Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)
TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Mező Szilveszter: Félúton Alaszka és Tűzföld között - Gondolatforgácsok Venezuela földrajzi megismerésének történetéhez Balázs Dénes (1924-1994) három dél-amerikai utazása kapcsán
FÉLÚTON ALASZKA ÉS TŰZFÖLD KÖZÖTT 207 77. kép Cholnoky Jenő (1870-1950) földrajzprofesszor kolozsvári dolgozószobájában (Képforrás: Magyar Földrajzi Múzeum) Az i9i7-es esztendő mérföldkőnek számít az Újvilág leíró földrajzával foglalkozó hazai szakirodalomban. Ekkor jelent meg Cholnoky Jenő (1870-1950) földrajzprofesszor nevezetes Amerika-monográfiája.„A Föld és népei" sorozat első köteteként napvilágot látott mű komplex ismertetését nyújtja e hatalmas földrésznek. A mérnöki képzettségű Cholnoky nemcsak könyvek lapjairól ismerte az Újvilágot, hiszen 1912-ben maga is eljutott oda. 4 5 A 60 éves fennállását ünneplő Amerikai Földrajzi Társaság meghívására érkezett az Egyesült Államokba, ahol gróf Teleki Pál (18791941) földrajztudós társaságában és William Morris Davis (1850-1934) amerikai geomorfológus kalauzolásával keresztül-kasul bejárta a hatalmas kiterjedésű országot. 4 6 Az USA-ban szerzett ismeretei az 1917-es és az 1936-os Amerika-kötetben is visszaköszönnek. Érthető, hogy könyvében nagyobb terjedelemben számolt be Észak-Amerika államairól, mint a jóval kisebb gazdasági súllyal bíró közép- és dél-amerikai országokról. Venezuelának - az elszórt ismeretközlésektől eltekintve - három és fél oldal jutott könyvében. Tudtommal Cholnoky sohasem járt Venezuelában, így plasztikus leírásai hazai és külföldi könyvek információanyagára épültek. Cholnoky az ország területét öt részre bontotta. Ezek a következők: Maracaibói-öböl és környéke, „Északkeleti-Kordillérák" (Méridai45 BALÁZS Dénes (szerk.): Magyar utazók lexikona. Panoráma, Budapest, 1993.82. oldal 46 CHOLNOKY Jenő: Utazásom Amerikában Teleki Pál gróffal. Vajda-Wichmann, Budapest, 1943. Kordillera és a Parti-hegység), Orinoco-síkság, Guyanai-felvidék és Amazónia Venezuelára eső kis darabja. Munkájában ezeket a területeket helyezte nagyító alá, eltérő részletességgel elemezve az ország meghatározó térségeit. A szerző figyelme sok mindenre kiterjedt. A népesség etnikai összetételétől a fontosabb bányakincsek lelőhelyéig széles spektrumon közölt használható ismereteket Venezueláról. Cholnoky Jenő amerikai útitársa, Teleki Pál öt esztendővel az imént ismertetett Amerika-monográfia megjelenését követően, 1922-ben bocsátotta közre egyik legjelentősebb munkáját, az „Amerika gazdasági földrajza" című könyvet. 4 7 A mű alcíméből sejthető, hogy az Egyesült Államoktól délre fekvő latin-amerikai országokkal kisebb terjedelemben foglalkozott a szerző. A 220 oldalas könyv első kétharmadát az Egyesült Államok részletes ismertetése teszi ki. Röviden olvashatunk Kanadáról és Mexikóról is. Ezek az országok abban az időben is élénk gazdasági szálakkal kapcsolódtak a gazdag szomszédhoz. Közép- és Dél-Amerikát, illetve azok államait hézagosabban ismertette Teleki, aki következetesen tette mindezt. Tudatosan szelektált, s csak azokat a területeket és gazdasági tényezőket emelte ki írásában, melyek jelentősége európai- és világviszonylatban számottevő volt. Dél-Amerikából kizárólag a két óriásállammal, Argentínával és Brazíliával foglalkozott részletesebben, a többi országnak kisebb terjedelem jutott ismertetésében. Venezuelának is epizódszerep dukált, hiszen a kőolajbányászat még csak kibontakozóban volt akkoriban. A mellőzöttség ellenére több ízben találkozhatunk az ország nevével Teleki könyvét lapozva. 4 8 Egyebek mellett megtudhatjuk belőle azt, hogy Venezuela már a 20. század első harmadában jelentős működő vasércbányákkal rendelkezett, s hogy a szarvasmarha-állomány 30%-os növekedést mutatott a kötet megjelenését megelőző nyolcvan évben. 49 A szerző többször hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok befolyása jelentős Venezuelában, ahol rendszeresen állatbemutatókat és kereskedelmi kiállításokat rendeznek az észak-amerikai szakemberek. 5 0 Rámutatott arra is, hogy az Amerikai Egyesült Államok bizonyos gazdasági csoportjai komoly érdekeltségeket szereztek a formálódó venezuelai petróleumiparban. 5 1 Nagyjából erre az időszakra, a 20. század első évtizedeire tehető a venéz kőolajbányászat nagyobb léptékű megindulása. Csak kevesen tudják, hogy a föld mélyében rejlő különleges fekete ásványkincs régtől fogva - a spanyol gyarmati kor kezdetétől - ismert volt a térségben, ám tényleges kitermelése csak századokkal később, a 19. század végén, 20. század elején indult meg. Az első szénhidrogén-telepek felfedezését újabb gazdag lelőhelyek feltárása követte, ami felfelé ívelő pályára helyezte a túlnyomórészt külföldi vállalatok ellenőrzése alatt álló kőolajágazatot. 47 TELEKI Pál: Amerika gazdasági földrajza. Különös tekintettel az Északamerikai Egyesült Államokra. Centrum Kiadóvállalat Részvénytársaság, Budapest, 1922. 48 Teleki Pál - hasonlóan Cholnoky Jenőhöz - nem jutott el Venezuelába, így az országról szóló leírásai nem személyes tapasztalatszerzésen alapultak. 49 TELEKI P.: i. m. 193. és 194. oldal 50 TELEKI P: i.m. 198-199. oldal 51 TELEKI P: i.m. 215. oldal
