Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)

IRODALOMTÖRTÉNET - Bakó Endre: Juhász Gyula debreceni kapcsolatai

191 BAKÓ ENDRE JUHÁSZ GYULA DEBRECENI KAPCSOLATAI Juhász Gyula és Debrecen kapcsolata voltaképpen Budapesten kezdődött a Négyessy féle stílusgyakorlati szemináriumban, ahol együtt készülődött, forrt, érett Oláh Gáborral, később rövid ideig Tóth Árpáddal, aki olykor Juhász háta mögött ült.

1 Az Oláhval való baráti kapcsolat 1904-től az 1920-as évek elejéig nyomon követhető levelekben, melyek egy részét maga Oláh Gábor állította össze és kommentálta.

2 Az utolsó ismert levélben Oláh Gábor az Egy óra sarcc. verses Juhász-darabot kérte volna, hogy a debreceni Fazekas Gimnázium (Oláh ott tanított) fennállásának 50. évfordulóján bemutathassák. Juhász a Fazekas Mihályról szóló darabot nem küldte el, minden esetre az iskolai ünnepélyen nem játszották. Mint utóbb kiderült, a darab kézirata időközben elveszett. De a barátság nem ezzel a levéllel zárult. Tudunk róla, hogy személyesen találkoztak 1924. decemberében és 1927. novemberében Debrecenben, amikor Juhász a városban szerepelt. Barátságuknak számos más dokumentuma ismeretes, például egymáshoz írott vagy egymásnak ajánlott verseik, egymásról, vagy a másik köteteiről írott méltatásaik. Barátságukat Péter László így jellemzi: „Oláh viszonya Juhászhoz merőben másként indult, Juhász Gyulában ugyan ő is nagyra becsülte a tudást, a kritikai képességeket és esztétikai hajlamot, de kezdettől fogva az idősebb és tekintélyesebb hangján szólt a 'Kis Juhászhoz', ő oktatta és biztatta. (...) nemcsak a vidéki költő rokon sorsa köti össze Oláh Gábort és Juhász Gyulát, hanem az indulás idején még intenzív, utána egyre csökkenő mértékben, élet és irodalomszemléletük hasonlósága is"

3 Oláh Gábor mellett egy fiatal jogász, Zoltán István már 1907-ben a modern magyar költők élvonalába sorolta Juhász Gyulát. A Denevérek c. kétrészes cikkében (a címet Dutka Ákos verse szolgáltatta) hitet tett Ady és a modern költészet mellett. Mindeközben Juhász Gyulát Baudelaire ihletett követőjeként emlegette Dutka Ákos, Ernőd Tamás és Kaffka Margit társaságában. Teljes terjedelmében idézte Leconte de Lisle Kolibri szerelem c. versét Juhász fordításában, és felteszi a kérdést: „Nos? Ugye, hogy nem olyan érthetetlen? Ugye, hogy a jelzők is megmaradhatnak? Pedig 15 jelző van benne. S ugye, a képei sem rontják az olvasó illúzióját?"

4 Zoltán István a folytatásban kijelenti: „A legnagyobb magyar dekadens Juhász Gyula. Költészetének első remekei A Hét-ben jelentek meg. Csaknem kizá1 Péter László: Juhász Gyula és Tóth Árpád barátsága. Alföld, 1960/2.91-96; 1960/5. 113-116 2 Durkó Mátyás: Oláh Gábor - Juhász Gyuláról. ITK1954/2.222-231 3 Juhász Gyula és Oláh Gábor levelezése. Alföld, 1962./2.81-97 4 Debreczeni Főiskolai Lapok, 1907/2.18-20 rólagosan szonettformában ír. Ha nem is mindig festő, de mindig muzsikus. Lássunk egyet kevésbé klasszikus versei közül, mint egyesíti az életet s halált szonettjében, mely csupa melódia." Közli Juhász Humus c. versét, majd így folytatja: „A dekadens költészetnek legnyitottabb oldala, amibe a legtöbb denevér belekapaszkodik: kozmopolitizmusa. Ez a kozmopolitizmus pedig a jövő zenéje. Erre mutat minden társadalmi reformunk, a közös konyhától a szocializmus mai vadhajtásáig. És éppen a sokszor megbántott magyar dekadensek viszik át lelkük nagy költészetét a patriotizmusba. Azok a hazafiatlan vagy éppen hazátlan dekadensek magyarok tudnak maradni. Éppen a legnagyobb magyar dekadens egyszersmind a legnagyobb magyar is közöttük. Lássuk hogyan ír a XX. század klasszikusa hazafias lírai verset. Egy magyar elégia c. verse az Új Idők hasábjáról ismeretes. Akik nem olvasták, azoknak hiába jegyeznék ide néhány hitvány méltató sort; akik olvasták, azoknak meg legalább is felesleges lenne. Olvassuk el hát egy másik versét. Vizsgáljuk meg minden sorát, boncoljuk fel minden jelzős kifejezését, próbáljuk megvetni, lekicsinyelni - a magunk megalázása nélkül." (Idézi Földanyám c. költeményét.) „Azt hiszem, ennek a versnek az elolvasása elengedi a kommentárt. A nagyközönség., szinte látom - zavartan siklik át pogány Gyula szerelmén, megegyezve abban, hogy ez a név nagyon ismerős. Kuriózumképpen bemutatok még nyolc sort Juhásztól, hogy lássuk, miszerint Juhász Gyula azt utánozza, akit akar, s olyan sikerrel, amilyennel akarja: tehát nem utalt semmiféle mellékkörülmény arra, hogy éppen a francia dekadenseket utánozza. íme, néhány sor, melyben a népszerű Farkas Imrét utánozza, (Idézi teljes terjedelmében Líra c. paródiáját, mely a zsengék között olvasható).

5 Később a lap közölte Hajnali, versét (1910). Szatmáry Zoltán folyóirata viszont 19 versét és Vissza Jókaihoz c. értekezését hozta.

6 Bár A Holnap antológia (1908) domináns szereplője Ady Endre volt, azért a többiek, így Juhász Gyula is rivaldafénybe kerültek. Az értők számára az ő és Babits költészete mindenképpen revelációnak bizonyult. Amikor tehát Debrecenben, mint operett-szerző megjelent, már volt némi reputációja a városban. 1909. április 1-én mutatta be a debreceni Városi Színház àzAtalanta c. operettet, melynek librettója Juhász Gyula alkotása, zenéjét Deésy Alfonz szerezte, a zenét Lehel Károly karmester hangszerelte. A darab három debreceni előadásának minden mozzanatát többen is feldolgozták, ezért e dolgozatokra támaszkodunk. Eszerint Zilahy Gyula színházigazgató 1909 februárjában megtekintette Nagyváradon az elő5 i.h. 1907/3.30-32 6 Debreczeni Szemle repertórium 1912-1915. Db. 1985. Szerk. Berényi Ervinné