendelkeztek akkora jövedelemmel illetve megtakarítással, hogy ezt meg tudják fizetni. Az auxiliáris csapat nevében elkészített feliratok száma viszonylag kevés, és ezekben az esetekben is gyakran megjelölték az egység parancsnokának a nevét is. Az ilyen típusú epigráfiái emlékek szinte minden esetben templomokhoz vagy a császárkultuszhoz köthetőek 1 3. ISTENEK, ISTENNŐK A segédcsapatok vallási életét tanulmányozva megfigyelhető, hogy a katonák hitvilága nagyon változatos volt. Az oltárköveken és a templomi feliratokon mintegy 23 isten vagy istennő neve maradt fenn. Ez a vallási sokszínűség azonban csak a II. század végén - III. század elején alakult ki. Megvizsgálva ugyanis az ezt megelőző korszakot (l-ll. század), megállapíthatjuk, hogy a katonák egyrészt kevesebb vallási feliratot állítottak, másrészt a hitviláguk kevésbé volt változatos, mivel mindössze négy isten kultuszát lehet biztosan megállapítani: luppiter Optimus Maximus, Diana, Liber és Hercules istenekét. Mi lehet az oka annak, hogy a II. század végétől kezdve a vallási feliratok száma növekedni kezdett? A válasz minden bizonnyal a 180-as években folytatott limes-erődítési tevékenységben keresendő. Commodus uralkodása idején ugyanis Róma komoly erőfeszítéseket tett, hogy megerősítsék a jelentősen meggyengült pannóniai határt 1 4, így jelentős létszámú auxiliáris haderőt telepítettek ide a Birodalom különböző pontjairól. A megnövekedett legénységi állománynak és az igen változatos etnikai összetételnek köszönhetően pedig a szakrális emlékek mennyisége és változatossága ugrásszerűen növekedni kezdett. Érdekes megvizsgálni a vallási feliratokat abból a szemszögből is, hogy a limesnek mely területéről származnak. A határvédelem központi szakasza a Duna-könyök volt, amely Brigetiotól Intercisáig tartott 1 5. A legtöbb és legszínesebb vallási emlékek innen származnak - többek között az itt állomásozó két szír íjászalakulatnak köszönhetően. Az innen nyugatra fekvő területekről is viszonylag sok oltár került elő, de döntő többségüket luppiter Optimus Maximusnak és Dianának szentelték, így megállapítható, hogy nem jellemezte túl nagy vallási sokszínűség az itteni határszakasz csapatainak a mindennapi életét. A Duna-könyöktől délre fekvő auxiliáris táborokból került elő a legkevesebb vallási felirat, viszont feltűnő, hogy az itt állomásozó katonák hitvilága igen változatos volt: 7 istenség kultusza 12 Különösen drága lehetett olyan helyeken, mint például Intercisa, ahol nem állt rendelkezésre megfelelő minőségű nyersanyag a felirat elkészítéséhez, így távolabbról kellett azt odaszállítani. Ennek tükrében még érdekesebb, hogy ennek a castellumnak a területéről igen nagy mennyiségű felirat került elő. 13 Lásd. lentebb. 14 Az I. és II. Dunai háború a markomann-kvád-szarmata csapatok ellen, valamint a járványok erősen meggyengítették a védelmi vonalat. 15 Ez volt a limes legveszélyeztetettebb szakasza, amelyet burgus-rendszer kiépítésével is megerősítettek. Az építkezési munkálatok 185-ben fejeződtek be. Valószínűleg a legerősebb auxiliáris csapatokat is ide telepítették.
