Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)

MŰVÉSZETTÖRTÉNET, IPARMŰVÉSZET - Grazyna Jakiminska: A Szentháromság-kápolna

145 GRAZYNA JAKIMINSKA A SZENTHÁROMSÁG-KÁPOLNA

1 TÖRTÉNETE A Szentháromság-kápolna a lublini vár része. Az írott források és az épület építészeti kutatása a XIV. századra keltezik. A régészeti kutatások és Lublin történetének kutatása azonban lehetővé tették, hogy megismerjük a templom ezen időszakot megelőző történetét is. A lublini vár áthelyezése a várhegyre a XII. században történt.

2 Az áthelyezés oka a sandomierzi hercegség kiválása a krakkói tartományból és a lublini központtal történő egyesítése lehetett. Ennek a folyamatnak a véghezviteléhez és hathatós felügyeletéhez létre kellett hozni egy erős közigazgatási-gazdasági központot, azaz várat. A XIII. század elején a lublini vár földesúri rezidencia, várispánsági központ lett.

3 Ügy tartják, hogy az egyházi esperesség intézménye együttműködött a világi területi szervezettel, még a várispánságok megszervezését megelőzően.

4 Minden bizonnyal beszélhetünk tehát egy olyan templomról, mely a várhoz kapcsolódott, s amely a lublini várispánság idejében létezett. A régészek az első vártemplomot a várhegy északnyugati felére helyezik.

5 Nehéz megmondani, hogy ez volt-e az első Szentháromság-templom. A lublini vártemplom patrocíniuma azonban a legrégebbiek közé tartozik Lengyelországban, és a fontos templomalapításokhoz

6 kapcsolódik, hasonlóan Gniezno, Wislica, Krakkó, Strzelno, Zawichost ós tysa Góra példájához, amelyeket mind a XII. század utolsó harmadában - legkésőbb a XIII. század elején alapítottak.

7 Erre az időre tehető az első lublini Szentháromság-templom keletkezése is. Marek Derwich feltételezése szerint a lublini kápolna első gondviselői a swiçtokrzyski-i bencések voltak

8. Piotr Szafran a Lublini vajdaság plébánia-hálózatát tanulmányozó kutatásaiban a Szentháromság-templomot Lublin legjelentősebb templomaként tünteti fel.

9 Ez azzal a feltételezésével magyarázható, mely szerint ebben a templomban volt az esperes székhelye. Az első lublini Szentháromságtemplom feltehetően fából készült. A lublini vártemplom valószínűleg már létezett a kővár Nagy Kázmér uralkodásának idején történt megépítése előtt is.

1

0 Sajnos nem maradt fenn semmilyen írott forrás, mely megvilágítaná a kápolna keletkezésének körülményeit. Első említése 1326-ból való, ebben az évben említik meg Wincent-et, a kazimierz-i plébánost, aki egyben káptalani javadalmas is volt Lublinban.

1

1 A feljegyzés mindenképp alátámasztja a Szentháromság-templom létezését, ezt azonban nehéz igazolni a kápolna fennmaradt épületszerkezetében. A Maria Brykowska vezette kutatások nem igazolták azt a feltevést, hogy a templom alapítása tokietek Ulászlóhoz köthető, amire a templom első említésének évszáma utalna. Brykowska szerint ezt sem a kápolna falazási technikájának elemzése, sem az ugyanekkor épült templomok építészetével való összehasonlítása nem támasztotta alá.

1

2 Lublin 1317-ben kapott városi jogot. A Piast-ház utolsó uralkodóinak idejében közel esett az orosz földek határvonala. A határ közelsége jelentősen befolyásolta szerepét és fejlődését - elsősorban a várat és a várost körülvevő várfal építésére gondolunk, mely Nagy Kázmér uralkodása alatt készült el.

1

3 Lublin ebben az időben a kisebb városközpontok közé tartozott, és a történészek számításai alapján a Lengyel Királyság városainak 1 A dolgozat szövege 2009. augusztus 7-én Debrecenben, az Ott, ahol a Kelet a Nyugattal találkozik című kiállításhoz kapcsolódó konferencián hangzott el lengyelül. 2 A. Rozwatka, R. Niedzwiadek, M. Stasiak, Lublin wczesnosredniowieczny. Studium rozwoju przestrzennego, Varsó 2006,99.0. 3 Az első, akit névről ismerünk Wojciech, 1224 -ben jegyezték fel, Kodeks Dyplomatyczny Matopolski (Kis-Lengyelországi Diplomáciai Kódex), 1.1, Krakkó 1876, 16.0. 4 Az első névről is ismert lublini esperest, Jan-t az 1198-ból származó dokumentumban említik meg, Kodeks Dyplomatyczny Maiopolski, t.2, Krakkó 1886,18.0.; illetve P. Szafran, Rozwój sredniowiecznej sieci parafialnej w Lubelskiem, Lublin 1958,49- 0. 5 A. Rozwatka, R. Niedzwiadek, M. Stasiak, op. cit., 103.0. 6 T. Lalik, Zawichost we wczesniejszym sredniowieczu, [in:] Szkice zawichojskie, red. T. Dunin-W^sowicz, S. Tabaczynski, Zawichost 1999,47.0. 7 A. Rozwatka, R. Niedzwiadek, M. Stasiak, Lublin.

..,103.0. 8 M. Derwich, Benedyktynski klasztor sw. Krzyza na tysej Górze w sredniowieczu, Varsó 1992,304,407-408.0. 9 P. Szafran, op. cit., 155.0.; K. Myslinski kapcsolatot lát az esperesség és a korábbi templomépület, az ún. Szentháromság-templom között, lásd. K. Myslinski, Najstarszy Lublin - procès tworzenia siç sredniowiecznego miasta, Rocznik Lubelski, 19:1966 (druk 1968), 154,166-167 0.; ellentétes álláspontot képvisel R. Szczygiet, aki úgy gondolja, hogy az esperesség székhelye nem lehetett a vártemplom; lásd. R. Szczygiet, H. Gmiterek, P. Dymmel, Dzieje Lublina, t.i, Lublin 2008,19.0. 10 J. Dtugosz, Roczniki czyli kroniki stawnego Królestwa Polskiego, ksiçga 9, Varsó 1975, 330.0. 11 A. Theiner, Vetera Monumenta Poloniae et Lithuaniae, t.i, 261.0.; S. Kuras, Stownik historyczno-geograficzny województwa lubelskiego w sredniowieczu, [in:] Dzieje Lubelszczyzny, t. 3, Lublin 1983,127.0. 12 M. Brykowska, Królewska kaplica sw. Trójcy na Zamku w Lublinie w swietle badan architektonicznych i porównawczych, [in:] Kaplica Trójcy Swiçtej na Zamku Lubelskim. História, teologia, sztuka, konserwacja, Lublin 1999,25.0. 13 A városokat védő falakról lásd. J. Widawski, Miejskie mury obronne w paiístwie polskim do poczqtku XV wieku, Varsó 1973.