Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)

TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Mező Szilveszter: Félúton Alaszka és Tűzföld között - Gondolatforgácsok Venezuela földrajzi megismerésének történetéhez Balázs Dénes (1924-1994) három dél-amerikai utazása kapcsán

FÉLÚTON ALASZKA ÉS TŰZFÖLD KÖZÖTT 205 A föld rendkívül termékeny s őserdőiben tömérdek hasznos fanemek találtatnak. . ,"

v Ballagi és Király könyvéhez hasonlóan kevesek körében ismert Lovcsányi Alajos Gyula (1850—?) geográfiai író „Általános összehasonlító földrajz"óm munkájának harmadik része, mely 1879-ben jelent meg Budapesten.

2

8 A szerző nevét szakmai körökben is alig ismerik, pedig a budapesti tudományegyetemen tanult (1872-74) Lovcsányi számos földrajzi tárgyú munkát készített, s ő szerkesztette a „Magyar Gea"c\m\í geográfiai és statisztikai folyóiratot is.

2

9 Az egykori történelem-földrajz szakos piarista tanár összehasonlító földrajzának utolsó kötetében közel hatvan oldalt szentelt Amerika bemutatására. Dél-Amerika domborzatának felvázolásakor Venezuela földjét is leírta, mégpedig elég részletesen. Többször hivatkozott Humboldt munkájára, kinek dél-amerikai kutatásait vélhetően jól ismerte. Érdekessége művének, hogy a Maracaibói-öblöt még „tengerként" emlegette, s az akkor még teljesen ismeretlen guyanai szigethegyek tetejét növényzetmentesnek írta le: „A harmadik dél-amerikai szigethegység az Orinoco, Amazon és tenger közt kelet-nyugati irányban terjed ki az 52-68. ny. h. fokok közt. Ez a Sierra Parimé vagy a Gujania hegység, mely a 36-104 km. széles partszegély által a tengertől elválasztva aránylag alacsony hegytérséget képez, egyes, erdős és legelős lapályok által egymástól elválasztott hegysorok által tetézve, melyeknek csúcsai sziklákminden növényzet nélkül."

3

0 Lovcsányi leírta az Orinoco vidékét is„ű venezuelaiparthegységtől a Guyanai hegyekig és a Meridai Cavaroktól a folyam torkolatáig"}

] A szerző helyesen mutatott rá arra, hogy,,... az északi sikság és a délinek nyugati része Llanosokat képez és Sabannákat, melyek egyenes térségek fák nélkül... A fák sűrűbben rajtok csak a folyam deltájában vannak,".

3

2 Az ország közigazgatásáról, népességi-gazdasági viszonyairól is tájékozódhatunk, amiben segítségünkre lehetnek a kötet végén elhelyezett statisztikai táblázatok. Figyelemre méltó alkotás az itáliai Velencében született Balbi Adorján [Adriano Balbi 1782-1848] „Egyetemes Földrajza", amely Czirbusz Géza (1853-1920) piarista földrajztudós átdolgozásában jelent meg a vajdasági Nagybecskereken. A magyar geográfus 1893 ós 1903 között németből fordította le ezt a nagyszabású művet, jelentősen kiegészítve azt saját szerzett ismereteivel. A Venezueláról szóló leírások az ötrészes munka második könyvében, a „nyugoti földségek" alcímet viselő Amerika-kötetben olvashatók. Czirbusz - illetőleg Balbi - nem egész hat oldalt szentelt Venezuela bemutatására. Egy rövid történeti áttekintést követően a könyv 27 BALLAGIK.-KIRÁLY

P.:Lm.344.oldal 28 LOVCSÁNYI Alajos Gyula: Általános összehasonlító földrajz. III. rész, Ázsia, Afrika, Amerika, Ausztrália. Lauffer Vilmos Kiadása, Budapest, 1879. 29 Lovcsányi A. Gy. földrajzi tárgyú munkái: „Természeti földrajz tanodai és magán használatra" (Budapest, 1878); „Európa összehasonlító földrajza, különös tekintettel Magyarországra" (Budapest, 1878,1880); „Mennyiségtani földrajz módszertani alapon" (Budapest, 1879); „A Vág és vidéke topographia leírása, egyszersmind kalauz a Vág völgyében utazók, fürdővendégek számára" (Budapest, 1881) 30 LOVCSÁNYI A. Gy.: i. m. 146. oldal 31 LOVCSÁNYI A. Gy.: i. m. 152. oldal 32 LOVCSÁNYI A. Gy.:i.m.Uo. szerzője vázlatosan ismertette az ország természeti hátterét és az erre épülő gazdasági élet alapvető aspektusait. Az emberföldrajz egyik hazai szaktekintélyének számító Czirbusz ezt követően érdekes leírást közölt az akkoriban két és félmillió lakosú dél-amerikai állam változatos etnikai öszszetételéró'l. Végezetül az ország politikai ós közigazgatási felosztásáról szólt, ismertetve a legfontosabb városokat, köztük Caracast, ahol „a modern civilisatio a tropicus flora gazdagságával ölelkezik.. ,".

3

3 A századforduló korának egyik népszerű közéleti személyisége volt György Aladár (1844-1906) statisztikus, aki egyéb magyar városok mellett Debrecenben is folytatott tanulmányokat.

3

4 A jó tollú publicista rengeteg írást hagyott maga után, köztük földrajzi tárgyúakat. Egyik legjelentősebb munkája sokak szerint az a sorozat, amely az osztrák történész, Hellwald Frigyes (1842-1892) német nyelvű könyve alapján készült 1904-ben. „A Föld és népei" ámen megjelent sorozat első kötete az Újvilágot ismertette meg a hazai olvasóközönséggel.

3

5 Az „Amerika földrajzi és népismei leírása"alcímet viselő könyv jelentős munkának tekinthető, hiszen nem kevesebb, mint 662 oldalon keresztül tárgyalja a kontinenst. A jogi végzettségű György nem volt képzett geográfus. Ennek ellenére alapos földrajzi ismeretekkel rendelkezett, s ez könyvén is érzékelhető. Tagja volt a Magyar Földrajzi Társaságnak, s kapcsolatot tartott fenn kora neves geográfusaival. Amerika monográfiájában jó összefoglalást nyújtott Venezueláról, beszámolva az ország fontosabb területi egységeiről, korai történelméről és sok egyéb érdekességről. Lényeges része romantikus leírásának a Llanos bemutatása: „A nagy magyar Alföldnek sokszorosított kiadása ez a tropikus éghajlatú, buja terméssel megáldott rengeteg síkság, ahol napokon át alig találunk emberi lakot és fát, de ahol 2-3 méter magas pompás fű tenyészik, amelyben még a jaguár és más állatok is el tudnak rejtőzni, úgy hogy jelenlétüket csakis a fű hullámzása árúlja e/.".

3

6 A hét darab metszettel illusztrált fejezetben hosszan olvashatunk a „folyók atyjáról", az Orinocóról: a sűrű dzsungellel borított forrásvidéktől egészen a mocsaras, mangrove-erdőkkel szegélyezett deltatorkolatig. A szerző jó érzékkel mutatott rá a terület biogeográfiai érdekességeire és az óriásfolyamhoz kötődő földrajzi különlegességekre: „Földrajzi szempontból legnagyobb nevezetessége az Orinocónak, hogy Esmeraldánál egy Casiguiare nevű ágat bocsát ki, mely délnyugat felé az Amazon hálózatához tartozó Rio Negróba ömlik, s ezáltal a földgömb legnagyobb vízi bifurkáczióját alkotja meg. Igen érdekes még a Ciudad Bolivar mellett levő szoros is, ahol a kevéssel előbb még 2-3 km. szélességű hatalmas folyót óriási gránitszirtek 850 méterre szorítják össze, s ezáltal folyását őrült rohanásra kényszerítik.".

3

7 Leírása hiányául róható fel, hogy az ország bemutatásánál teljességgel megfeledkezett a Guyanai-hegyvidékről, mely 33 BALBI Adorján Egyetemes Földrajza a művelt közönség számára. Teljesen átdolgozta és tetemesen kibővítette CZIRBUSZ Géza), II. kötet, A nyugoti földségek. Pleitz Fer. Pál Könyvnyomdája, Nagybecskerek, 1894.733-73934 FODOR F.: i. m. 593. oldal 35 GYÖRGY Aladár: A Föld és népei I. Amerika földrajzi és népismei leírása. FranklinTársulat Kiadása, Budapest, 1904. 36 GYÖRGY A.: i.m. 484-485. oldal 37 GYÖRGY A.: i.m. 485. oldal