Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)

TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Mező Szilveszter: Félúton Alaszka és Tűzföld között - Gondolatforgácsok Venezuela földrajzi megismerésének történetéhez Balázs Dénes (1924-1994) három dél-amerikai utazása kapcsán

FÉLÚTON ALASZKA ÉS TŰZFÖLD KÖZÖTT 211 16. kép Prinz Gyula (1882-1973) geográfus (Képforrás: Magyar Földrajzi Múzeum) mutatásánál több ízben is szót ejtett Venezuela természeti környezetéről, valamint az ország területén lakó népcsoportokról. „A Guayanai-felvidék és a íyánók" című alfejezetben Cholnoky érzékletes földrajzi képet fes­tett a nevezett területekről. Hasonlóan szépíró testvéreihez, a főként új­ságíróként és novellistaként jeleskedő Viktor bátyjához, valamint a kitűnő hírlapíró ós elbeszélő László öccséhez, a középső Cholnoky-fiú, Jenő is bri­liáns tollat örökölt édesapjától, Cholnoky Lászlótól. 6 1 A megnyerő stílus­ban fogalmazó földrajzprofesszor mindenekelőtt az ország déli-délkeleti részén elhelyezkedő ősi masszívum szerkezeti felépítéséről ós a fennsík jellegzetes morfológiai formáiról közölt értékes leírást. A magyar nyel­vű földrajzi szakirodalomban elsőként Cholnoky könyveiben olvasható hosszabb beszámoló a dél-venezuelai tepuí-vidékről. S bár ő maga még egyszer sem használta az időközben közismert geomorfológiai fogalom­má vált „tepuí" kifejezést, hangulatos leírás formájában örökítette meg a Nagy Szavanna (La Gran Sabana) merész homokkőtornyait. íme egy rö­vid részlet: „A vízválasztó vidékhez közel a tenger színe felett már 800­1000 m magasságban, megjelennek a krétakori homokkőtakarók meredek peremei, fantasztikusan kimállott tanú-hegyei, sokszor mint megmászha­tatlan sziklaszálak. Csodaszépen válnak el a buja, idegenszerű növényzet 61 CHOLNOKY Jenő testvérei: CHOLNOKY Viktor (1879-1929) -1912) és CHOLNOKY László egyhangú takarójától. A sziklaszálakon futónövények, gyönyörű virágékes­ségek díszlenek s fenn, a legtetejükön felhők imbolyognak, el-elfedve a ko­losszusok viharverte fejét." 6 1 Venezuela felfedezés-történetével és a korai tudományos utazók mun­kásságával foglalkozott vitéz Temesy Győző (1887-?) 1938-ban megjelent írása. 6 3 Az ismeretterjesztésben és tudományszervezésben egyaránt szor­gosan tevékenykedő geográfus Cholnokyhoz hasonlóan szintén megfor­dult az amerikai földrészen. 6 41926-ban jutott el az Egyesült Államokba. S bár a kontinens délebbre fekvő államai nem kerültek fel a sokat utazó Temesy térképére, Venezuelát bemutató írását érdeklődéssel forgathat­ják mindazok, akik kíváncsiak az ország megismerésének korai időszakára. A szerző önálló fejezetben foglalkozott Humboldt venezuelai utazásával, ismertetve a német természettudós Guacháró-barlangban tett megfigye­léseit. Humboldt mellett a szintén német Schomburgk-fivérek (Richard és Robert) guyanai utazásairól is tájékozódhatunk. 6 5 1943-ban jelent meg a kolozsvári egyetemen tanító Prinz Gyula (1882­1973) geográfus összefoglaló munkája: a „Hat világrész földrajza". A kötet szerzője így vélekedett könyve előszavában: „A »Hat világrész földrajza« a tavalyi »Magyarország földrajza« után igen nagy távolságra óhajtja vin­ni az olvasót. Olyan távolságra, melyből a nagy vonalak és a tér már való arányaikban mutatkoznak." 6 6 Az Ázsia-kutatásairól és Tisia-elméletéről ismert tudós igazi polihisztor volt, aki a geográfia szinte valamennyi terü­letén maradandót alkotott. 6 7 Könyvében „Iber-Amerikáról" (Latin-Ame­rikáról) is írt, mely a „... legterjedelmesebb trópusi gőzös lapályerdők és a legszárazabb sziklahegyek világrésze." 6* Prinz általánosságban szólt a kon­tinensről, tömör geográfiai képet rajzolva a hatalmas kiterjedésű terület­ről. 6 9 Dél-Amerikát sajátos egységekre, ún. „földrészekre" osztotta; ezek határait természeti alapokon vonta meg. Venezuela területe két „földrész­re szakadt". Kisebbik (nyugati és északi) részét az Andokhoz sorolta Prinz, míg az ország nagyobb részét kitevő Guyanai-hegyvidéket és az Orinoco lapályát az ún. „Guayana földrészhez" csatolta. Erről a későbbiekben így írt:,,... Cuayanán csak a tengerpartok néhány kikötője és az Orinoco vona­62 CHOLNOKY Jenő: Amerika (A Föld és élete. Világrészek, országok, emberek 4. kötet). Franklin-Társulat Kiadása, Budapest, 1936.492-493. oldal 63 TEMESY Győző: Dél-Amerika felfedezése. In: A Föld felfedezői és meghódítói IV. Észak-, Közép- és Dél-Amerika. Révai Irodalmi Intézet Kiadása, Budapest, 1938.409­422. oldal 64 FODOR F.: i. m. 771-772. oldal 65 A fent ismertetett köteten kívül Temesy Győző: „Venezuela - új vasércország" címen még egy rövidebb írást publikált a tárgyalt dél-amerikai államról. A cikk a Földrajzi Közlemények 1955- 2. számának 195. oldalán olvasható. A szerző beszámolt a Guya­nai-hegyvidék területén fellendülő vasérc-kitermelésről, valamint a bányászat nyo­mán meginduló konjunktúráról. 66 PRINZ Gyula: Hat világrész földrajza. Renaissance Könyvkiadóvállalat, Budapest, 1943. 6. oldal 67 KUBASSEK János: Prinz Gyula. In: Magyar utazók lexikona (szerk.: BALÁZS D.), Pano­ráma, 1993. 311-315. oldal 68 PRINZ Gy.: i.m. 550. oldal 69 Akárcsak a korábbi szerzők többsége, Prinz Gyula sem szerzett személyes benyomá­sokat Venezuelában.

Next

/
Thumbnails
Contents