Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)
TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Mező Szilveszter: Félúton Alaszka és Tűzföld között - Gondolatforgácsok Venezuela földrajzi megismerésének történetéhez Balázs Dénes (1924-1994) három dél-amerikai utazása kapcsán
248 MEZŐ SZILVESZTER 54• kép A Pálma-terem félhomályában (Alfredo Jahn-barlang) (Balázs Dénes felvétele, 1984) „rászakadt" az ég, heves trópusi zivatart küldve a hegyekben épült metropoliszra. Az aznap készült felvételeken látható, hogy a vihar vastag vízréteggel borította be a caracasi utakat, minek nyomán az autók hasítva szelték a habokat. A templomban Balázs Dénes több kint élő honfitárssal ismeretséget kötött, köztük egy Németh Géza nevű hatvanéves geodétával. A magyar földmérő - saját közlése alapján - bejárta Venezuela számos területét, s útjairól cikkeket közölt a Caribi Újság hasábjain. 22 5 A következő 48 órát (október 1-2.) Balázs Dénes a fővárosban töltötte. Naplója nem árul el semmit arról, hogy ezekben a napokban miként alakult szakmai programja. A fényképek alapján valószínűsíthető, hogy ekkor kereste fel a Tudományok Múzeumát (Museo de Ciencias), amely a város központjában, a Parque Central szomszédságában helyezkedik el. A hófehér épületben gazdag gyűjtemények, dokumentációs központ és könyvtár található. A nagy múltú közgyűjtemény jelentős régészeti, néprajzi, antropológiai, zoológiai és őslénytani kollekcióval rendelkezik. Ezek megismerése fontos szempont lehet mindazok számára, akik szélesebb horizonton szeretnék látni az ország kultúráját. 225 BALÁZS D.: Venezuelai útinapló 1984.182. oldal A múzeum mögött tornyosulnak Venezuela modern jelképei: Caracas 221 méter magas ikertornyai. A „Tőrre A" és „Torre B" nevű felhőkarcolók Balázs Dénes fotóin is feltűnnek, hiszen építésük évekkel korábban, 1979ben megkezdődött. A toronyházak konstrukciós munkálatai éppen Balázs Dénes látogatásának évében, 1984-ben érkeztek finisükbe. Az 56 emeletes épületek azóta büszkén magasodva hirdetik egy gyors ütemben fejlődő világváros nagyra törő ambícióit. A „csupaüveg" tornyok Caracas több pontjáról is láthatóak, ezért kitűnő orientációs pontot kínálnak a házak rengetegét járó vándornak. Október 2-án éjjel Balázs Dénes elhagyta Caracast, s autóbusszal Mórida városába utazott. A település a Méridai-Kordillera szívében található, 700 kilométerre az ország fővárosától. Házai a Chama folyó völgyében sorakoznak, lakóinak száma a 200 ezret is meghaladja. A város régi településnek számít a térségben; alapkövét 1558-ban helyezték el a termékeny öntéstalajban. Eredetileg Santiago de los Caballeros de Móridaként ismerték, később - prózai okokból - Méridára rövidült az elnevezés. A település sok viszontagságon ment keresztül az idők során, különösen a természet zabolátlan erői bántak cudarul a szeizmikusán érzékeny területre épült várossal. A térség tektonikai térképén megfigyelhető, hogy az északkelet-délnyugat csapásirányban húzódó hegyvidéket hosszanti- és haránttörések sora szabdalja. Közöttük az 1-5 kilométer széles Boconovető a legtekintélyesebb, amely a Méridai-Kordillera teljes hosszában nyomozható. 22 6 A rendszer napjainkban is aktív, amit az időről-időre meginduló heves földlökések kellően igazolnak. Az eddigi legpusztítóbb rengés 1812-ben pattant ki, ami után az egész települést újjá kellett építeni. Jelenleg Mérida Nyugat-Venezuela egyik fő kulturális ós turisztikai központja, ahonnan nagyszerű kirándulásokat lehet tenni a környező területek megismerésére. 22 7 Balázs Dénes így írt a településről a feleségének postázott 21. levelében:,,... szép, régi spanyol város egy 1800 m magasan fekvő folyóteraszon. Két oldalán mély szakadékban övezik a folyók, a város fölé pedig 5000 méteres havas, jeges csúcsok magasodnak. Az egyikre drótkötélpálya vezet, ezen holnap felmegyek 4750 méter magasra, s gyalog még tovább, ha az időjárás megengedi," m Mielőtt azonban erre sor került volna, Balázs Dénes részt vett egy vidéki kiránduláson. Útját és méridai mindennapjait kint élő honfitársak segítették. Torbágyi Péter írta könyvében, hogy a méridai telefórico 1950-es években elkezdődő építésekor sok honfitársunk talált új otthonra ebben a városban: „Létszámuk családtagokkal együtt rövid idő alatt 55 főre emelkedett, és a Novoszel István által üzemeltetett Hotel Jardin - amelyet maguk között csak Paprika csárdának hívtak - lett az ottani magyarok gyülekezőhelye. Szellemi vezetőjük dr. Balogh Sándor jezsuita atya, majd később Vida György atya volt. De a drótkötélpálya építkezésének befejeztével szétszéledtek, és csak azok az iparosok és kereskedők maradtak, akiknek sikerült gyö226 MEZŐ Sz.: i.m. 2003.94- oldal 227 Méridában található az ország egyik legrégebben alapított, 1810 óta működő felsőoktatási intézménye, a napjainkban 40 ezer hallgatóval rendelkező Andok Egyetem (ULA - Universidad de los Andes). 228 Magánlevél dr. Balázs Dénesné Sprincz Vilma részére. Mérida, 1984. október 3.
