Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)

IRODALOMTÖRTÉNET - Bakó Endre: Juhász Gyula debreceni kapcsolatai

JUHÁSZ GYULA DEBRECENI KAPCSOLATAI 193 A csillagtalan magyar téli éjben Eljöttem én is, ballagó diák, S újult erővel és újult reménnyel Zengettek bennem ős melódiák. Míg álltál boldog magasan fölöttem, S deres subában ködlött a jelen, Belémeredtél az örök jövőbe: Csokonai, magyarság, Debrecen! 1927 novemberében, az Ady Társaság Babits Mihály és Szabó Lőrinc társaságában őt is meghívta az Ady-ünnepre, az Ady Társaság első rendezvényére, azzal a nemes, őszinte gesztussal, hogy „egy Ady-ünnep nem lehet sem fényében teljes, sem Ady emlékéhez hűséges, ha abban Juhász Gyula is közre nem működik". Tetszésére bízták, hogy emlékbeszéddel vagy költemények felolvasásával vállal fellépést.

1

3 A debreceni lapok szokás szerint két héttel az esemény előtt megkezdték a hírverést. Az Adyünnep napján a Debreceni Független Üjság (ezentúl DFÜ) vezércikkben üdvözölte a rendezvény szereplőit. „Három fő magyar jön Debrecenbe, és ha nem is öltözik zászlódíszbe a város, ha nem is szólalnak meg a harangok, de sok-sok értő és látó szemben gyújt ünnepi lángot az öröm, soksok magyar szív harangoz üdvözlettel Babits Mihály, Juhász Gyula, Szabó Lőrinc elébe. (...) Köszöntés és köszönet Juhász Gyulának, a tiszta költői lelkű magyarnak és tiszta magyar lelkű költőnek. A XX. század nagy magyar poétái közül senkiben sem él oly kellő arányban, oly nemes összhangban együtt a modernség, s a magyarság, a haladó akarat és a múlt iránti tisztelet, mint Juhász Gyulában. Nem csoda, hiszen ez a költő, aki csodálatosan mély és finom hangulatait, csodálatos zengő és csengő ritmusokban és rímekben tudja kifejezni, Szegedről jön, a legmodernebb városunkból, a Tisza mellől jön, a legmagyarabb folyó partjáról. Szeged lelkét hozza ő Debrecennek, s jöttére a két legmagyarabb város, a két nagy alföldi metropolisz szívének össze kell dobbannia."

1

4 Ugyanebből a számból kiderült, hogy Juhász Gyula egy nappal hamarabb érkezett, mint társai, s november 26-án már előadást tartott a zsidógimnáziumban. Erre, s csakis erre a szereplésre minden bizonnyal Vág Sándor, 1926 szeptemberétől a debreceni zsidógimnázium tanára, később igazgatója (aki Juhásznak Budapesten egyetemi társa, később Szegeden közeli barátja volt) hívta meg, bár ő a debreceni meghívást is magának tulajdonította, megfeledkezvén arról, hogy Juhász az Ady Társaság ünnepére érkezett.

15 Az irodalmi délutánt Kardos Albert igazgató nyitotta meg, előbb a magyar Shakespeare-kultuszra emlékezett, majd Juhász Gyulát köszöntötte. A szegedi költő „tartott ezután előadást Shakespeare lírájáról, a nagy angol költő lelkének közvetlen megnyilatkozásait, a szonetteket használva Ariadné-fonalként a rejtett líra kutatásában, mely a drámák labirintusában bujkál. Juhász Gyula nem a rajongó vagy ócsárló, nem a kritikus vagy tudós szemével nézi Shakespearet: ő költő, aki lelkével nézi a másikat, aki 13 Az Ady Társaság levele. JGyÖM 3.1963.300 14 Kardos Pál: Költők köszöntése, DFÚ, 1927. nov. 27.1 15 Emlékezés Juhász Gyulára. Tiszatáj, 1967/1.75-/8 nem okoskodik, hanem megfogja kezét és megérzi a keze melegét a költőnek. Mikor Shakespeare öröméről, bánatáról, barátságáról, szerelméről, fájdalmáról és bölcsességéről beszélt, melyek idegen alakok köntöse alatt lappanganak, nem értekezés volt ez, hanem líra maga is, ugyanaz a líra, amely Shakespeare estéjéná csodálatos soraiból árad. A közönség szűnni nem akaró, hosszú, lelkes tapsviharban adott kifejezést annak, hogy tudja kivel találkozhatott, kinek a szavát hallhatta most."

1

6 Az Ady-ünnepély a Darabos utca 33. számú háznál, a költő egykori lakásánál kezdődött, amelynek falába Ady-emléktáblát helyeztek és lepleztek le. Az ünnepi beszédet Juhász Géza tartotta, majd „Juhász Gyula, a mai poéták egyik legnagyobbja lendületes, megkapó beszédben Nagyvárad és Szeged üdvözletét tolmácsolta. Fölelevenítette az elmúlt időket és szép szavakkal rajzolta meg az elhunyt zseni portréját, aki neki társa és barátja volt. Ügy érzi, hogy Adynak nemcsak hajléka volt Debrecenben, de az ő neve minden igaz magyar szívében él. Biztosra veszi, hogy a Nagytemplom tövében és a Nagyerdő mélyén egy új Árgirus királyfi ébredezik és a magyarság új nagysága innen indul ki magasröptű pályájára. Hisz a magyar szabadságban és Ady örök életében."

1

7 Vasárnap délután 6 órai kezdettel zajlott le az ünnepély harmadik része, az irodalmi estély a Zenede hangversenytermében. A tudósítás a rendezők hibájául rótta fel, hogy legalább négyszer annyi állóhelyet adtak ki, mint amennyit a rendőrség engedélyezett. Az estet Juhász Géza vezette be, majd Tímár Ha, a Csokonai Színház rajongott művésznője megzenésített Ady-dalokat, (Reinitz Béla és Szabó Emil-szerzeményeket) énekelt. Babits Mihály beszélt elsőnek Adyról. „A percekig zúgó tapsvihar csillapultával a másik országos nevű vendég, Juhász Gyula olvasott fel Ady-vonatkozású remek költeményeiből. A közvetlen hangú, megejtő szépségű versek annyira megkapóak voltak, hogy a közönség a költőt kitörő lelkesedéssel ünnepelte." Ezután Szabó Lőrinc értekezett, majd szavalatok és énekszámok zárták a rendezvényt, amely jó hangulatú bankettel folytatódott.

1

8 Egy másik tudósításból világosan kiderül, hogy Juhász „két Adyhoz írott versével bizonyította be, hogy a magyar lírának a jelenkorban ő a legnagyobb reprezentánsa."

19 A költő debreceni tartózkodása során alkalmat adott egy mini-interjúra. íme: „Juhász Gyula, a neves magyar költő a déli vonattal megérkezett Debrecenbe. Jókedvű, egészséges, mozgékony és szellemes. A délutáni feketét már a Bikában fogyasztotta el ismerősei társaságában. Szeretettel beszél élményeiről. Debrecen nem idegen város előtte, többször járt itt. Emlékeket, kedves impressziókat vitt magával. Egy ilyen kedves kis epizódot idézett fel emiékezetéből a jelenlévők nagy tetszése mellett. 'Harmadszor vagyok a maradandóság városában. Először, mint huszonöt éves ifjú költő voltam itt Atalanta című darabom bemutatóján. Boldog béke 16 Juhász Gyula a zsidógimnázium irodalmi délutánján. DFÜ, 1927. nov. 27.2. A gimnázium értesítője csak felsorolásszerűen említi az eseményt. 17 Ady napok Debrecenben. Debreczen, 1927. nov. 29.7 18 Debrecen város közönsége kegyeletes szívvel áldozott Ady Endre emlékének. Babits Mihály, Juhász Gyula és Szabó Lőrinc Debrecenben. Tiszántúli Hírlap, 1927. november 29.5 19 Fényes ünnepség keretében leplezte le az Ady Endre Társaság Ady Endre emléktábláját. Hajdúföld, 1927. nov. 29.4