Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)

NÉPRAJZ, KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA - Petrovszki Ildikó: „A mesterségben való ügyességét a Remekje fogja ki tüntetni" - A debreceni német szabók remeklése (1790-1871)

„A MESTERSÉGBEN VALÓ ÜGYESSÉGÉT A REMEKJE FOGJA KI TÜNTETNI" 107 deken keresztül mindig ugyanazoknak a remekdaraboknak az elkészítését rendelték el. Ezek esetenként elavult, az adott korszakban már nem is igazán eladható - ennek ellenére igen költséges - munkák voltak. Elkészítésük olyan anyagismeretet és olyan technikai fogásokban való jártasságot kívánt meg a mesterlegénytől, melyekkel későbbi pályája során esetleg már nem is találkozott, tehát felesleges tudással terhelték. Ugyanakkor elzárták attól a lehetőségtől, hogy önállósulása előtt a valós piaci igényeknek megfelelő szakmai ismeretre tegyen szert.

4

0 A debreceni német szabók céhében e felsőbb törekvés egybeesett a mesterek saját jól felfogott érdekeivel. A remekbe kiadott ruhák legtöbbször az aktuális divatot követték, melynek képzettségük révén kiváló mesterei voltak. Nem is lehetett ez másként, hiszen a német szabók megrendelői a városi polgárság felsőbb rétegét képező gazdag kereskedők ós iparosok, városi ós vármegyei hivatalnokok, egyházi személyek ós mindezek asszonyai voltak, akik divatkövető viseletükben is hangsúlyozták előkelő mivoltukat.

4

1 A REMEKBE KÉSZÜLT RUHÁK A remeklési jegyzőkönyv forrásértéke elsősorban abban rejlik, hogy közel hetven éven át folyamatosan rögzíti a remekként készített viseleti darabokat. Mivel a német szabók vásárlóinak nagyobb része mindenkor figyelemmel kísérte az új divatjelenségeket, ezért valószínűleg a remeklő legénytől is elvárták ezek ismeretét. Feltételezhető tehát, hogy amikor egy-egy új ruha iránti igény megjelent a városban, akkor az a remeklésekben is azonnal szerepet kapott.

4

2 A jegyzőkönyv remekkiírásaiban igazodik a mindenkori divathoz, az országos divat új ruhái megjelennek a remekruhákban is. A férfiruhák sorát áttekintve szembetűnő, hogy egyszerre vannak jelen a nyugati divat szerinti ruhafélék és a hagyományos magyar öltözet darabjai egy remeklésen belül. A legénynek e kétféle stílusú öltözet varrásában egyaránt bizonyítania kellett jártasságát.

4

3 A forrásban elkülönülnek a férfi és a női viseletek: vagy csak férfiruhát, vagy csak női öltözetet adtak ki remekbe.

4

4 Ebből arra lehet következtetni, hogy a debreceni német szabók is külön férfi és női ruhavarrása specializálódtak a céhen belül.

4

5 A német szabók állandó termékeit képezték a katonai egyenruhák is, mely minden korszakban jól jövedelmező, állandó megrendeléseket biztosított számukra. Fontosnak tartották ezek megjelenítését a remekmunkákban is, az 1848—49-es szabadságharc idején például csak honvédegyenruhák készítését írták ki a remeklőknek. A remeklési jegyzőkönyv az 1831 és 1851 közötti években rögzíti a remekruhák készítéséhez szükséges anyagféleséget, és annak mennyiségét is. Ezekben a céh fénykorát jelentő évtizedekben fogalmazták meg legrészletesebben a remekléssel szembeni elvárásaikat. A remekruhák változatossága 1851 után leszűkül, csupán három férfi vagy három női ruha készítését írták elő a remeklőknek.

4

6 Ezután csak az 1860-as évek elejének nemzeti divathulláma által életre keltett „magyar" férfi és női ruhák színesítik a remeklést. A férfiruha remekeket áttekintve megállapítható, hogy évtizedeken keresztül egy „német" és egy „magyar" férfi felsőt és egy hozzá tartozó nadrág varrását adták a leendő mesternek vizsgafeladatul. A német öltözet esetében hol egy kaputrok, hol egy frakk szerepelt felső kabátként, a hozzá illő térdig érő nadrággal. A zsinórdíszes magyar öltözetet kurta dolmány és hosszú szárú, 'ellenzős' magyar nadrág alkotta. A „kaputrok" egy hosszú kabátféle, melyet először 1814-ben, majd utolsóként 1822-ben említ a jegyzőkönyv. Posztóból készült, bélelt és bé40 A központi előírások olykor hatástalanok voltak a céhes ügyekben. Pesten és Budán a különféle iparoslegények továbbra is gyakran fordultak panasszal az elavult remekmunkák miatt a városi tanács és a Helytartótanács felé. Dóka Klára 1979.100101,109.0. 41 A német szabók máshol is divat szerinti ruhákat írtak elő a remeklőknek. A kolozsvári német szabók 1776-os céhlevele úgy rendelkezik, hogy a remekruházat „mindenkoron azon módi szerint" készüljön, „melly legbővebben viseltetik". Domonkos Ottó 1997.297.0. A budai német szabók 1840-1851 között vezetett remeklési listáin az összes korabeli ruhafajta előfordult. Dóka Klára 1979.109.0. 42 A debreceni német szabó céh működésének a helyi viseletre való hatása, a remekbe készült ruhák részletesebb elemzése és más forrásokkal való összevetése egy következő tanulmány részét képezi. 43 A debreceni remeklési előírások egyértelműen alátámasztják Flórián Máriának a magyarországi szabó céhek 1626-1820 között kiadott árszabásainak vizsgálata alapján tett megállapítását, miszerint a 18-19. század fordulójától a magyar és német szabó céhek termékei egyáltalán nem váltak szét olyan élesen egymástól, mint ahogy céhes elkülönülésük azt feltételezné. A német szabók nemcsak a „németesen" járók számára varrtak, hanem a magyar módra öltözködőket is igyekeztek vásárlóik között tudni. A magyar szabók szintén gyorsan megtanulták az európai kurrens divat ruháit. Flórián Mária 1998.5-9- 0. A vándorlásuk során Debrecenbe érkező szabólegények közül néhányan a magyar és a német szabóknál is munkát vállaltak. HBML lX.29.6_k. A debreceni szabó céh iratai 1720-1894 - Szabólegények vándorlását nyilvántartó könyv 1855-1869. 44 Összesen három alkalommal szerepel női és férfi ruhákat is tartalmazó remekkiírás (1819-ben kétszer, 1826-ban egyszer). 45 A szakosodás más városok német szabó céheiben is megfigyelhető. A18-19. századi árszabásokban néhol külön sorolják a 'német férfi szabók' és az 'asszonyi német szabók' termékeit. Flórián Mária 1998.198.0. és u.ő. (szerk.) 1998.197-241.0. 46 Ennek lehetséges magyarázatára lásd a 93. számú jegyzetet.