Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)

TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Mező Szilveszter: Félúton Alaszka és Tűzföld között - Gondolatforgácsok Venezuela földrajzi megismerésének történetéhez Balázs Dénes (1924-1994) három dél-amerikai utazása kapcsán

224 MEZŐ SZILVESZTER 30. kép Caracasi kontraszt: a modern toronyházak szomszédságában siralmas szegénynegyedek húzódnak (Balázs Dénes felvétele, 1977) Venezuelára, s amint tehették, rögvest továbbálltak onnan. A kevés rendelkezésre álló forrásból kitűnik, hogy a 19. század második felében csak néhány hazánkfia választotta Venezuelát új otthonának. Az ország negatív megítélése - kellő mennyiségű megbízható információ hiányában - később sem sokat változott az emigráns magyarok szemében. Előjelet csupán a 20. század derekán, a második világégés után váltott. Az első nagy bevándorlási hullám tehát az 1945 utáni időszakra tehető, amikor nagy számban telepedtek le honfitársaink Venezuela hűvösebb, egészséges éghajlatú területein, leginkább a hegyláncok között fekvő termékeny völgyekben, „interandesi" medencékben. A következő „magyar hullám" 1956—57-ben érte el az országot. A forradalom leverését követően mintegy 1000-1500 fő érkezett hazánkból Venezuelába, ahol akkoriban már 5-6 ezer magyar származású ember élt. A legnagyobb kolóniák Caracasban, Valenciában és a kolumbiai határ közelében fekvő San Cristobalban jöttek létre, ahol a különböző civil kezdeményezések és kulturális szerveződések eredményeként számos magyar kör és egylet alakult.

11

4 Élelmes, boldogulni vágyó honfitársaink számos éttermet, kávézót és egyéb üzlethelyiséget üzemeltettek országszerte. A legtöbbet Caracasban hozták létre, de a népesebb vidéki településeken is akadt belőlük néhány. Fontos mérföldkő volt a venezuelai magyarság életében, 114 TORBÁGYI Péter: A venezuelai magyarok története 1969-ig. In: Magyarok LatinAmerikában. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, Budapest, 2004. 223-246 oldal amikor 1947-ben életre hívták a Venezuelai Magyar Intézetet, amely a kint élő magyarok összefogását volt hivatott szolgálni.

11

5 Tíz esztendővel később már saját világi folyóirata is volt a közösségnek. A Láng Imre által alapított Caribi Újság 1956-tól 2003-ig rendszeresen hírt adott az országban zajló magyar vonatkozású kulturális eseményekről.

11

6 Torbágyi Péter könyvéből tudom, hogy a nyelvi és kulturális identitás megőrzése céljából 1957-ben Magyar Óvodát, két évvel később pedig Magyar Iskolát hoztak létre Caracasban.

11

7 Az iskolában a magyar nyelv és irodalom mellett történelmet, ének-zenét és földrajzot tanítottak a gyerekeknek.

118 Ugyancsak az anyaországi kultúra ápolását szolgálták a különböző felolvasóestek és színielőadások. 1960-ban például Herczeg Ferenc (18631954) egyik nagysikerű művét, a „(jyurkovics lányok" mű írását (1893) vitték színpadra helyi cserkészek közreműködésével.

11

9 Két évvel később - s „Voz de la Patria" rMióadóu - magyar hang csendült fel az éterben.

120 A heti félórában sugárzott adás nagy jelentőséggel bírt a hazájuktól több ezer kilométerre élő emberek számára. 115 TORBÁGYIP:i.m.231.oldal 116 TORBÁGYI P.: i.m. 239. oldal 117 TORBÁGYI P.: i.m. 243. oldal 118 TORBÁGYI P.:i.m.243.oldal 119 TORBÁGYI P.: i. m. 242-243. oldal 120 TORBÁGYI P.: i.m. 243. oldal