Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)
MŰVÉSZETTÖRTÉNET, IPARMŰVÉSZET - Jolanta Zuk-Orysiak: A lublini Szentháromság-kápolna bizánci-orosz freskói és restaurálásuk története
156 JOLANTA 2UK-ORYSIAK A hetvenes években 2 6 eltávolították az összes előző foltozást és glettelést, az új pótlást enyhén sárgás színű (vasoxidot, márgás mészkövet vagy agyagos ásványokat tartalmazó) habarcsból készítették. A lublini vakolatok adalékanyaga 2 7 az apróra vágott és alaposan ledarált lenrost, melyet változó mennyiségben kevertek a vakolatba. Egyes helyeken kétszeres mennyiségben fordul elő, pl. a boltozaton, az ablakoknál, a hajó falában, az alsóbb falrészeken pedig sokkal kevesebb lenrost került a vakolatba. Az orosz festőkönyvek említik a lenrostokat, a görög festőkönyvekben kendert írnak. Előfordulnak még fenyőrostok, növényi maradványok, apró lenszalma-darabok, illetve a lennel együtt véletlenül belekevert fű- vagy gyomdarabok. A lublini vakolatrétegek mennyiségét nehéz egyértelműen meghatározni. S. Stawicki professzor 2 81970-ben részben egyrétegű és részben kétrétegű a vakolatokat különített el, s ezt alátámasztották az 1972-78-ban folytatott kutatások is. Kétrétegű vakolat található a szentély ablakmélyedéseinél, a boltozat egyes részein - főleg a hajóban. A párszáz négyzetméteres felület nagy részén egyrétegű a vakolat, amelynek vastagsága néhány mikrométertől egészen 2 cm-ig terjedhet, szélsőséges esetekben a 3 cm-es vastagságot is elérheti. A vakolatból vett minták vizsgálata 2 9 kalcium-szulfát jelenlétét mutatta ki - minden bizonnyal az elmúlt évek építészeti gondatlanságainak következménye. A lublini vakolatban viszonylag nagy mennyiségben fordul elő szerves kötőanyag, amely megkönnyítette a vakolat felvitelét és simítását, valamint erősebb tapadást és flexibilitást biztosított. A vakolatot alaposan elsimították, a szentély egyes részein még polírozták is (alapítási jelenet, ablakmélyedések). A Szentháromság-kápolna freskói alá készült vakolat mindenben megfelel a bizánci-orosz festészet követelményeinek, felülről lefelé haladtak a felvitelénél (a boltozattól a padlószintig). A friss, még nem karbonátosodon vakolatot - a klímaviszonyoktól függően, de viszonylag gyorsan, 60 órán belül be kellett vonni festékkel. A lublini freskók között találunk részleges kompozíciókat. 3 0 Megrajzolásuk a kompozíció központi részét alkotó glóriák körülhatárolásával kezdődött, majd ezekhez igazították a többi alakot, az épületeket, a tájat. Sok vázlatpont már a festmény elkészültekor sérült, megkopott, leggyakrabban azonban a számos restaurátori és építészeti beavatkozás miatt tűntek el. A lublini Szentháromság-kápolna festett díszének alaptechnikája a tiszta freskótechnika (al fresco, buon fresco). Figyelembe véve, hogy három festő dolgozott a képeken, technikai segítőikkel, megállapíthatjuk, 26 Stawicki, S., Problemy techniczne zwiqzane z konserwacjq malowidet sciennych w kaplicy Trójcy Sw. na zamku w Lublinie, [in:] Ochrona Zabytków,i982, nr 1-2, s.79-89. 27 S. Jçdrzejowska, P. Rudniewski, A. Wawrzeríczak, Badania próbek tynków, zapraw i cegty pochodz^cych z kaplicy zamkowej. PPPKZ- Varsói Részleg, 1973. 28 A lublini vár Szentháromság-kápolnája. Történelem, teológia, művészet, restaurálás. Az 1997. április 24-26 között rendezett konferencia előadásainak anyaga. - Stanislaw Stawicki, Megjegyzések a vártemplomban 1954-60 és 1972-78 között folytatott restaurálási munkálatokhoz. 29 M. Jabtonska-Szyszko, K. Boczko, B. Swiniarska, A vakolat, kötőanyag és tégla minták bevizsgálása. PPPKZ - Varsói Részlege, Tudományos-Kutatólaboratórium, 1981. 30 A festmények restaurálásának dokumentációja: a. Stawicki, S., A Szentháromság-kápolna szentélye, Lublin, 1980 hogy ez a technika gyors munkatempót diktált. A gótikus kápolna szerkezetének megfelelően komponálták a jeleneteket és az alakokat. A legtöbb jelenetet piros sávok keretezik. A jelenetek kidolgozása 3 1 a háttér megfestésével kezdődött (rieftiával - mészfehér és fekete keverékével). Az alapozás szerepe volt a festőfelület elválasztása a szín felvitelekor (azúr vagy malachit) a maró hatású kalcium-hidroxidtól, valamint az alapozásnak köszönhetően a lazúrrétegen akár egy árnyalattal mélyebb tónusokat is el tudtak érni pl. a boltozat esetében. A lazúrhoz használt kötőanyag azonosítása szinte lehetetlen, ugyanis a Cári Régészeti Bizottság kutatásaiból nem maradt fenn elemezhető minta (nem megfelelő restaurálási módszerek, hiányos technológiai adatok). A Juliusz Makarewicz mellett dolgozó restaurátorcsoport tévesen azonosította a kápolnát díszítő freskók készítésének technikáját, átitatták szín- és állagjavító anyagokkal (feltehetően tojástemperával). A lublini freskók palettája az alábbi színeket tartalmazza: 3 2 mészfehér (Ca CO3), növényi fekete (lucfenyőből) és (foszfortartalmú) elefántcsontfekete, sárga (okker), természetes vaspigmentek, görög okker (sienna, vasvörös, világoskék), durvaszemcsés azurit és zöld, durvaszemcsés, azurit-tartalmú malachit, zöld föld (orosz elnevezése: ős-zöld). Bagorsötétvörös színezőanyag, hasonló a „caput mortum" színhez, vasoxidot tartalmaz. Sankir- okkerből, feketéből, vörösagyagból és esetenként kevés zöld föld keverékéből előállított szín. Az alakok arca sankir, ritkábban bagor. Zöld földet általában a ruhák festéséhez használtak, kis mennyiségben a sankirhoz is keverték, illetve a malachitból előállított zöld színt árnyalták általa. A pigmentfestéket minden bizonnyal az alkotók hozatták vagy hozták magukkal. A pigmentek elemzése során találtak még: ólomszürkét, mesterséges ultramarint, poroszkéket - ezek az 1917-es és az 1923-as, Makarewicz, majd Trojanowski vezette restaurálásból származnak. Cinkfehéret is használtak abban az időben. Minium (vörös ólomoxid) és cinóber jelenlétét eddig nem sikerült kimutatni, de alkalmazásuk nem kizárt. A jelenkori tudomány gyors fejlődésével egyre többet tudhatunk meg a freskók technikáját illetően is. A RESTAURÁLÁS TÖRTÉNETE A restaurátori munkák (kisebb megszakításokkal) 1902-től a mai napig folynak. A cári bizottság tagjának, Piotr Pokryskinnek az 1914-es levelezéséből megismerhetjük a restaurálás tervezett menetét. A festők, Grigorij és Michail Csirkov 1914. január 13-án állították ki az utolsó számlát (a vakolat eltávolításáról). Az I. világháború kitörése miatt a restaurátori munkák abbamaradtak. A következő munkákat az osztrák erők a Lublini Műemlékvé31 A lublini vár Szentháromság-kápolnája. Történelem, teológia, művészet, restaurálás. Az 1997. április 24-26 között rendezett konferencia előadásainak anyaga. - Stanisfaw Stawicki, A lublini vártemplom bizánci-orosz falfestményeinek technikai és technológiai problematikája. 32 A lublini vár Szentháromság-kápolnája. Történelem, teológia, művészet, restaurálás. Az 1997. április 24-26. között rendezett konferencia előadásainak anyaga. - Stanislaw Stawicki, A lublini vártemplom bizánci-orosz falfestményeinek technikai és technológiai problematikája.
